Vajdasági és magyarországi szakemberek előadásait hallhatták a résztvevők Szabadkán, a Magyar Állatorvosok Világszervezete és a Magyar Állatorvosok Szerbiai Egyesülete által szervezett nemzetközi konferencián. Előtérbe került az afrikai sertéspestis, a szarvasmarhákat érintő tőgygyulladás diagnosztizálása, a lovak mesterséges megtermékenyítése, de a társállatok kezelése terén alkalmazott legújabb eljárások is.
Dr. Csorba Csaba, a Magyar Állatorvosok Szerbiai Egyesületének elnöke hangsúlyozta, fontos, hogy a szakemberek rendszeresen találkozzanak, megbeszéljék az aktualitásokat, közösen keressenek megoldást a problémákra. A szakmai napra vajdasági és magyarországi előadókat hívtak, akik változatos témakörökben tartottak előadásokat.
A fertőző betegségek mellett az antibiotikumok kiszorítása is napirenden volt.
–Mi is lehetne aktuálisabb, mint a rezisztencia, hisz Magyarországon nagyon lecsökkent már az antibiotikumok használata, ugyanis nagyon szigorú keretek közé van szorítva az állatorvostudományban és az orvostudományban egyaránt. Sajnos nálunk ez nem így van, ezért szerettük volna, hogy erről a témáról is halljon a szakmai közönség – emelte ki dr. Csorba Csaba. A konferencia egyik szervezője arra is rámutatott, hogy a fiatal szakemberek a nagyvárosokban vállalnak munkát, a falvakban viszont sok esetben nyugdíjas állatorvosok praktizálnak.
A Magyar Állatorvosok Világszervezete fontosnak tartja, hogy a Kárpát-medence minden területén szervezzen szakmai összejöveteleket. Dr. Sziebert Gergely, a MÁVSZ elnöke szerint össze kell fogni a magyar ajkú kollégákat.
–A Magyar Állatorvosok Világszervezete több mint 25 éve azért alakult, hogy a magyar nyelven beszélő állatorvosok, így a Kárpát-medencében élő állatorvosok problémáit meghallgassa, és elvigye hozzájuk azokat a konferenciákat, amelyeknek az egyik állomása most Szabadkán van. Azt gondolom, hogy ezen az összejövetelen az aktuális állategészségügyi problémákkal tudunk foglalkozni.
–Napjainkban egyre kevesebben tartanak haszonállatot, így az erre szakosodott állatorvosoknak kevesebb munka jut. A házikedvencek azonban nagyon népszerűbbek, így a szakembereknek alkalmazkodniuk kell, nagyobb gondot kell fordítaniuk a társállatok ellátására – emelte ki a szabadkai dr. Márton Ferenc. Szerinte ez a hivatás kitartást igényel, az utánpótlás szempontjából pedig problémát jelent az, hogy az országban csak szerb nyelven tanulhatnak a szakma iránt érdeklődő fiatalok.
–Jelenleg az állatorvosi szakma óriási változáson megy át, régen a klasszikus állatorvos egy falusi emberke volt, aki ott élt, az állattenyésztőkkel együtt lélegzett, de ez a világ már sajnos kikopóban van, szinte el is tűnt, és teljesen átkerül a fókusz a társállatok gyógyítására.
A szakmai nap lezárásaként megszervezték az első vajdasági magyar állatorvos bált is.
A VRTV felvételei
