A palicsi Majkin salaš tulajdonosának, Gabrić Ivannak a támogatásával az idén immár hatodik alkalommal szervezte meg a Vajdasági Képzőművészeti Kör a hagyományos nemzetközi képzőművészeti alkotótábort.

Kenyeres Ivanka, a Kör elnöke, az alkotótábor fáradhatatlan szervezője ismertette a tábor jelentőségét, programját.
— A VI. Nemzetközi Alkotótáborban az idén 22 képzőművész vesz részt — mondta az elnök asszony, aki maga is festő. — Közülük 18-an vannak elszállásolva itt, négyen naponta ingáznak. Az idei táborról elfoglaltságuk miatt az utolsó pillanatban lemaradtak a szlovákiai és a magyarországi részvevők. Horvátországból Eszékről, Bosznia-Hercegovinából Szarajevóból és Túzláról, Szerbiából pedig Rumából, Cservenkáról, Nagybecskerekről, Kikindáról, Újvidékről, Szabadkáról, Palicsról és Kispiacról vesznek részt alkotók. Sokan közülük már máskor is vendégeskedtek itt, de az együttalkotás öröméért ismét itt vannak. Mert tudni kell, hogy a művészek olyan emberek, akik tele vannak szeretettel környezetük, embertársaik iránt, és az októberi táborunknak ez ad különleges hangulatot. Mindenekelőtt köszönettel tartozunk állandó mecénásunknak, Gabrić úrnak, aki önzetlenül segíti a tábort. Az itt elszállásolt részvevők ingyenes ellátásban részesülnek, ezért a tábor befejeztével minden művész egy-két alkotással köszöni meg a vendéglátását. A Majkin salaš már egy igazi kis képzőművészeti múzeumra hasonlít, az objektum minden szobáját a mi táborunk alkotóinak munkái díszítik.

— Táborunk hírneve már jóval túlnőtte határainkat, azok a képzőművészek, akik ebben a táborban alkotnak, világszerte is látogatják az ehhez hasonló táborokat, új barátságokat kötnek, s a művésztársakat meghívjuk ebbe a táborba. Nem kis elégedettséggel mondom el, hogy a Kör megalakításakor elsősorban azt tartottuk szem előtt, hogy alkotásainkon keresztül, a hagyományosan megrendezett találkozón közöljük a művészetbarátokkal, milyen csodálatosan szép a mi Vajdaságunk, ezen belül pedig Palics, ami minden évben elbűvöli azokat, akik először vesznek részt a tábor munkájában. Minden találkozónak van valami érdekessége, az idén például a legidősebb részvevőnk 72 éves, a legfiatalabb pedig 30. A tábor minden részvevője szabad művész, természetesen részt vehet más táborok munkájában is, de azt hiszem, a mi októberi találkozónknak külön varázsa van. Sokszor sajnálom, hogy nem tehetjük közszemlére az alkotás hangulatát: megvitatjuk a világ, a családunk, a művészet sorsát, tréfálkozunk, tapasztalatot cserélünk. És örülünk egymásnak. A tévhittel ellentétbe az amatőr képzőművészek közt is van számos rangos alkotó, például az idén a tábor munkájában részt vesz egy olyan hazai alkotó, aki bekerült a világ akvarellkatalógusába. Az itt elkészült munkákat először Kanizsán, majd Palicson mutatjuk be az érdeklődőknek. Nemcsak számos értékes alkotás marad a tábor után, hanem tartós élményként megmarad az itt töltött órák varázsa, ami —  ha rövid időre is — elfeledtette velünk az egyre keményebb mindennapok szürkeségét. Köszönet a támogatónak, a részvevőknek, de azoknak is, akik figyelemmel kísérik és közhírré teszik, mi történik a Vajdasági Képzőművészeti Kör munkájában.