A gyászmisét mons. dr. Német László nagybecskereki megyés püspök celebrálta, majd a templomkertben Kiss Ernő tábornok 2016-ban felállított szobránál Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete és Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke mondott beszédet.

— Az 1848/49-es szabadságharc a társadalom közös élménye volt, ezáltal pedig a megtorlás is azzá vált. Ennek köszönhetően végül nem kettészakította, hanem összekovácsolta a társadalmat — emelte ki Pintér Attila. Mint mondta, október 6-a nemcsak a nemzeti gyászról szól, hanem az emlékezésről és arról is, hogy mi, magyarok milyen erős nemzet vagyunk. — Mindent képesek vagyunk túlélni, s mindezt méltósággal, emelt fővel tesszük. Október 6-a a nemzeti büszkeségről is szól. Arról a hősies katonai teljesítményről, amelyet felmutattunk, arról a világszerte kiváltott rokonszenvről, amely nemzetünk függetlenség iránti reményeit táplálta — tette hozzá a nagykövet.

— Szerencsére Magyarországnak ma olyan nemzeti kormánya és miniszterelnöke van, amelynek és akinek hála mi itt annak az igazságnak lehetünk hírvivői, akik büszkén vallják, hogy az aradi obeliszk, a Batthyány-örökmécses, az eleméri katolikus templom és annak kriptája számunkra nem csupán selfie-háttér, hanem olyan kegyeletes hely, ahol tanúságot tehetünk arról, hogy a kő kő marad, hogy a csillagok járása változó, és hogy Istentől való az akarat — emelte ki ünnepi beszédében Hajnal Jenő. — Ennek a fájdalmas és mégis fölemelő, mártírokhoz méltó diadalnak az emlékére gyűltünk ma össze itt az eleméri templomkertben, hogy újra hitet és erőt merítsünk abból a nagyszerű eszményből, amelynek igazságát száz év távlatából még inkább sajátunknak érezzük. Nekünk, magyaroknak is jogunk van a saját hazánkhoz, jogunk van a saját magyar életünkhöz, jogunk van a saját boldogulásunkhoz, jogunk van a saját és nemzetünk sorsáról döntenünk úgy, ahogyan azt mi akarjuk. Ezt valljuk ma az aradi tizenhárommal és 171 év minden örökségével, de 100 év minden megpróbáltatásával is egyetemben. Az ő igazságuk és őseink szülőföldön való maradása adjon ma nekünk ehhez hitet, erőt és bizakodást — zárta szavait az MNT elnöke.

Az emlékező közösség megkoszorúzta Kiss Ernő szobrát, majd a templom kriptájában levő sírjánál Pintér Attila, Pásztor István, a VMSZ elnöke, Hajnal Jenő és Német László elhelyezte a kegyelet virágait.

Az eleméri Szent Ágoston katolikus templomot maga Kiss Ernő építtette még 1845-ben, a nagybirtokos családból származó tábornoknak ugyanis hatalmas területei voltak Nagybecskerek környékén. Kiss Ernő földi maradványait a templom alatti kriptában őrzik, hosszú és viszontagságos körülmények között talált itt végső nyugalomra. Az 1849-ben bekövetkezett kivégzése után 1872 októberében hozták át ide hamvait. A kivégzését követő éjszakán tisztiszolgája ellopta holttestét, majd egy névtelen sírba helyezte az aradi temetőben. Később Katalinfalván temették újra, itt nyugodott tizenhat évig, innen került át végül az eleméri katolikus templomban levő családi kriptába.

Az eleméri templomkertben 2016-ban állították fel a Kiss Ernő tábornok fejét ábrázoló szobrot, mely annak a hatalmas alkotásnak a maradványa, amelyet még Nagybecskerek főterén állítottak fel tiszteletére, és amelyet az impériumváltás után, 1919-ben felrobbantottak. Az eleméri templom mára az aradi vértanúk délvidéki központi megemlékezésének helyszíne. Az aradi vértanúk csaknem fele valamilyen szálon kapcsolódik a Délvidékhez, Kiss Ernőn kívül vajdasági kötődése van még a zombori Schweidel Józsefnek, továbbá a nagybecskereki Lázár Vilmosnak, a németországi származású Leiningen-Westerburg Károly pedig Törökbecsére nősült. Damjanich János szerb, Knezich Károly pedig horvát származású volt.