Laconica brevitas. Azaz: dióhéjban. Tömören és velősen. Magyarul. A megnevezett helyszín pedig a budapest-belvárosi S4 — azaz Háló Közösségi és Kulturális Központ. Változatlanul. Ahová érdemes újból és újból visszatérni. Azért a bizonyos kultúrtöbbletért, no meg persze azért is! Merthogy e hely egyben oázis is. A nap egyhuszonnégy órájában szüntelenül lüktető világvárosunk kellős közepén.

A már hagyományosnak tekinthető Nádmesék sorozat harminchetedik kiadásában — dátumilag jelen esztendő kikelet havának utolsó vasárnapján (március 30-án) — az elközelgő húsvét került fókuszba. Természetesen a feltámadás ünnepéhez szervesen illeszkedő népszokásoknak is teret adva. Az est keretében a Halász Péter harmonika- és Sándor Ádám fiatal oboaművész által megformázott Aerophon duó hangversenyét élvezhettük. S mialatt a fiúk Johann Wenzel Kalliwoda, Antonio Vivaldi és Johann Sebastian Bach műveit tolmácsolták választott hangszereik révén, az ad hoc kialakított alkotósarokban Széplaki Mária gyűjté maga köré a kézműveskedésben elmélyülni óhajtó fiatal és szépkorú hölgyek kicsiny csapatát.

Ami pedig a fentebb ugyancsak említett művészfotókat illeti… Nos, azokat Á. Tóth József debreceni származású (1958), dokumentarista irányultságú fényképész készítette. Magyarország városainak és falvainak peremvidékén élő emberek sorsát állítva fókuszba. A Helyben-járás alkotói munkacímmel felruházott kompiláció az 1983 és 2024 közötti időintervallumban készült helyszíni (Cigánd, Tarcal, Ónod, Pácin, Tiszaladány, Miskolc, Dunaújváros, Putnok, Tiszacsege, Tiszaluc, Tiszadob, Gadna, Bodrogolaszi, Tatabánya, Ózd, Karos, Rudabánya és Sátoraljaújhely) szociofotókból állt össze. A tárlat április 17-éig tekinthető meg. Munkanapokon, de a befogadó helyszínen zajló (minden)napi rendezvények előtt és után is.   

Beszámolónk fotói a nevezett kultúresemények belvárosi helyszínén (Semmelweis utca 4.) készültek.