Május 5-én volt 150 éve, hogy Ferenc József császár és király ásócsapásával megkezdődött a Ferenc József-öntöző- és hajózócsatorna kiépítése. A helyszín szimbolikus alakja a különös sorsú Pannónia-szobor. A csatorna és a szobor történetét Silling István néprajzkutató előadásából ismerhették meg az érdeklődők a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ Csütörtök esték elnevezésű rendezvénysorozatának legutóbbi állomásán. A feledés homályába veszett műalkotást Tomislav Dedović-Tomić alkalmi fotókiállítása segítségével mutatták be.
A Bácskát behálózó műcsatornákat Duna—Tisza—Duna-csatornaként vagy DTD-ként ismerjük, pedig a megannyi szerteágazó öntöző- és hajózócsatorna számos főcsatornából, tápcsatornából, szárnycsatornából áll, külön-külön névvel, történettel. Előadásában dr. Silling István rávilágított, hogy a Duna—Tisza—Duna-csatorna, eredeti nevén a Ferenc-csatorna megépítése Kiss József és Kiss Gábor tervei alapján valósult meg, és 1802-ben adták át. Eredetileg Monostorszegtől Bácsföldvárig húzódott, és az idén kereken 220 éves. Ebből ered a Ferenc József-csatorna, melyet Kiskőszegnél kezdtek el ásni 1872-ben, 150 évvel ezelőtt.
— A Ferenc-csatorna a Kiss testvérek tervei alapján készült, akik belátták, hogy az áruszállítás a Tiszáról a Dunára, illetve Pest felé vagy fordítva nagyon hosszadalmas. A csatorna 250 kilométerrel rövidítette le az utat. A munkálatok 1793-ban kezdődtek és 1802-ben fejeződtek be. Később sajnos eliszaposodott, és a hajók nagyon nehezen közlekedtek rajta. Nem kapott elég vizet, ezért áthelyezték a torkolatát Monostorszegről Bezdánba, így már a Dunából kapta a vizet, ott építették meg a Bezdán-zsilipet. Ez azért fontos, mert ez volt az első építmény, melynek létrehozása során víz alatti betonozást alkalmaztak. A csatorna másik torkolatát Bácsföldvárról áthelyezték Becsére, és a becsei zsilip is hasonlóan fontos, mert azt Eiffel tervezte.
Dr. Silling István néprajzkutató előadás közben
Silling István az 1825-ben Baján született Türr István tábornokról is szólt néhány szót, az ő nevéhez kötődik ugyanis a csatorna felújítása. Hogy több vizet kapjon a Ferenc-csatorna, megépítette a Bajától Bezdánig húzódó, 46 km hosszú tápláló- és hajózócsatornát, majd pedig a Ferenc József-öntöző- és -hajózócsatornát, mely egy szárnycsatorna, és Újvidéknél torkollik vissza a Dunába.
— Türr István Garibaldi seregében is szolgált, az olaszok oldalán az osztrákokkal szemben. Amikor hazajött, beállt a magyarok oldalára, és itt is harcolt az osztrákok ellen. Ferenc József kétszer is halálra ítélte. Később, a kiegyezés után mégis maga Ferenc József adott neki engedélyt a csatorna kiépítésére. Türr felesége Napóleon unokahúga volt. Nem csupán européer, hanem világfi volt, aki fontos bankárokkal és nyugati nagyságokkal tárgyalt tervei megvalósítása érdekében.
A Kissztapártól Újvidékig húzódó csatorna mentén Péklapusztán állami támogatással rizstelepet létesítettek, ahol megpróbáltak bácskai rizst termeszteni. Ez sikerült is, Péklapusztán, Torzsa környékén ma is létezik egy tanya, ahol még megvan a dupla padlás a rizs szárítására. Mivel az 1870-es években létesítették, jó lenne ezt megóvni az utókornak — világított rá a néprajzkutató, aki azt is hozzátette, hogy a Ferenc József-csatorna azért is lett nagyon fontos létesítmény, mert mintegy 400 000 holdat védett meg a talaj- és a feltörő vizektől.
Türr István felajánlotta Ferenc Józsefnek, hogy róla nevezik majd el a csatornát. A császár 1872. május 5-én hajóval érkezett, és a legenda szerint egy aranykapával ő tette az első kapavágást. A Ferenc királyról elnevezett csatornából Kissztapár mellett ágazódik ki a Ferenc József-csatorna, az uralkodó itt tette az első kapavágást, legalábbis ezt írja Kalapis Zoltán, de Majtényi Mihály is a Császár csatornája című könyvben. Emlékül állították itt fel Pannónia szobrát, amiről a Vasárnapi Ujság 1872. október 13-ai száma is tanúskodik. Vannak más legendák is, a bezdániak szerint a császár ott tette meg az első kapavágást egy ezüstkapával. A kissztapáriak Caricának hívják a szobrot. Ezt a települést a 2011-beli népszámláláskor 25 fő lakta, pedig a XX. század első felében még magyar iskolája is volt. A mostani lakosai nem vallják magukénak a szobrot, nem is ismerik a történetét, sem az eredetét.
Képaláírás: A kis-sztapári Pannónia-szobor, a Ferencz-csatorna partján
„Fölismerte e vállalatnak nagy horderejét nemcsak az illető vidék, de ő Fölsége is, ki Türr Istvánt azon kitüntetésben részesité, hogy ez év tavaszán, midőn alföldi körútjára indult, ő maga tette meg az uj csatornán az első kapavágást. Ez emlékezetes fejedelmi tényt megörökíteni van hivatva a kis-sztapári Pannónia-szobor, melyet Türr István mint fővállalkozó és a csatorna tervezője saját költségén emelt. A szobormű, a nélkül hogy valami különös szépészeti értékre igényt tarthatna, csinosnak nevezhető. Különösen sikerült szemközt és déli oldaláról tekintve, északról és keletről a kritikus bizony nem egy fogyatkozást találhatna benne, de mindamellett elismerni kénytelen kettőt; először: azt, hogy e mű szoborszegény hazánkban nem a legutolsó; másodszor: hogy a magyar államegység eszméjének ily praegnans kifejezése, ezen többnyire nemzetiségi polgároktól lakott vidéken a legjobb gondolat volt.”
(Forrás: Vasárnapi Ujság. 1872. október 13., 19. évf., 41. sz.)
De mennyit tudunk mi, bácskai magyarok erről a szoborról? — tette fel a kérdést az előadó. Mint mondta, sajnos mi is csak nagyon keveset. A szobor, melynek mára csak a torzója maradt meg, eredeti állapotában 12 méter magas lehetett.
— Ez egy fontos emlék lehetne, ha mindenki tudna róla. Mivel a miénk, nekünk kell ezzel foglalkoznunk. A szobor feje és a karjai, valamint a pajzs a magyar címerrel 1919-ben eltűnt. Egy újságcikk szerint ökrökkel próbálták ledönteni az emlékművet, de nem sikerült. Gion Nándor Sortűz egy fekete bivalyért című regénye jut eszembe, de az ember nevét nem nevezem meg, a könyvben megtalálható, ki volt az a gazember, aki ezt elkövette.
A talapzaton a mai napig olvasható: ÁLLÍTATTA TÜRR TÁBORNOK. A szobor lefejezésekor a fej a két csatorna találkozásánál eshetett bele a vízbe. Nincs meg a jobb karja a karddal, de a másik karja is hiányzik, mely a pajzsot tartotta. A pajzs a csípőjétől a lábáig ért, és a magyar címer volt rajta a négy folyóval és a hármashalom-kereszttel.
— A szobor egy női alakot ábrázolt római katonaruhába öltözve. Egyesek szerint azért nevezték Pannóniának, mert császárok jönnek, császárok mennek, de Pannónia örök. Ez egy hatalmas műalkotás volt, aprólékosan kidolgozva, a hátán kivehetőek a loknikba csavarodó hajfürtök, valamint a ruhát leszorító öv is díszes. Mindeddig egyetlen író, újságíró, kutató, helytörténész, újság, senki és semmi nem tudta kideríteni, hogy ki készítette. Nagy felfedezése lehetne ez a vajdasági magyar művelődéstörténetnek. Valahol minden bizonnyal rá lehetne bukkanni. Ha tudnánk, ki a művész, akkor ismernénk a többi alkotását, és azok alapján esetleg rekonstruálni lehetne, hogyan festett ez a szobor eredetiben. Hiányoznak róla a feliratok, mindent lekapartak és letörtek. A talapzat közepén egy babérkoszorú fut végig. Az emlékmű mellett van néhány szobordarab, melyet szakembernek kellene megvizsgálnia, hogy melyik hova illik.
A Ferenc József-csatornának az lett volna a legfontosabb dolga, hogy eltüntesse a talajvizet a szántóföldekről. Amikor megépítették, két évben is nagy esőzések voltak, és az új csatorna elvezette a magasan lévő vizeket, de az alacsonyan lévőket már nem tudta. A nép ezért Jézus Mária-csatornának nevezte el, mert nem hozta meg azt az eredményt, amelyet vártak tőle. Lehet, hogy ez is legenda, de az akkori lapok erről írtak — fejezte be előadását a 68 km hosszú Ferenc József-csatornáról Silling István, aki szerint érdemes lenne tovább kutatni ezt a témát.
Illusztráció: A Ferenc József-csatorna átnézeti helyszínrajza
Fényképezte: Kartali Róbert
