Az Alzheimer-kór kialakulásának okát az orvostudománynak még nem sikerült teljes egészében feltárnia, az azonban biztos, hogy a betegség az agyat érinti. Az Alzheimer-kór károsítja és megöli az agy idegsejtjeit. A betegség a nevét egy német neurológusról, dr. Alois Alzheimerről kapta. Az orvos 1906-ban egy progresszív demenciában meghalt nő agyában rendellenes lerakódásokat és kötegeket talált, melyek az Alzheimer-kór fő szövettani jellegzetességei.

Szeptember 21-e az Alzheimer-kór elleni küzdelem világnapja, mellyel igyekeznek felhívni a figyelmet a betegségre és annak megelőzésére.

A tíz leggyakoribb előjel

1. Gondot okoznak az egyszerű tevékenységek

Ha egy idő után gondot okoz a rutinfeladatok elvégzése, Alzheimer-kórra gyanakodhatunk. Ilyen lehet, ha egyszer csak nem sikerül bekötni a cipőt, megfőzni egy korábban már ezerszer elkészített ételt, vagy egy háztartási eszköz használata válik nehézkessé.

2. Fokozott feledékenység

Ha a beteg egyre többször feledkezik meg a közelmúltban szerzett információkról, vagy előre megbeszélt időpontok mennek ki a fejéből, az utalhat kezdődő Alzheimer-kórra is. Ameddig ez csak alkalmi jellegű, nem kell aggódni, ám ha túl gyakorivá válik a találkozók, ünnepnapok, jeles események időpontjának elfelejtése, gyanakodhatunk a betegségre.

3. Csökkent ítélőképesség

A hivatalos ügyek vagy az anyagi helyzet hirtelen elhanyagolása a kezdődő betegség jele lehet, akárcsak a nem megfelelő viselkedés egy-egy élethelyzetben. Mindez csak akkor aggasztó, ha ez az érintettre addig nem volt jellemző. Például elfelejti (vagy nem tartja szükségesnek) befizetni a rezsiköltségeket, nem takarít rendszeresen, nem szedi a gyógyszereit, stb.

4. Nyelvi zavarok

Alzheimer-kór gyanúja akkor áll fenn, ha a betegnek egyszerű szavak: tárgyak, cselekvések megnevezése nehezen vagy egyáltalán nem jut eszébe. Ritkán használatos vagy idegen nyelvből származó (szak)kifejezések esetében ez normálisnak mondható, de ha az illetőnek a mindennapi szavakkal gyűlik meg a baja (mint például a kulcs, papucs, zsebkendő stb.), akkor az már a kór tünete lehet.

5. Térbeli tájékozódási gondok

Az Alzheimer-kór előjele lehet, ha a beteg az egyébként ismerős környéken nem képes kiigazodni, elveszíti a tájékozódási képességét. Például nem találja meg az otthonát az utcájában, elfelejti, hol van a bolt, vagy hogy hol laknak a barátai stb.

6. Időbeli tájékozódási zavar

Ha csak időnként fordul elő, hogy az érintettnek hirtelen nem jut eszébe az aznapi dátum, vagy hogy miért fontos az a nap, az még nem súlyos. Ha azonban ez állandósul, netán még az évszámmal is gond adódik, az már a kezdődő betegség tünete lehet.

7. Visszahúzódás

A betegek fokozatosan felfüggesztik a társas kapcsolataikat, visszahúzódóvá, közösségkerülővé válnak, s olyan barátaik, rokonaik társaságát sem keresik már, akikkel akár évtizedekig nagyon szoros kapcsolatban voltak.

8. Az absztrakt gondolkodásra való képtelenség

A kezdődő betegség egyik jele lehet, ha nehézségekbe ütközik egy-egy hivatalos űrlap kitöltése, s az azon szereplő kifejezések értelmezése. Például ha az illető nem tudja eldönteni, mit is jelent a levelezési cím vagy az ügyfél-azonosító.

9. Kallódó tárgyak

A kór kezdeti szakaszára az is jellemző, hogy a beteg bizonyos tárgyakat nem a megfelelő helyre tesz, megfeledkezik róluk, majd később csodálkozva bukkan rájuk. Ilyen például a mosogatóban felejtett cipő vagy a cukortartóba helyezett mobiltelefon.

10. Hirtelen hangulatváltozás

Ok nélküli, végletek között csapongó hangulati ingadozások jellemezhetik a kezdődő stádiumban lévő beteget. Nem ritka, hogy az Alzheimer-kórban szenvedő hirtelen — látszólag indokolatlanul — agresszívan kezd viselkedni. Ilyenkor az a legjobb, ha igyekszünk megnyugtatni őt, de semmiképpen se kezdjünk el vitázni vele, és ne utaljunk arra sem, hogy helytelen, amit tesz. Tanácsoljuk neki a szakorvosi vizsgálatot.