Az újvidéki városelnöknek a munkáját például nem kevesebb mint 13 beosztott jobb kéz segíti, illetve költi az adófizető polgárok pénzét. Annak alapján, hogy: több szem többet lát — több kéz több pénzt költ. Két dolgot feltételezhetünk. Először is azt, hogy a városelnök nem tud semmit, vagy azt, hogy olyan sok a dolga, hogy azt 13 ember is alig bírja elvégezni. Már sajnos csak legyintünk, ha azt halljuk, hogy titkár, tanácsos, helyettes vagy tanácsadó. Konkrét példával élve az újvidéki városelnöknek egy helyettese, öt segédje és hét tanácsadója van. Ezeknek az utóbbiaknak a havi tiszteletdíjuk 100 ezer dinárnál kezdődik.
Aki ehhez a kérdéshez rosszindulatúan közelít, az általában azt mondja, hogy az okos vezetőnek nem kell tanácsadó, a butának pedig minek, amikor semmihez sem ért. Újvidék példája viszont egy kissé már elgondolkodtató is, hiszen Belgrád városelnökének például mindössze 5 segítője van, Niš városának pedig csak 4! Tovább részletezve ez azt jelenti, hogy Újvidéken 25 ezer polgárra jut egy elnöki kabinettag, Nišben 87 ezer, Belgrádban pedig 400 ezer polgár tart el egy elnöki tanácsadót, titkárt vagy helyettest. Különben a tanácsadók és segédtitkárok meghatározott feladatokat, munka- és témakört kapnak, Újvidéken azonban a 13 közül ötnek nincs tárcája, konkrét feladata. Róluk okkal gondoljuk, hogy nem értenek semmihez. Ahhoz viszont nagyon!
Az úgynevezett tanácsadókról különben már kialakult a véleményünk, és tudjuk, hogy áldásos munkájuk havonta több százezer dinárba kerül, fejenként. Arról pedig mit mondhatnánk, hogy a szerb kormány átalakítása során a rosszul dolgozó és menesztett miniszterek többsége valamelyik elnöki vagy miniszteri kabinet tanácsadója lesz? A legendás útépítő és közlekedési minisztert például — miután tavaly egy év alatt 9 kilométer autópályát sikeresen megépített, a híres 10-es közlekedési folyosót pedig már a történelemkönyvekben tanítják, mint a százéves háborút — a menesztés után valószínűleg az államelnök tanácsadójává nevezik ki, annak ellenére, hogy igen jó nyugdíjjal le is léphetne. Azt is tudjuk továbbá, hogy a vezető hatalom a koalíciós partnereknek és a hű tagoknak, titkári, helyettesi és tanácsadói fotelekkel fizet. A mi pénzünkből.
Láthatjuk tehát, hogy nem könnyű vezető beosztásban dolgozni. Annyi a munka, hogy — csak úgy dobog a munka hadának a lépése. Egyik leváltott miniszterünk ki is jelentette, hogy ő bizony 16 órát dolgozik naponta. De gyorsan kiderült, hogy félreértésről volt szó. A miniszter naponta nem 16 órát dolgozott, hanem — 16 óráig. Reggel 9-től.