Hetvennyolc esztendeje váltotta fel a ma is használatos forint a pengőt, éppen ezért tartjuk ezt a napot a forint születésnapjának. Vajon ki tudna többet mesélni a forint, pontosabban a bankjegyek történetéről, mint Vagyóczky Károly festő- és grafikusművész? Vezető tervezőként három évtizeden át a Pénzjegynyomda művészeti osztályát vezette, ő tervezte a magyar forintbankjegyek jelentős részét.
* Egészen fiatalon döntött úgy, hogy a művészeti pályát választja? Hogyan kezdődött a karrierje?
— Már hatéves koromban elhatároztam, hogy festőművész leszek. Nagyon jól tudtam rajzolni, és ezért az általános iskola végeztével a Képzőművészeti Gimnáziumba kerültem. Az érettségi után pedig felvettek a Képzőművészeti Főiskolára. Két évig festő szakon voltam, utána pedig öt évig grafikát tanultam.
Vagyóczky Károly
* Valójában ön az a magyar művész, akinek alkotásai minden magyar ember zsebében vagy pénztárcájában megtalálhatóak, hiszen hosszú évekig vezette a Pénzjegynyomda művészeti osztályát és tervezte a magyar forintbankjegyek jelentős részét. Mesélne életének ezen szakaszáról?
— A főiskola elvégzése után kerültem a Magyar Nemzeti Bank Pénzjegynyomdájába, mégpedig tanári ajánlással. Bár hozzáteszem, hogy édesapám is a Pénzjegynyomdában dolgozott, és neki azt mondtam, én nem akarom ezt csinálni, mert inkább szabad festőművész szeretnék lenni. Végül azonban mégis ott ragadtam, és a Pénzjegynyomda művészeti osztályára vettek fel. Öt évig tartó tanulókorszak következett, nagyon jó mesterekkel. Négy Munkácsy-díjas művész is dolgozott ott. Öt év elteltével osztályvezető-helyettes lettem, majd művészeti igazgatónak választottak. Harmincnégy évet töltöttem a nyomdában, és a magyar bankjegyek közül tíz darabot terveztem. A régi sorozatból a két zárócímletet terveztem, vagyis az 1000 forintost, melyen Bartók Béla szerepel, és az 5000 forintost, melyen Széchenyi István. A rendszerváltás után pedig rám bízták az egész bankjegysor elkészítését. A jelenleg is használatos bankjegysorban kilenc esztendő munkája van. A zárócímlet a 20 000 forintos lett a Deák-portréval, és született még egy pluszcímlet is, mégpedig a 2000 forintos millenniumi bankjegy.
* Maguk a bankjegyek vagy a különféle pénzek, azoknak a története vagy akár a numizmatika is az érdeklődési köréhez tartozott vagy tartozik? Ha jól tudom, nemcsak bankókat, hanem bélyegeket is tervezett.
— Igen, érdekel, és természetesen bélyegeket is terveztem. Körülbelül 100 bélyeg elkészítése fűződik a nevemhez. És a mai napig dolgozom a Magyar Postán mint szakértő a bélyeggrafikai zsűriben. Nagyon szerettem egyébként bélyeget csinálni. Valójában örököltem ezt a műfajt a régi generáció nagyjaitól, akik kiváló bélyegtervezők voltak.
* A leendő magyar euró megmozgatta már a fantáziáját, esetleg rajzlapra is vitte már az elképzeléseit?
— Amikor eljöttem a nyomdától, akkor befejeztem a bankjegytervezési tevékenységemet, bár utána volt még egy bankjegysorom, mégpedig a balatoni koronáról, mely egy helyi pénznem volt. Természetesen az euró is nagyon érdekelt. A Magyar Nemzeti Bank 1998-tól foglalkozott az euróval, és a 2000-es évek elején hívták meg azoknak az országoknak a bankjegytervezőit az euró elkészítéséhez, akik akkor tagok voltak. Magyarország azonban akkor még nem volt tag, szóval mi csak kívülről szemléltük. Néhány év múlva azonban kezembe került a pályázati anyag, mely jól mutatta egyes országok grafikusainak az elképzeléseit. Szigorú szempontok voltak, és portrékat nem szabadott a bankjegyekre helyezni. Én viszont el tudnék képzelni olyan euróbankjegyeket, amelyeken például Beethoven vagy éppen Mozart portréja szerepel. Készítettem is néhány vázlatot, kizárólag saját magamnak. Végül egyébként egy kiváló osztrák művész alkotta meg az euró pénzjegyeit, aki geometrikus alapokon, rendkívül magas technikai színvonalon dolgozta ki a bankjegyeket.
* Milyen stílus jellemzi a festőművészi munkáját, ha eltekintünk a bankjegyektől?
— Grafikusként nagyon hozzászoktam a részletező, naturális rajzoláshoz, és ez a festészetemben is benne van. Talán a fotórealizmushoz állnak legközelebb a munkáim. Manapság azonban egyre kevésbé foglalkozom magával a festészettel. Ettől függetlenül kellő anyagom lenne egy festészeti kiállításhoz is.
* Elmúlt nyolcvanesztendős, jelenleg is aktív, a napokban például Szentendrén volt kiállítása. Milyen témát ölelt fel a tárlat, és milyen műveket tekinthetett meg a közönség?
— Körülbelül 80—100 grafika és festmény áll jelenleg készenlétben. Erre a szentendrei tárlatra 30 grafikát ajánlottam. A Vincze László-galéria egyébként egy nagyon érdekes és hangulatos kiállítóhely. Tudni kell minderről, hogy Vincze László egy papírmerítő cég vezetője. A vállalat speciális papírokat készít, mégpedig hagyományos módszerekkel. Ezeket egyetemeknek, intézményeknek, minisztériumoknak gyártják, mivel kiválóan alkalmasak a reprezentatív dokumentumok nyomtatására. Szóval Vincze László galériájában rendszeresen vannak kiállítások, így nemrég én is bemutathattam a műveimet.