Virág Benedek pálos rendi szerzetes (1775-ig Virág Ádám Ignác) a Zala vármegyei Dióskál községben született 1752-ben (más források szerint 1754-ben) ezen a napon. Személyében tanárt, költőt, műfordítót, történetírót, a magyar ódaköltészet első mesterét tisztelhetjük, akit író barátai maguk között magyar Horatiusnak neveztek.
„Ha nem tudod, mi történt legyen, minekelötte születtél, gyermek vagy.” (Magyar Századok DCCCLXXXIV – MCCCI ; Írta: Virág Benedek, székesfej. megy. áldozó pap, néhai királyi professzor; Budán A’ Királyi Universitásnak betüivel.; 1816.)
Budapest, Buda /Tabán/ — 2023. október 26.
Tanulmányait Nagykanizsán, Pesten, Márianosztrán és Pécsett végezte el, pappá szentelése után pedig Székesfehérváron kezdett tanítani. Tizenhét évi szolgálat után előbb Pestre, majd a Duna túlsó oldalára, azaz Budára költözik. A néhai pálos szerzetes (a „kalapos király” ragadványnevű II. József uralkodó ugyanis 1786-ban feloszlatta a pálos rendet) szorongatott anyagi helyzete és megromlott egészségi állapota ellenére is hihetetlen munkatempót diktált önmagának.
„»Nagy reménységű ifjainknak” Pesten 1805. március 7-én kelt ajánlással megjelentette a II. András magyar király 1222. esztendőben kelt és Székesfehérvárott latin nyelven kiadott aranypecséttel ellátott királyi dekrétuma, az Aranybulla első magyar nyelvű kiadását.”
Az 1810-es tabáni tűzvészben elégett minden holmija, el a Magyar Századok saját példányai is, s a katasztrófa attól a csekélységtől is megfosztotta, amije egyáltalán volt. Egy szál ruhában kényszerült menekülni, amikor a tűzvész kitört. Ennek ellenére nem adta fel, s miután anyagilag újra talpra állt, reggelenként és esténként rengeteg pénzt osztott ki a szegények között. (Külső hivatkozás: Wikipédia)
Budapest, Buda /Tabán/ — 2023. október 26.
Virág Benedek szerzetes 1830. január 23-án adta vissza lelkét a Teremtőnek.
