Megszámolni sem tudom, hány csoda szép, régi épületet fedeztem fel így, a kijárási tilalom kezdete előtt negyed órával. Aztán telefonálgatok, kérdezősködöm, kié lehetett, mi célt szolgálhatott hosszú-hosszú évtizedekkel ezelőtt. Még jobban beleszerelmesedtem a városba.

A délelőtti rohanásokat és sorban állásokat is szeretem. Kiderült, mennyi kedves ember él Szabadkán. A sarki boltosasszonyokkal hangos dobro jutróval és jó reggelttel köszönünk egymásnak, jókat nevetünk bármin, akármin, miközben sietősen teszem be a tejet, kávét a kosárba. Odakint a bejutásra várókkal őrizzük egymás csomagjait vagy kerékpárját, amíg valaki átszalad az út túloldalán levő pékségbe friss kenyérért.

Felfedeztem az online piac nyújtotta lehetőségeket, mennyi jó fej, segítőkész ember egy kis közösségben! A húsvéti torma csoda fehéren csillogott a kora délutáni napsütésben, amikor szállítókörútján megérkezett hozzám a rendeléssel a termelő. A sonkáért én mentem el, füstölt, sós illata belengte az utcát. A húsvéti kolbászt a közeli hentesnél vettem, belevaló, vidám eladók dolgoznak ott is, jókedvüktől még az időnkénti nincs már; elfogyott; a, prodala sam već sve u roku od pola sata válasz sem tud letörni.

A barátnőm a nagy nehezen talált két zsák magkrumpliért rohan el nekem, messze a Zombori út, nem érnék oda. Kedvenc idegenvezetőmmel újabbnál újabb útiterveket szövünk Messengeren, ha majd vége lesz ennek, megmásszuk Szabadka legmagasabb pontját, jó? — Hát persze hogy jó! A kelebiai erdő homokdűnéiről ábrándozunk. Filmet küld egy távoli haverom, újabb karanténos mémet a bécsi kolléganőm, de jókat eszem otthon videókkal csorgatja a nyálamat a Hét Nap-os Zsófi, videobeszélgetésben mutatom meg anyukámnak, milyen csodálatosan virágzik a kert. A távolban harangszó kondul, online miséznek papjaink. A kisfiam oktatóvideókat néz a Pannon TV honlapján, az oszi e-mailt küld a szülőknek, milyen csodálatosak a gyerekeik, büszkék lehetnek rájuk. Újra pittyeg a Viber, érkezik a másnapi edzés programja.

Önkéntesek nyújtják át kerítésen az időseknek a friss újhagymát, retket, csillognak a szemek kapun kívül és belül.

Valahogy jobbak, kedvesebbek lettünk mindannyian, ismerősök és ismeretlenek.