A tárlatot Lepár Ferenc helybeli rendező méltatta.

— Ha megnézem ezt a kiállítást, akkor talán egy picit elérzékenyülök. Szervusztok, régi barátok! Fontos visszapillantani, nem elfeledni azokat az embereket, akik itt a Bánságban a magyar kultúrát továbbadták, legyen szó zenéről, táncról vagy irodalomról. Ugyanakkor fájó, ha valakit elfelejtenek. Éppen emiatt nem szívesen mondok neveket, hiszen nagyon sokan lennének, akik akaratom ellenére is kimaradnának. Ez egy család, mert csak úgy tudunk továbbmenni, ha úgy dolgozunk, mint egy család. Mondtam, hogy senkit nem említek, mégis megteszem: Gera Mária. A fényképe ma is megvan. Ő hetvenöt éves volt, amikor én huszonéves, és az Erzsébet-napban anya és fia szerepét játszottuk. Számomra a mai napig ő a példakép. Nagy megtiszteltetés, hogy ezt a mai kiállítást megnyithatom, és hiszem, hogy mindenki talál rajta ismerős arcokat. Sajnos a helyszűke, valamint a régi felvételek nem megfelelő minősége és hiánya miatt sok minden lemaradt. Ettől függetlenül fogadják szeretettel!

Fremond Árpád

A Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók 28. Találkozóját Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke indította útjára.

— Ez a rendezvény amellett, hogy összekovácsolja az öntevékeny társulatokat, azt is megmutatja, hova, merre vezet az út, milyen lehetőségek vannak a színjátszás modernizálása terén. Egyfajta inspiráló közeg ez a mostani kilencnapos találkozó, és azok voltak az elmúlt csaknem három évtized rendezvényei is, hiszen azonkívül, hogy a szakmai zsűri jobbító szándékkal értékeli a csoportok munkáját, egymástól is tanulnak, egymás előadásait meghívják vendégjátékra, és így egy pezsgő műkedvelő élet lehetőségét is magában hordozza ez a szemle. Az információs forradalom megváltoztatta a világunkat. Mészöly Miklós szerint „a műveltséget elvesztettük az értesültségben: olcsóbb és praktikusabb, mint a műveltség”. Ez a találkozó ellenáll az olcsó információszerzésnek. Itt igazi színművek, drámák és vígjátékok kerülnek színpadra, és az alkotóknak éppúgy, mint a közönségnek, igazi élményt adnak. Nagykikinda negyedik alkalommal házigazdája a találkozónak. Minden helyszín fontos, most mégis az Egység Művelődési Egyesület rendkívül értékes munkáját kell dicsérnünk. Egyfelől a szórványban nagyon jelentős munkát végeznek: összetartják a magyarságot, mozgósítják a helyben és a környéken élőket, másfelől pedig hatalmas hagyománya van ebben a városban a magyar színjátszásnak. Írásos emlékek bizonyítják, hogy már a XIX. században volt itt magyar társulat. A helybeli magyarok az elmúlt évtizedekben gyakran hivatásos művészek segítségével dolgoztak a darabjaikon. De nemcsak a József Attila Színtársulat végez itt minőségi munkát, hanem a többi szakcsoport is, s így együtt teszik az Egységet nagykikindai „magyar otthonná”. Kívánok önöknek jó szórakozást, a fellépőknek sok sikert! Ez a találkozó az amatőr színjátszó mozgalmunk hajtókereke, a lelkes emberek központi találkahelye, ezért is érdemelnek nagy tiszteletet azok, akik létrehozták és éltetik. Mert mint azt tudjuk: „Egyesülve nyerünk, szétszakítva elesünk!”

A szerző és a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszás oldal felvételei

Tóth Ramóna, az Egység Művelődési Egyesület elnöke köszöntőjében arról értekezett, hogy az amatőr színjátszók nem csupán egy csapatot alkotnak, hanem közösséget is, melynek „szíve a művészet, ami a kreativitás iránti szenvedélytől dobog”.

— A tagok kitartása, elhivatottsága és munkássága nem csupán szórakoztató estéket szül, hanem valódi csodákat alkot, melyek megérintik a nézők szívét és lelkét. Kívánom, hogy ezt a varázslatot mind éljük együtt át az elkövetkező napokban. Ebben az épületben, ahol ma hivatalosan is megnyitottuk a 28. találkozót, már a XIX. századtól alkotnak a magyar amatőr színjátszó társulatok. Ezért tartjuk fontosnak, hogy időről időre helyet adjunk a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozójának, mert büszkék vagyunk arra, hogy itt a szórványban még mindig fenn tudjuk tartani ezt a régi tradíciót.

Lepár Ferenc

A mai estétől nem csupán színházi előadásokat fogunk látni, hanem egy különleges élmény részesei lehetünk, amelyben az emberi kreativitás és összetartás varázsa elevenedik meg. Ezek a délutánok és esték arról fognak szólni, hogy megünnepeljük az amatőr művészet sokszínűségét és gazdagságát, kitartásukat a szenvedélyük iránt, valamint a közösség erejét, ami összeköt és különlegessé tesz bennünket. Az egyesületünk mindig büszke volt arra, hogy otthont adhat a kultúrának és a művészeteknek, és most, hogy másik tizenöt amatőr színjátszó csoporttal együtt ünnepelhetjük a színjátszás és a művészetek ragyogó világát, ez a büszkeség csak még inkább megerősödik. Kiállításunk a bizonyíték arra, hogy az egyesületünk múltja gazdag, tartalmakkal teli volt, de a jelene is az! Büszkék vagyunk arra is, hogy számos amatőrünknek adtunk teret a kibontakozáshoz, fejlődéshez, hogy akár művészeti pályára lépve vagy más területen kamatoztatni tudja az itt szerzett tapasztalatokat és kreativitást.

Tóth Ramóna

A találkozó megnyitója után a házigazdák színészcsoportja Schwajda György Himnusz című előadását mutatta be Király Sándor rendezésében.

A Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók 28. Találkozója április 14-én díjkiosztóval és a Zentai Magyar Kamaraszínház vendégjátékával ér véget. Addig is palicsi, újvidéki, magyarkanizsai, topolyai, nagybecskereki, temerini, zentai, szajáni, csonoplyai, tóbai, kupuszinai, bezdáni csoportok bemutatkozását láthatta, illetve nézheti meg a közönség a következő napokban.