Nehéz a tavaszról írni havazás, reggeli fagyok és jégesők közepette, de azért a lelkünk április közepén már arra hangolódik, és tavaszérzésbe ringatja magát. Bizony nemcsak az állatvilágban, hanem velünk, emberekkel is történik ilyenkor valami. No de mi?
Az, ami az elménkben történik, mindig összefügg azzal, ami körülöttünk zajlik — akár tudunk róla, akár nem. Agyunk ingerlése ráadásul alvás közben sem áll le, sőt, néha ez a külső ingerlés szélsőségesen hat ránk. A tavaszi aszténia is egy ilyen jelenség, mely összefügg az évszakváltással. Az aszténia, azaz bágyadtság, kimerültség, erőtlenség az egészség olyan változása, amely a pszichés és az élettani változásokat is érinti, s amelyet valóban leginkább a fáradtság jellemez. Ráadásul ez egy indokolatlan fáradtság, mely nem tűnik el néhány perc alatt. Egyeseknél felléphet krónikus aszténia, míg másoknál inkább bizonyos összefüggésekben, ciklikusan jelenik meg. Ez utóbbi a tavaszi aszténia formája, mely leginkább a tavasz első heteiben jelentkezhet. Pontos oka máig ismeretlen, eddig csak a már említett évszakváltáskor bekövetkező hormonszintváltozáshoz kötötték. E neurokémiai folyamat során a neurotranszmitterek meg a hormonok termelődése ugyanis a több fénynek és a magasabb hőmérsékletnek köszönhetően nő.
A legfőbb tünete a tavaszi fáradtságnak éppen a kimerültség, de megjelenhet a depresszióra emlékeztető kedvetlenség, rossz hangulat, az energiavesztés következtében pedig ingerlékenyebbek lehetünk. Sajnos az alvás minőségére is kihathat, azaz álmatlansággal is küzdhetünk az állandó fáradtságérzés ellenére. Sokaknál a szexuális vágy csökkenését is okozhatja, mely természetesen csak átmeneti. Az enervált állapot pedig demotivál, azaz jellemzőbb a szegényesebb pszichológiai aktivitás, a passzivitás és a mozgásszegényebb működés. A tünetek között szerepelhet még a feledékenység és az összpontosítás nehézsége is.
Ahhoz, hogy visszanyerjük régi energiánkat, át kell esnünk az új helyzethez való alkalmazkodás folyamatán, melyhez egyéntől függően más-más idő szükséges. A nőket sokkal inkább érinti, mint a férfiakat, de szerencsére a többségnél csupán néhány napig tart.
A fáradtsággal nem küzdők esetében viszont az oxitocin, dopamin és szerotonin nagyobb mennyiségben szabadul fel, és ennek köszönhetően — az előzőekkel ellentétben — fokozódhat a szexuális vágy, ami érzelmi, viselkedési változásokat is produkál, vagyis megjelenhet a tavaszi „szerelmesség” érzése is.
Az érzelmi egyensúly visszaállításában sokat segíthet a rendszeres testmozgás, mely az endorfin, azaz a boldogsághormon termelődéséhez vezet. Fontos, hogy a már megszokott pihenési, étkezési rutinok ne maradjanak el, illetve a megszokott időben történjenek. A napi hét-nyolc órás alvás mindenképp segíthet, és jót tesz a magasabb energiatartalmú ételek fogyasztása is — ergo ne ezekben a napokban kezdjük el a tavaszi tisztítókúrát, diétát. Legyünk minél többet a szabadban, és ne a négy fal között. Lehetőleg barátkozzunk, társalogjunk — hiszen tudjuk, ez a depresszió megelőzésében is védőfaktor lehet. Fontos tudatosítanunk, hogy a tavaszi aszténia átmeneti, ezért viseljük türelemmel, ezzel is felgyorsítva annak lefolyását.
A gyerekeknél ennek jele leginkább dührohamban és sírásban mutatkozhat meg — ilyenkor ugyancsak türelmesnek kell lennünk, és lehetőleg ne büntessük őket emiatt. Inkább keressünk olyan tevékenységeket, amelyek mindannyiunknak örömet szerezhetnek.
Tavasszal megváltozhat alvásciklusunk (az órát is átállítjuk), hangulatunk, de a perspektíváink is megújulhatnak. Ehhez leginkább külső és belső rendrakások, megtisztulások kapcsolódnak. „Elkövetjük” az egyik legvagányabb otthoni produkciót, a tavaszi nagytakarítást, emellett letisztulnak bennünk érzéseink, igényeink, vágyaink is, melyek életünk más részein mozgásra kényszerítenek bennünket. Ilyenkor sokkal inkább jelen lehetünk partnerünk életében, vagy éppen megérinthet bennünket a változtatás igényének szele. Van, hogy a változtatás a ruhatár lecserélésével vagy a testünk átalakításával indul…
A nagytakarítás kapcsán lopom ezt az interneten keringő gondolatot: „Ha szelektálunk, kevésbé lesznek zsúfoltak a felületeink, könnyebben átlátjuk a dolgainkat, takarítás előtt kevesebb idő lesz rendet tenni, takarítás közben kevesebb dolgot kell leporolni és áttörölni.”
A tavaszérzés mozgatórugója fontos növekedésre, forradalmi újításokra serkent, melyekre már jó ideje gondoltunk, de valamiért halogattuk. Nem árt, ha ehhez valamilyen stratégiát is párosítunk, mert az akaraterőnk meginoghat, ha azonban van egy terv, az sokkal inkább megtarthat bennünket egy ilyen folyamatban. Felnőttként állandó problémamegoldó állapotba kényszerítjük magunkat (vagy legalábbis szeretnénk alkalmasnak mutatkozni benne), ezért a tavaszi érzelmi viharban tapasztalt változások megélése egy kissé kényelmetlennek tűnhet.
Jómagam ilyenkor kiszabadulok a kertbe, minél többször és mélyebben magamba lélegzem a tavasz csodálatos illatát — az allergiásoktól külön elnézést kérek —, és közben azon mélázok, aznap melyik belső „teremet” rakjam rendbe. A helyükre teszem az eseményeket, felidézem azok körülményeit, átgondolom a döntések okait, és közben egymás után húzom ki a gyomokat a virágok mellől. Olyan kérdésekre keresem a választ, mint: Mivel vagyok most elégedetlen az életemben? Miért vagyok azzal elégedetlen? Miért nyomaszt ez engem ennyire? Hogy lenne jó nekem? Nos, e belső szelektálás, rendszerezés következtében talán kevesebb csontváz hullik ki a szekrényből. Éljen a tavasz!
