Közeleg a Pataki-gyűrű díjátadó gálája. Most bemutatjuk az idei jelölteket, de nem a szokványos „…született 1985-ben, végzett az újvidéki Színművészeti Akadémián, fontosabb szerepei…” módon. Négy kérdésre válaszolt az öt színész: Elor Emina, az Újvidéki Színház, Mészáros Gábor, a Kosztolányi Dezső Színház, Virág György, a Zentai Magyar Kamaraszínház színművésze, s ketten a szabadkai Népszínház Magyar Társulatából: G. Erdélyi Hermina és Pámer Csilla.
* Melyik volt az első színházi előadás, melyre emlékszel gyerekkorodból?
E. E.: — Halvány az emlék. A „régi” szabadkai Népszínház kamaraterme (mert a nagy már romokban állt), színészek rongyokban, iszonyú lendület, Törköly Levente, Gospell.
Elor Emina (Srđan Doroški felvétele)
G. E. H.: — Az első színházi élményem, amennyire vissza tudom idézni, egy gyermekszínházi előadás volt, a Hupikék kutya című bábelőadás. Legalábbis emlékeim szerint a kutya báb volt... És nagyon sokáig azt hittem, hogy Jupikék kutyának hívják. Vannak halvány emlékeim a Népszínház nagytermében látott előadásokról is.
M. G.: — Óvodáskoromban vittek el édesanyámék egy Tanyaszínház-előadásra, innen vannak az első színházi élményeim. Tisztán emlékszem, hogy szemben ültem a színpaddal az első sorban, és kopasz férfiak szaladtak felém visítozva. Évekkel később kinyomoztam, hogy az előadás Orwell Állatfarmja volt, a színészek pedig Magyar Attila és Csernik Árpád.
P. Cs.: — Tóték, a szabadkai Népszínház Magyar Társulatának előadása Adán. Egyébként a második élményem is szintén a szabadkai Népszínházhoz fűződik, Adán. Érdekes. A Tótékra biztosan minden benne játszó színész emlékszik, Kovács Frigyes ugyanis a szünetben mindenkit megkért, hogy legyen csendben, mert mi, gyerekek olyan hangosak voltunk, hogy a 8. sorban nem hallottam a színpadon játszó színészeket. Hozzáteszem, én megpróbáltam figyelni... :)
V. Gy.: — Ha egyszer Hotz úr dühbe gurul. Ez volt a címe annak az előadásnak, amelyre a szüleim kilencéves koromban elvittek az adai színházterembe. Azóta sűrű homály fedi ezt a jó mélyre elásott emlékfoszlányt, melyből annyi maradt meg, hogy kisbaltával, fűrésszel rohangálnak az emberek a színpadon. A szüleim szerint én egyre lejjebb csúsztam a székemben. Nemrég tudtam meg, hogy egy Szép Szó Tábor-os előadást láttam akkor, melynek három Pataki-gyűrűs szereplője volt, közülük ketten kétszer is megkapták a díjat. Ki lehet találni, hogy kik lehettek… Akkor még középiskolásokként.
* Mi volt az első gondolatod, amikor megtudtad, hogy az idén jelöltek a Pataki-gyűrű díjra?
E. E.: — Úristen! Micsodaaa?! Wow! Hát köszönöm! Igazán nem számítottam rá!
G. E. H.: — Az első gondolatom arra, hogy jelöltek, körülbelül az volt: Jé! Nahát! Nem gondoltam volna! — vagy valami ilyesmi, de aztán nagyon jólesett, hogy a Tristram Shandy című darabért. Nagyon szeretem az előadást.
G. Erdélyi Hermina (Kovács Attila felvétele)
M. G.: — Még a nyár végén felhívott Virág György kollégám, hogy ő rendezi a Pataki-gála műsorát. Közölte, van egy jó ötlete, s megkérdezte, volna-e kedvem részt venni benne. Természetesen igent mondtam. Már javában dolgoztunk rajta, amikor megtudtuk, hogy mind a kettőnket jelöltek. Nagyon örültem a negyedszeri nominációnak, de az volt az első gondolatom, hogy izgalmas lesz úgy műsort vezetni, hogy közben jelöltként várom a zsűri döntését.
P. Cs.: — A fejemben buborékként felszökkenő gondolatok: Ez akkor most igaz? Jelöltek. Herminával együtt jelöltek? Én és G. Erdélyi Hermina? De jó!
V. Gy.: — Mivel előbb kaptam gratulációkat SMS-ben, mint hogy megtudtam volna, kik a nomináltak, csak a nemértemség maradt.
Virág György (Herédi Krisztián felvétele)
* Ki a kedvenc színészed „of all time”, s miért?
E. E: — Még mindig nem tudom eldönteni. Vannak néhányan Gary Oldmantől Emma Thomsonig, Balázs Árontól Pálfi Ervinig…
G. E. H.: — Hát erre nehéz válaszolni, de ha már muszáj, Robert De Nirónak nem tudok ellenállni. Szeretem fiatalon, idősen, ha szép, ha csúnya, ha pozitív, ha negatív, ha drámai, ha komikus. Egyszerűen szeretem.
M. G.: — Nem tudnék megnevezni egy konkrét kedvencet. Szeretem a jó alakításokat, legyen az film vagy színház. Ha filmszínészt kellene megneveznem, talán Johnny Depp volna az.
Mészáros Gábor (Molnár Edvárd felvétele)
P. Cs.: — Rengeteg név jut eszembe, mert mindig változik, hogy most éppen kit szeretek, ki tetszik. Akit mindig szívesen megnézek, az Robert De Niro, mert utánozhatatlanul egyedi, Meryl Streep, akiben az a csodálatos, hogy minden szerepben jó, és a szerepeknek több oldalát játssza, bármiről legyen is szó, Csákányi Eszter hihetetlenül sokoldalú, nagyszerű színésznő, Ladik Katalin a kísérletező, és még sorolhatnám.
V. Gy.: — Kedvenc színészem Dustin Hoffman meg a Skarsgård család.
* Mit fogsz csinálni a gála napján?
E. E.: — Szerintem próbálok, majd fölülök egy buszra. (Vagy elvisz a Gombos Dani kollégám, aki úgy döntött, gálát néz, és nem bemutatót, fölajánlotta, hogy elvisz.)
G. E. H.: — A gála napján úgy volt, hogy dolgozni fogok, egy új darab próbáit kezdem, de sajnos a körülmények úgy alakultak, hogy nem tudtam elvállalni. Jelen esetben, terveim szerint, nappal banki ügyeket intézek. Ez nem valami izgalmas, de a nap fénypontja úgyis a gála, és az aktuális díjazott ünneplése, addigra pedig ünneplőbe öltöztetem a lelkem.
M. G.: — Valószínűleg a reggeli kávé után, 10 órától a színházban próbálunk az esti gálaműsorra. :)
Pámer Csilla (Kovács Attila felvétele)
P. Cs.: — Minden az előző naptól és az aznap reggeltől függ. De az biztos, hogy hajat mosok, és valószínűleg indulás előtt 30-40 perccel elkezdek idegeskedni, mindenen.
V. Gy.: — A gála napján szét fogom idegeskedni a maradék agyamat, mert engem bíztak meg a gálaműsor „rendezésével”. De ez ahhoz képest semmi, hogy Mészáros Gábor például játszik is.