Dr. Silling István nyugalmazott egyetemi tanár, nyelvész, néprajzkutató, Beszédes István költő, szerkesztő, a zEtna Kiadó vezetője, Szajkó István festőművész, a könyv illusztrátora beszélgetett a szerzővel a Zombor (h)arcait, történeteit, (angyali és démoni) hangulatait megelevenítő könyvéről.

Dr. Silling István méltatásában elhangzott: érdekes, hogy ennek a városnak nincs lírai költészete, csak lírától duzzadó epikája. Fekete J. József = Mihályi Czobor könyvének minden oldalára jutott az itthoni levegőben szállingózó angyalportól megtermékenyített gondolat. A könyv létrejöttével kapcsolatban Fekete elmondta, igaz, hogy Mihályi Czobor ezúttal különösen finom, szinte légies történetmesélésbe fogott, de (még) nincs szó költői elrugaszkodottságról. A könyvet elsősorban a város valósága keltette életre tereivel, helyszíneivel a Nepomuki-kápolnától kezdve a színházépületen át a bolondok házáig vagy a nyoma veszett temetőkig és természetesen a piactérig, ahol naponta megfordul, látja a tarka kavalkádot, melyet még Herceg János akadémikus is láthatott: a faluról bejött kofák kosaraikból kirakják portékájukat, köröttük pedig rengeteg galamb röpdös, betöltik a városközpontot. Itt van a rossz hírű Kronics-palota a maga történelmi démonaival, de a sötét démonokon kívül megjelennek az angyalok is, amelyek belakják ezt a várost, és őrködnek azoknak az emléke fölött, akik a település tíz temetőjében nyugszanak. Zombor ugyanis nemcsak az itt lakó negyvenhétezer ember életét meséli el, hanem az elődök történetét is.

Győrfi Klára előadóművész ízelítőképpen felolvasta a kötetben szereplő Roppant almárium című elbeszélést, melynek kezdő sorai: „Az identitás nem egyéb, mint az emlékezet. Az vagy, amire emlékezel, az álmok egy másik élet emlékképei. Ha az álmaidra emlékezel, talán megismered önmagad — gondolta Alajos, aki néha Alojznak hitte magát...”

Beszédes István a zEtna-(szöveg)terek vonatkozásában rámutatott arra a jelenségre, hogy Fekete J. József irodalommal írja felül a valóságot, így hát meg is kérdezte a szerzőt, hány identitásra van még szüksége ahhoz, hogy kifejezze önmagát. Fekete úgy nyilatkozott, az entitások erősítik egymást. A szerzőből a kilencvenes évek polgárháborús szakasza hívta elő az elvonulás igényét, és mivel fizikailag nem volt módja elszigetelődni, szellemileg, írói mivoltában nyitott egy belső ablakot, azon keresztül szemlélte a valóságot. Ezt az egy kissé távolságtartó szemléletmódot jelképezi a kötet főhősének, Rideg Alajosnak a neve is.

Beszédes szerint az Angyalok rozettája „széttördelt” regény, de van zeneisége, filmszerűsége, képi üzenete is. Szajkó István, a könyv illusztrátora megerősítette ezt a nézetet. Úgy fogalmazott, ez a mű nagyon szépen meg van festve, a szövegek azonnal képpé válnak, ahogy olvassuk őket. Egyúttal azt is elmondta, közel állt hozzá a téma, hiszen maga is nyugat-bácskai, csonoplyai származású, ma is otthon érzi magát ebben a tájban. Leginkább mégis az erotikus leírásokat tartalmazó elbeszélések ösztönözték munkára.

A könyvbemutatót kiállítás kísérte, Szajkó egyéb alkotásain kívül a közönség megismert néhány, a könyv ihlette aktot is.

Az esten közreműködött a Zsebszínház Kisegyüttese. A Berta Ferenc Zsebszínház a nemzetközi nőnap alkalmából mézeskalács szívvel ajándékozta meg a közönség hölgy tagjait.