Berkovics Dalma úgy vélte: az Uberre egy olyan technológiai platformként kell tekinteni, ami lehetőségeket teremt azon dolgozók számára, akik átmenetileg és rugalmas időbeosztásban szeretnének jövedelemhez jutni. Ezek az egymás mellett párhuzamosan és rugalmasan végezhető tevékenységek határozzák meg az emberek munkához való viszonyának jövőjét, ellentétben a megszokott 8 órás munkanappal. Első és legfontosabb lépés azonban a tiszta szabályok létrehozása — mondta.

Hangsúlyozta, ma Magyarországon a nagy nemzetközi, jövedelemszerzésre irányuló „on demand” szolgáltatók közül csak az Uber és az Airbnb elérhető, de ezeknek a platformoknak a száma nőni fog a jövőben, ezért érdemes már most azt mérlegelni, miként lehet ezt a tendenciát előnyre fordítani.

Az OuiShare régiós vezetője az MTI megkeresésére elmondta: az okos eszközökre letölthető alkalmazások megjelenését az úgynevezett app store-ok teszik lehetővé, amelyeket azok üzemeltetői — mint az Apple és a Google — kontrollálnak, nem pedig az állam vagy az internetszolgáltatók.

Kiemelte: az állam csupán a cég tevékenységét vagy az iparágat szabályozhatja. Ellenben az alkalmazásokat forgalmazó áruházak szabják meg a publikálás menetét, szabályait és az ehhez fűződő költségeket. Ezen előírások és korlátozások betartásával pedig az applikáció tulajdonosa állíthatja be, hogy földrajzilag hol és technikai kompatibilitás alapján milyen készülékeken érhető el az alkalmazás.

Arra a kérdésre, hogy egyes országokban miként tilthatták be az Uber közösségi személyszállító alkalmazást, Berkovics Dalma Spanyolország példáját említette, ahol 2014 decemberében egy bírósági döntés alapján az internetszolgáltatóknak fel kellett függeszteniük az Ubernek nyújtott szolgáltatásaikat. Ennek eredményeként az applikáció továbbra is elérhető és letölthető maradt, azonban a szolgáltatást nem tudták igénybe venni a felhasználók az említett korlátozások miatt.