home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Aracsról — az elmaradt emlékünnepség helyett
Fehér Márta
2020.08.04.
LXXV. évf. 31. szám
Aracsról — az elmaradt emlékünnepség helyett

Mindig az augusztus 1-jéhez eső legközelebbi júliusi szombaton tartja a vajdasági magyarság a megemlékezést az aracsi pusztatemplomnál, mely az egyik legkorábbi építészeti emlékünk.

A rosszabbodó járványhelyzet, valamint az óvintézkedések és a szigorítások miatt a szervező tordai Aracs Hagyományápoló Társaság elnöksége úgy döntött, az idén elmarad az emlékünnepség. Az eredetileg július 26-ára tervezett, hagyományos, 22. rendezvényt a járványhelyzet alakulásától függően egy későbbi időpontban még megtarthatják, ám valószínűleg csak jövőre.

Írásunkból megismerhetik a Törökbecsétől 12 km-re, Beodra és Basahíd közelében fekvő, romjaiban is monumentális templomot. A Szent Mihály tiszteletére alapított, Benedek-rendi apátság temploma háromhajós, háromapszisos, boltozott, kolostori téglabazilika, körülötte földutak tagolta szántóföldek húzódnak. A külső falsíkoktól mért teljes hosszúsága 26,64, szélessége pedig 15,47 méter.


Fotó: Szarapka Szabolcs

„Tíz falu építsen egy templomot, amelyet két telekkel s ugyanannyi rabszolgával lássanak el, lóval és kancával, hat ökörrel és két tehénnel, 30 aprómarhával. Ruhákról és oltártakarókról a király gondoskodjék, papról és könyvekről a püspök.” (Szent István második törvénykönyvének 1. cikkelye)

A Szent Mihály tiszteletére alapított Benedek-rendi apátság építésének idejéről eltérő vélemények alakultak ki. Van, aki a XI. századra teszi, de sokkal többen vannak azok, akik a XIII. század első felét tartják valószínűbbnek. 2000. július 30-án az akkori nagybecskereki megyés püspök, Huzsvár László, az aracsi pusztatemplomban mondott szentbeszédében kiemelte, hogy az imaórák liturgiájában minden év augusztus 20-án részletet olvas a papság VI. Pál pápa leveléből, melyben a Szent István alapította monostorokról szóló felsorolásban az aracsi is szerepel. A pusztatemplomnak mint jelképnek fontos alkotóeleme ez a feltételezett Szent István-i alapítás.

III. Orbán pápa 1187. évi bullájában megemlíti Aracsot is Ecclesia s. Margarethae de Characha néven. Apátja, Miklós részt vett az 1256. évi esztergomi zsinaton. IV. László király uralkodása alatt, valószínűleg az 1280. évi rablóhadjárat folyamán a kunok feldúlták. Az 1332. évi pápai tizedlajstromban Aracs neve megtalálható a C pont alatt. Nagy Lajos király anyja, Erzsébet királyné 1370-ben helyreállíttatta. Ő érte el IX. Gergely pápánál, hogy az apátság a minoritáké legyen, akik azután a török hódoltságig bírták. Az erről szóló levelet a pápa 1378-ban állította ki Erzsébet anyakirályné kérelmére. Az új monostor 1380-ban még nem készült el teljesen, de Erzsébet királyné végrendeletében, mely 1380-ból való, 500 forint aranyat hagyott reá, továbbá egy atlaszból készült, aranyszínű, gyöngyökkel díszített miseruhát a hozzá való kellékekkel, két ezüstkannácskát és két ezüst körmenetikeresztet azzal a céllal, hogy az aracsi monostor újjáépítésének befejezését még halála után is lehetővé tegye. 1551-ben török kézre került.


Fotók: Szabó Attila

Az aracsi településről elnevezett kolostortemplom romjait a XIX. század a romantika szellemében fedezte fel. A romokat első ízben interpretáló alkotások — két írásmű és egy festmény — a keletkezési, illetve a rendeltetési helyük alapján a rom földrajzi környezetéhez, Torontál vármegyéhez kötődnek. Bárány Ágoston a Társalkodóban megjelent írásait 1835-ben és 1837-ben Nagybecskereken fogalmazta meg, a festmény az 1840-es években a Karátsonyi család beodrai birtokközpontjában álló kastélyába készült. 1911-ben Grezle királyi tanfelügyelő közbenjárására javították, renoválták, megerősítették a pusztatemplom romjait. A falak és a főkapu kitört, kibontott részeit beépítették, hogy össze ne omoljanak. 1919 után a pusztatemplom Magyarország határain kívül rekedt, így sorsa még mostohábbra fordult.

„ARACS — Keményen ropogó két szótag; csatakiáltás-szerű szókövület. Hangzása után ítélve parancsszóra hasonlít‚ s mintha még ma is parancsolna valamit‚ egy‚ két (?) ezredév távolából‚ porrá vált ősök‚ letűnt korok jelszavaként. Valami kicseng belőle‚ csak ma még nem tudjuk megfejteni harmóniáját. De üzenetét‚ azt meg tudjuk-e érteni?” (Szekeres László)

Felújítása, pontosabban restaurálása, illetve turisztikai célú hasznosítása a mai napig aktuális. Egy évvel ezelőtt Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke lapunknak a következőket nyilatkozta:

„A Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Nemzeti Tanács tavaly döntött úgy, hogy hozzálát a mindannyiunknak nagyon fontos és jelentős aracsi pusztatemplom megújításához 1 milliárd forintból, akkor még nem igazán ismerve azokat a lehetőségeket, költségeket, amelyek majd kialakulnak. Ennek az összegnek az egynegyedéről döntött a magyar kormány. 250 millió forintból kell előkészítenünk a projektet, beleértve a pénzügyi konstrukciókat is. Ez azt jelenti, hogy az eddig elkészült terveket, amelyeket a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet dolgozott ki, és a köztársasági illetékes intézetek jóváhagytak, a mi szempontunkból — magyar szakembereket is bevonva — közösen kell átalakítani, módosítani. Közös döntéseket kell tudnunk hozni arról, hogy a 72 hektárnyi teljes műemlék területen — a régészeti lelőhelyekkel együtt, amely magát a templomot is magába foglalja — mi az, amit most föltárhatóvá tudunk tenni, milyen föltáró régészeti munkákat lehet elvégezni, amelyek megerősítik a templomromnak a rekonstrukcióját, felújítását. Az, ami egyértelmű, amiben mindenki egyetért, hogy a sziluettjelleg megmaradjon. A költői rom, ahogyan nevezni szokták, meg fog maradni.”

A kegyhely tavalyi emléknapján Pásztor István, a VMSZ elnöke úgy fogalmazott, hogy a helyreállítást az elkövetkező három-négy évben valósítanák meg, magyarországi és szerbiai szakemberek dolgoznak majd a pusztatemplom rendbetételén, egyeztetve arról, hogyan lehet konzerválni a romtemplomot és környékét annak érdekében, hogy megmentsék a Kárpát-medence legrégebbi ilyen jellegű szakrális épületét.

Filmajánló: Álom hava (Bicskei Zoltán filmje)

1690 álom havában (decemberében) néhány rongyos ember vánszorog a síkságon. A török dúlásban kiürült Bácska pusztaságán bujdosók érkeznek a romjaiban is monumentális aracsi pusztatemplom falai közé. A török fogságból szabadult három figura rég vesztett otthonát és helyét keresné. Táltosokkal és szent királyaink szellemével találkozva sem sikerül „új boltozatot” emelniük maguk fölé. A film zárórészében a vakító, nyári Sóskopó szikes pusztaságán egy mégis megújuló életé a jövő.
A film szereplői: Szilágyi Nándor, Kovács Frigyes, Székely B. Miklós, Barkó György, Tóth Anita, Horváth László, Dánielfy Zsolt, Csendes László, Mercs László, dr. Papp Lajos és mások.

Még több kép!▼  

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..