„Reménységünk vagyon benned s Máriában, / mint magyar hazánknak hív királynéjában. / Még éltedben minket ennek ajánlottál, / és szent koronáddal együtt feláldoztál.”
Budapest, Bazilika — 2022. augusztus 11.
Szent István király (970—1038), a nyugati és a keleti egyház szentje Esztergomban született. A keresztény hitre térve Szent Adalbert püspök megkeresztelte. 1000-ben Magyarország királyává koronázták. Feleségével, Boldog Gizellával és fiával, Szent Imrével a magyar család első szent példáját adják.
Tihany — 2021. augusztus 16.; Az államalapító királyt és feleségét megmintázó szobrokat Felszegi Sándor, Tarcsafalvi László és Varga Gyula székelyudvarhelyi fafaragók készítették
Az uralkodása alatt mindvégig szinte emberfölötti próbákat kellett kiállnia: a pogány lázadások leverése, a külső erők támadásai, fiának, Szent Imrének tragikus halála. Mindezt csak nagyon erős hittel lehetett elviselni.
Nagyenyed /Erdély/ — 2023. június 2.
A „mindenkinél keresztényebb király, ahogy a krónikák nevezik, csodálatos jelenettel végzi életét: a Szent Koronát, a magyar hazát a Boldogságos Szűz Máriának ajánlja fel.
Deáki /Felvidék/ — 2013. szeptember 20.
Ő, az égi jogutód a mennyei Királynőnk, akinek anyai szeretetét, mindenkori segítségét, pártfogását a magyarság a történelmünk során megtapasztalta, szívbéli hálával megvallotta, s a mennyei oltalom kézzel fogható valósága reménnyel tölti el, élteti mind a mai napig. Hívő népünk tudja, hogy a Magyarok égi Királynője a kegyelem rendjében törődik a rábízottakkal, s nemcsak a Krisztus-hívőkkel. Imádkozik Szent fiához, ahogy egy rózsafüzéres vers mondja: Szent Istvánnak szép országán könyörülj gyermekem.”
(Külső hivatkozás: Rózsadombi imádságoskönyv; Budapest, 2019; 253. oldal)
Fényképezte: Martinek Imre
