Szabó Attila felvétele

Tavaly januárban év eleji beszélgetésnek neveztük a dr. Jeges Zoltánnal készült interjút. Évértékelőt nem adhatott, hiszen mindössze három hónappal korábban (2006. szeptember 27-én) nevezték ki a tartományi oktatási és művelődésügyi titkárság élére. Most, hogy immár egy teljes kalendáriumi évet tudhat maga mögött, mégis a tavaly januári mondataival kezdjük: ,,A megvalósított feladatok közül kiemelném, hogy a Zentán működő Vajdasági Magyar Művelődési Intézet pénzellátása bekerül a tartományi költségvetésbe. Ez lenne az első, tisztán magyar kulturális intézmény, amelynek finanszírozását a tartomány veszi át. A feltételes módból adódik a kérdés: hol tartunk most?
- Az általam vezetett titkárság tavalyi legnagyobb sikerei közé sorolom annak a hét hónapig tartó kemény munkának az eredményét, amely december 18-án zárult. Sikerült a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet számára olyan szerkezeti felépítést találnunk, amely egy komoly autonómiát biztosít az intézmény számára: programját a Magyar Nemzeti Tanács határozza meg, az intézmény vezetőjének személyére és a testület összetételére is az MNT tesz javaslatot, amelyet a Tartományi Végrehajtó Tanács hagy jóvá (de nem módosíthat). Ugyanakkor az intézet működésének pénzelése a tartományi költségvetésből történik. Ez nemcsak a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetre és az MNT-re vonatkozik, hanem a román, rutén és szlovák nemzeti tanácsokra, s az összes kisebbségi művelődési intézetre is. Ezzel lényegében tartós megoldást találtunk a fenntartható fejlődés biztosítására a vajdasági nemzeti kisebbségek művelődési életében. Ezt a modellt - amely minden nemzeti kisebbség számára elfogadható volt, hiszen nagyon kedvező - a tartományi kormány már elfogadta, s a tartományi parlament is biztosan elfogadja (a végső döntés csak azért hiányzik, mert a tartományi képviselőház rég ülésezett). Az eredmények közé sorolom, hogy sikerült megoldanunk a magyar könyvkiadás szempontjából nagyon fontos intézmény, a Forum kérdését is. A Forum Könyvkiadó alapítója ezentúl a tartomány és a Magyar Nemzeti Tanács lesz, ami annyit tesz, hogy az MNT társtulajdonossá lép elő.
* Magyar egyetemistakollégium épül Újvidéken, amiről azt mondja ,,erre még nem volt példa Szerbiában.
- A VMSZ-ben született meg a kezdeményezés, hogy a vajdasági magyarságnak szüksége van egy olyan kollégiumra, ahol otthont kapnak majd az Újvidéken tanuló fiataljaink. A 2007. év sikertörténete, hogy december 18-án Újvidéken a TVT részéről Bojan Pajtić, az Európa Alapítvány részéről dr. Miavecz Béla, a tartományi oktatási és művelődési titkárság nevében pedig jómagam írtam alá az Európa Kollégium építéséről szóló protokollt. A tartomány 61 millió dinárt különít el a beruházáshoz: sikerült elérni, hogy ezt a kötelezettséget a titkárságtól a Tartományi Nagyberuházási Alap vegye át. Az építkezéshez már korábban nagy segítséget adott a katolikus püspökség: ajándékba adta a telket. Ki kell emelni a Szülőföld Alap támogatását - ebből fedezték a tervek kidolgozását. Amint meglesz az építkezési engedély, s az idő is megengedi, az építkezés elkezdődik. Fontos, hogy ez az új magyar intézmény a nevében is a keresztény voltát tükrözze, hiszen ez nemcsak a jövőkép szempontjából fontos, hanem azért is, mert ily módon mondhatunk köszönetet a telekadományozónak. Ugyanakkor anyagi könnyítést is jelent, ha egyházi intézményként tartjuk számon a beruházást, ez esetben ugyanis 90%-kal csökkennek a kötelező illetékek, ami majd 350 000 euró megtakarítást jelent. A tervek szerint az egyetemistaotthon építése 2009-ben fejeződik be: 350 férőhelyes lesz, s az épületben kialakítanak 15 olyan szobát is, ahol a tanárokat tudjuk elszállásolni.
* Annak idején a szerb sajtó nagy fölháborodással fogadta a hírt, hogy ,,a magyarok saját egyetemistaotthont akarnak maguknak. A negatív sajtóvisszhang, az akkori ,,gettósodás emlegetése ellenére most, a protokoll aláírása után egyetlen rossz szót nem lehetett hallani, olvasni. Hogyan sikerült ezt elérni?
- Csak azt mondtuk: mi nem hozunk létre semmi újat. Pusztán megcsináljuk a tükörintézményét annak a Budapesten 150 éve létező tekintélyes háznak, amelyet Thökölyánumnak hívnak. Csak ugyanazt szeretnénk, ami - Sava Tekelija adományozásának és gyűjtésének hála - Budapesten a szerbeknek százötven éve megadatott. A magyar főváros szívében van egy szerb intézmény, amely a nemzeti kultúra ápolására és a tehetséges szerb fiatalok felkarolására, támogatására született. És hozzátettük: az Európa Kollégiumban elhelyezést kapnak majd azok a magyarországi szerb fiatalok, akik Újvidéket választják a továbbtanulásra.
* Öt hónappal ezelőtt az Ön kezdeményezésére megalakult a Tartományi Távoktatási Központ, melynek hivatalos átadására most, január 28-án került sor. Miről van szó?
- Szeptember 14-én Újvidéken a Gépészeti Középiskola igazgatója és jómagam egyezményt írtunk alá a Tartományi Távoktatási Központ megalakításáról, melynek műszaki felszereltsége ebben az iskolában kapott helyet. A központ működtetéséhez szükséges technikai eszközök beszerzéséhez a tartomány 4 millió dinárral járult hozzá. A hardvertelepítés megtörtént, az idei év folyamán pedig 12 alállomást hozunk létre, mely egész Vajdaságot lefedi: alközpont lesz Szabadkán, Zentán, Topolyán, Zomborban, Nagykikindán, Nagybecskereken, Verbászon, Versecen, Pancsován, Újvidéken, Rumán és Sremska Mitrovicán. A távoktatási központ megalakulásával elérjük, hogy az internet révén minden iskola, minden diák csatlakozhat a központ szerverére, ahol elérhető lesz számára a lecke, a tananyag. De feladatsor, teszt is elérhető, mely révén ellenőrizheti a tudását. Ez a tanulók számára is jó, de a tanárok számára is, hiszen belenézhetnek abba, melyik diák mit végzett otthon (anélkül, hogy tesztlapokat kellene átnézniük). Ugyanakkor létrejön egy olyan sík, ahol a tanárok megoldásokat, ötleteket tesznek fel, átvehetik a leghatékonyabb módszereket. Növelhetjük az oktatás színvonalát, ugyanakkor Vajdaság minden iskolájában azonos szintre hozzuk. Megszűnik a tanár- és helyfüggőség, ami növeli a diákok esélyegyenlőségét. Elvárásaim szerint már február-márciusban elkezdődik azoknak a középiskolai tanároknak a kiképzése, akik a maguk környezetében ennek az újdonságnak a hordozói lesznek. Vajdaságban minden középiskolából egy-két tanár végzi majd el a kurzust, a következő fázisban pedig az általános iskolai tanárok is bekapcsolódnak távoktatásba, melynek célja az oktatás korszerűsítése és színvonalának emelése, amire Szerbiában nagy szükség van.
* Szeptemberben sporttagozat nyílt egy újvidéki és egy szabadkai gimnáziumban, magyar első osztály Újvidéken az iparművészeti középiskolában. Milyenek a tapasztalatok?
- Újvidéken a sporttagozat megnyitása a Zmaj gimnáziumban igazi sláger volt: egy első osztályt terveztünk, és két osztályra való gyerekünk volt. Szabadkán a Kosztolányi gimnáziumban a magyar tannyelvűben nem volt ekkora az érdeklődés, de van első osztály, s remélem, az idei iratkozás alkalmával már népszerűbb lesz. Sajnos, Újvidéken a Bogdan Šuput művészeti középiskolában nem volt zökkenőmentes a magyar diákok beiratkozása: az iskolavezetés fékezte annak az elképzelésnek a valóra váltását, hogy ezek a gyerekek legalább az általános tantárgyakat anyanyelvükön tanulhassák. A tartományi titkárság jó nagy dilemma előtt van: mi legyen? Zenta jelezte, szeretné, ha tehetséggondozó gimnázium megkapná a magyar tannyelvű iparművészeti tagozathoz az engedélyt. Ennek az opciónak az előnye, hogy az iskolában fogadókészség is van, és gyerekek kollégiumi elhelyezését is lehetővé tudja tenni. Az újvidéki intézmény mellett szól az iskola több évtizedes tapasztalata, tanári gárdája, a város művelődési élete... A kérdés tehát: hogyan és hol megoldani a magyar nyelven a művészképzést-utánpótlást? A Zenta vagy Újvidék? kérdésre én nem tudom a választ. Ezért nagyon örülnék, ha a témában jártas emberek - művészek, pedagógusok, szociológusok, pszichológusok, értelmiségiek, ismert közéleti személyiségek stb. - elmondanák erről a véleményüket, hozzászólásaikkal segítenének eldönteni a dilemmát. Jó lenne erről egyfajta nyilvános vitát folytatni az elkövetkező két hónapban a Hét Nap hasábjain.
OROSZ Ibolya