Szinte több emberöltőt felölelő ideje áll sziklaszilárdan az Egyesült Királyság élén II. Erzsébet brit királynő. Ez már nem csupán egy korszak, hanem egy kor. Gerő András történészt kérdeztem az ikonikus időszakról.

* Az idén februárban immár hetvenedik esztendeje II. Erzsébet a britek királynője. Ez a bizonyos hét évtized mennyiben osztható fel szakaszokra, mennyiben voltak eltérőek egyes időszakok, vagy kizárólag teljes összefüggésében érdemes vizsgálni a királynő uralkodását?

— A választ egy kicsit messzebbről kezdeném. Ma a világon 29 szuverén monarchia létezik. A világ lakosságának kb. 13-15%-a él monarchiában, a XX. század elején ez az arány a túlnyomó többséget adta. A 29 monarchiából 10 európai, azaz a monarchiák 40%-a kontinensünkön található. Mindegyikük demokratikus állam. Ezek közül az egyik legrégebbi Nagy-Britannia. A mai királynő családját eredetileg Hannoveri-dinasztiának hívták, és amikor a XIX. században Albert és Viktória királynő összeházasodtak, akkor vették fel a Szász—Coburg—Gothai-ház megnevezést. 1917-ben, amikor Nagy-Britannia és Németország hadban állt, nevet változtattak: azóta hívják őket Windsor-háznak. Erzsébet 1952-ben örökölte meg a trónt, és 1953-ban koronázták meg. Most már régebb óta uralkodik, mint Viktória királynő. Nyilván lehetne szakaszolni ilyen-olyan alapon az uralkodását, de megítélésem szerint mivel az ő uralkodói státusza az idők során nem változott, ezt egyben érdemes nézni. Ha Viktória esetében viktoriánus korról szoktunk beszélni, akkor lehet, hogy Erzsébet-korról is beszélhetünk, hiszen sok miniszterelnöke volt ez idő alatt Nagy-Britanniának, de királynője csak egy.

Gerő András

* Bizonyára sokán tudják, hogy a brit királyi háznak magyar történelmi szálai is vannak, melyeket igenis fontosnak tartanak, akár Londonban is. Elég, ha csak Károly herceg erdélyi kötődéseire gondolunk. Valahogy úgy tűnik, hogy a magyar származású, anyanyelvű vagy a Kárpát-medencében született embereknek mindenhez közük van. Valóban így van ez? A kérdést ebben az esetben természetesen főként a Windsor-házra fókuszálva tenném fel.

— Erzsébet királynő egyik ükanyja gróf kisrédei Rhédey Klaudia Zsuzsanna volt. Ő a XIX. század első felében élt. De a mai Windsor-ház szerteágazó családfájában megtalálhatjuk a XII. században uralkodott Árpád-házi király, III. Béla rokonait is. Persze ez nem csoda, hiszen — mint az közismert — az európai arisztokrácia nagyon sokágú rokoni/családi kapcsolatrendszerrel bírt. Egy idő után valamilyen szinten mindenki mindenkinek rokona volt, ezért én különösebben ebben nem látnék magyar sajátosságot. Fülöp görög és dán királyi hercegként lett Erzsébet férje. Köztük például harmad-unokatestvéri viszony állt fenn.

Fotó: MTI

* Ön az Osztrák—Magyar Monarchia, illetve a Habsburg királyi család jeles szakértője. Lehetséges-e párhuzamot vonni egyes monarchiák között? A brit, az osztrák—magyar, de akár a francia királyságok között melyek az összekötő és az elválasztó tényezők?

— Mint említettem, a mai európai monarchiák parlamenti demokráciák. A történelmi időkben, mondhatnám úgy is, a múltban, a britek abban különböztek akár a Habsburg Birodalomtól, akár Franciaországtól (akkor, amikor Franciaország királyság volt), hogy alapjában parlamentáris rendszert alakítottak ki, és náluk érvényesült leginkább az az elv, amely szerint az uralkodó uralkodik és nem kormányoz. Ez olyannyira igaz, hogy II. Erzsébet még azokkal a hatalmi jogosítványaival sem él, amelyeket a törvények lehetővé tesznek számára. Így például saját döntése alapján jelölhetne ki miniszterelnököt, de nem ezt teszi, hanem a parlamenti választáson győztes párt által javasolt személy lesz az általa kinevezett kormányfő. Ez csak egy a sok jog közül, mellyel nem él.

Fotó: archive.com

* A királynő a platinajubileum esztendejében már a kilencvenhatodik évét tölti be, elsőszülött fia, Károly trónörökös pedig hetvennégy éves lesz. Mit érdemes tudni a viszonyukról? És elkerülhetetlen a kérdés: milyen uralkodó lehet Károly hercegből?

— Egy királynő és a fia kapcsolatáról sokat lehet írni, értekezni, de jószerivel csak ők tudják, hogy valójában milyen is a viszonyuk. Az bizonyos, hogy Erzsébet egy idő után elfogadta fia döntését a tekintetben, hogy elválik. És azt is elfogadta, hogy fia újraházasodott. Meggyőződésem, hogy mivel a brit uralkodónak ceremoniális és szimbolikus szerepe van, Károly éppen olyan jól töltené be, mint édesanyja. Fegyelmezett ember, igazi brit humorérzékkel. Mind a fegyelmezettség, mind a humorérzék kell az élethez, de az uralkodáshoz is.

Fotó: MTI

* Végezetül, magának a brit társadalomnak mennyiben változott meg a viszonya, vagy profánabbul fogalmazva, a hozzáállása a királyi házhoz, az elmúlt évszázadra visszatekintve?

— A britek, mint bármely más európai nép, egy egyszerű parlamenti döntéssel vagy népszavazással megszüntethetnék a monarchiát, merthogy parlamentáris demokráciában élnek. Mégsem teszik, és valószínűleg azért nem, mert ragaszkodnak hozzá. Ugyanúgy, ahogy például a hollandok, a svédek, a dánok, és még sorolhatnám. Sőt, Nagy-Britanniának a monarchia az igazi védjegye, a családi események nemzetközi figyelemre tartanak számot. Károly és Diana egyik fiának, a trónöröklési sorrendben Erzsébet után második helyen lévő Vilmos hercegnek a Catherine Middletonnal megtartott esküvőjét a világ televízióinak jóvoltából több mint 2 milliárd ember láthatta. A brit monarchia régi intézmény, de divat odafigyelni rá, divat beszélni a királyi család életéről. Ennek a divatnak az egyik oka Erzsébet királynő, aki kisebb döccenőkkel sikeresen óvta a monarchia tekintélyét, presztízsét. Ha Erzsébet szerethető és tisztelhető, akkor a monarchia is szerethető, tisztelhető.