home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Az MNT sajtószolgálata a Vajdasági Magyar Szövetség hivatalos álláspontját minősítette hatalmas tévedésnek
Varga László parlamenti képviselő
2015.07.15.
LXX. évf. 28. szám

Varga László parlamenti képviselő válaszlevele az MNT július 14-ei sajtóközleményére

A Kisebbségi autonómialeépítés című jegyeztemre reagáló MNT-s sajtószolgálati közleményből az derült ki, hogy a vajdasági magyar közösség kisebbségi önkormányzatának sajtószolgálata számos kulcsfontosságú információnak nincs a birtokában.

Nyilvánvalóan ennek tudható be az a téves kiindulópont, hogy az EU-csatlakozással foglalkozó szakpolitikusként mindeddig nem tartozott a portfóliómba az oktatásügy.

Ennek cáfolataként, íme a nemzeti közösségek számára kiemelt jelentőségű oktatási intézmények státusának rövid jogtörténete időrendi sorrendben.

Az Oktatási kerettörvény eredeti változata 2009. augusztus 31-én született meg. Ugyanazon a napon, amikor a Nemzeti tanácsokról szóló törvényt is elfogadta a parlament. Az Oktatási kerettörvény akkor elfogadott szövege nem ismerte el a nemzeti közösségek számára kiemelt jelentőségű oktatási intézmények státusát olyan formában, ahogyan arról a Nemzeti tanácsokról szóló törvény rendelkezett.

A Kisebbségi Frakció 2009. július 17-én, azaz még a parlamenti vita előtt, egy általam megfogalmazott törvénymódosítási indítvánnyal javasolta, hogy az Oktatási kerettörvény is maradéktalanul ismerje el a nemzeti közösségek számára kiemelt jelentőségű oktatási intézmények státusát. A koalíciós partnereink elutasították az eredeti javaslatunkat. A 2009. július 23-án átfogalmazott módosítási indítványunk került végül elfogadásra, amely részben szüntette csak meg a jogi összeütközést a Nemzeti tanácsi törvény és az Oktatási kerettörvény között.

Ezt követően, két éven keresztül folytattunk küzdelmet azért, hogy a Oktatási kerettörvénybe maradéktalanul kerüljenek bele a nemzeti közösségek számára kiemelt jelentőségű oktatási intézményekkel kapcsolatos nemzeti tanácsi hatáskörök.

Az akkori oktatási miniszterrel való politikai megállapodás eredményeként a Kerettörvény 2011. július 14-ei módosításakor került sor a nemzeti kisebbségek számára kiemelt jelentőséggel bíró oktatási intézmények státusának maradéktalan elismerésére az oktatási törvényben. A ma is hatályos rendelkezés, a VMSZ képviselőinek közös javaslatára, egy általam 2011. július 5-én megfogalmazott törvénymódosítási indítvány útján került bele a törvénybe.

A Magyar Nemzeti Tanács Sajtószolgálatának legsúlyosabb állítása, hogy a szerzői cikkem hatalmas tévedésre épül, mivel „a gyakorlatban a Szerbiai Alkotmánybíróság által már másfél éve megsemmisített törvényi módosításokról értekezem”.

Az Alkotmánybíróság a Nemzeti tanácsokról szóló törvény alkotmányossági felülvizsgálata során, 2014. január 16-án meghozott határozatával hatályon kívül helyezte a Nemzeti tanácsokról szóló törvény azon rendelkezését, amely a nemzeti tanácsok számára intézményirányítási hatásköröket biztosított a kiemelt jelentőségű oktatási intézményekre vonatkozóan. Az Alkotmánybíróság arra való hivatkozással helyezte hatályon kívül ezt a rendelkezést, hogy sem a Nemzeti tanácsokról szóló törvény, sem az Oktatási kerettörvény nem tartalmazta a kiemelt jelentőségű oktatási intézménnyé való nyilvánítás kritériumrendszerét. Az Alkotmánybíróság nem fogalmazott meg olyan elvárást, hogy a jogrendszerből végérvényesen törlődjön a kiemelt jelentőségű oktatási intézmények státusa.

Ellentétben az MNT-közlemény állításával, az Alkotmánybíróság másfél évvel ezelőtt tehát nem semmisített meg semmiféle „törvényi módosításokat”. A 2009. augusztus 29-én elfogadott Nemzeti tanácsokról szóló törvény egyes rendelkezéseit helyezte hatályon kívül. Az értekezésem tárgyát képező Oktatási kerettörvény módosításának tervezetéről az Alkotmánybíróság nem foglalhatott állást. A törvénytervezetek alkotmányosságát nem vizsgálja az Alkotmánybíróság.

Az is elképzelhető, hogy megfogalmazásbeli hiba miatt állítja az MNT-közlemény, hogy valamilyen „törvényi módosításokat” semmisített meg másfél évvel ezelőtt az Alkotmánybíróság. Amennyiben így van, és az MNT Sajtószolgálata a Nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági döntésről vallott álláspontomat minősíti hatalmas tévedésnek, az még nagyobb baj. A minősítés ugyanis szöges ellentétben áll a Vajdasági Magyar Szövetség eddigi hivatalos álláspontjával és az új összetételű Magyar Nemzeti Tanács eddigi joggyakorlatával is.

A Magyar Nemzeti Tanács Sajtószolgálata számára valószínűleg nem ismeretes az a tény, hogy a VMSZ elnökének felkérésére és mások közreműködésével, 2014. január 18-án egy szakértői elemzést készítettem a Nemzeti tanácsokról szóló törvény alkotmánybírósági felülvizsgálatáról és annak következményeiről.

2014. januárja óta az MNT Sajtószolgálata által hatalmas tévedésnek minősített álláspont jelenti a VMSZ hivatalos álláspontját az alkotmánybírósági döntés ügyében. Azóta a VMSZ vezetői számtalan alkalommal tájékoztatták a meghatározó belföldi, anyaországi és más külföldi döntéshozókat a hatalmas tévedésnek minősített álláspontról.

A hatalmas tévedésnek minősített álláspont lényege, hogy:

  1. A kiemelt jelentőségű oktatási intézményekre vonatkozó nemzeti tanácsi intézményirányítási hatáskörök törlésével a Nemzeti tanácsokról szóló törvényből, a nemzeti tanácsok ezen hatáskörei nem kerültek ki a jogrendből. Az oktatási és nevelési rendszer alapjairól szóló törvényben továbbra is szerepel a Nemzeti tanácsokról szóló törvényből törölt rendelkezéssel megegyező tartalmú jogi megoldás, amely a Nemzeti tanácsokról szóló törvényre vonatkozó alkotmánybírósági döntéstől függetlenül továbbra is része a hatályos jogrendszernek.
  2. A Magyar Nemzeti Tanács honlapján található döntéseket átolvasva kétséget kizáróan megállapítható, hogy az MNT az elmúlt másfél évben folyamatosan gyakorolta is azokat a hatásköreit, amelyekről a testület sajtószolgálata azt állítja, hogy azokat a gyakorlatban a Szerbiai Alkotmánybíróság másfél éve megsemmisítette.

(Az MNT például 2014. december 29-ei III. rendes ülésén jóváhagyta a Végrehajtó Bizottság záradékát a szabadkai Bosa Milićević Közgazdasági Középiskola iskolaszéki tagja jelöltjének javaslatáról. Emlékeztetőül, a szabadkai közgazdasági középiskola többségében nem magyar tannyelvű, de az MNT döntése értelmében a magyar közösség számára kiemelt jelentőségűvé nyilvánított oktatási intézmény. Amennyiben a Magyar Nemzeti Tanács a Nemzeti tanácsokról szóló alkotmánybírósági döntés alapján járt volna el, és nem az Oktatási kerettörvény azon rendelkezései szerint, amelyek az új törvénytervezet értelmében megszűnnek, akkor az MNT nem javasolhatott volna iskolaszéki tagokat a szabadkai közgazdasági középiskolába. Azaz, a Magyar Nemzeti Tanács a szabadkai Bosa Milićević Közgazdasági Középiskola iskolaszéki tagjaira vonatkozó javaslat megtételekor, maga is, a hatalmas tévedésnek minősített álláspontom értelmében járt el.)

A sajtószolgálat közleménye a jelenről és jövőről is szól. Azt állítja, hogy a jelenlegi MNT minden szükséges lépést megtett, és a jövőben is meg fog tenni, hogy a vajdasági magyar közösség szempontjából az oktatási kérdések megnyugtató rendezésre kerüljenek. És azt is megállapítja, hogy ez a folyamat még előttünk áll, mindenekelőtt a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításának a része lesz.

A tények makacs dolgok és az MNT-közlemény valóságtartalmát erősen megkérdőjelezik.

Tény, hogy a Magyar Nemzeti Tanács vezetői csak a törvénytervezet hivatalos közvitája után szereztek arról tudomást, hogy az Oktatási kerettörvény módosításával megszűnne az MNT beleszólása a többségében nem magyar tannyelvű, de a magyar közösség számára kiemelt jelentőségű iskolák működtetésébe.

A hosszú évek parlamenti tapasztalata, valamint az Alkotmánybíróság jogfelfogása alapján pedig tényként kezelhető, hogy – amennyiben az Oktatási kerettörvény módosításával kikerül a törvényből a kiemelt jelentőségű oktatási intézmények fogalma – akkor a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításakor nem fogja az MNT visszakapni a többségében nem magyar tannyelvű, de a magyar közösség számára kiemelt jelentőségű iskolák működtetése során ma még létező befolyását.

És végezetül, remélem, hogy – amennyiben más nemzeti tanácsok reagálnak az elkövetkező napokban a törvénytervezetre, kezdeményezve a nemzeti tanácsok koordinációs testületének az összehívását – a Magyar Nemzeti Tanács vezetői is be fogják látni, hogy mekkora a baj.

2015. július 15-én

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..