A balkáni kémet a volt Jugoszlávia talán legidézettebb és legnépszerűbb filmjei között tartják számon, olyan legendás színészekkel, mint Danilo Bata Stojković vagy Mira Banjac. Színházban már a film bemutatója előtt is látható volt, és most az Újvidéki Színház is műsorára tűzte.

A terembe lépve, azaz már az előtérben is erőteljes pirított hagyma illata/szaga fogad bennünket. Mintha csak a nagyi konyhájába léptünk volna be. Avagy egy élő, életszagú konyhába és történetbe. A díszlet (díszletterv: Ljubica Petrović) is hasonló, a narancssárga konyhabútort mindenki ismerheti, nagyon divatos volt a ’70-es évek végén, minden második házban megtalálhattuk. De a többi bútor, a mosogató, a tűzhely, a díszek, a fotel, a telefon mind segít visszaadni a kor hangulatát. A színpadkép egy „doboz”, azaz egy nappali-konyha, két oldalán és közepén egy ajtóval, egyik az albérlő szobájába, a másik a hálóba, a harmadik az udvarra vezet. A doboz jellegű díszlet egyrészt olyan hatást kelt, mintha egy élőben felvett tévéjátékot néznénk, másrészt mintha konkrétan belesnénk valaki életébe. A jelmezek, frizurák, sapkák is korhűek (jelmezterv: Dubravka Skrvce), Greguss Lilla haja és ruhái konkrétan olyanok, mintha egy korabeli Burdából lépett volna ki.

Fotó: Srđan Doroški

S itt egy jól játszható és szépen építhető történet, mely egyszerre vicces és nyomasztó, a rendszerbe vetett vakhit kritikája. A film középpontjában Ilija Čvorović, egy volt sztálinista áll, aki korábban börtönben is ült politikai okokból. Házuk egyik szobáját kiadják egy Franciaországban egyetemet végzett albérlőnek, aki több ok miatt is elkezd nagyon gyanús lenni Ilija számára – miért van ennyi pénze; milyen gyanús alakokkal, professzorokkal találkozik; biztosan őt szeretné eltenni láb alól –, ennek azonban semmi reális alapja nincs. Ilija azonban mindent bemagyaráz magának, elkezdi követni Petart, s ebbe egy idő után testvérét is bevonja, aki hasonló elvakultsággal és energiával veti bele magát a nyomozásba. Szegény férfit mindenhova követik, minden lépéséről tudnak. Már szinte semmi mással nem foglalkoznak, a paranoia lassan úrrá lesz rajtuk, ami egyre abszurdabb szituációkat szül. 

A főszereplő Ilija Čvorovićot, akit gyanakvása szép lassan az őrület felé kerget, Balázs Áron játssza, a feleségét alakító, férjét mindenben kiszolgáló és istenként kezelő Danicát pedig Szalai Elor Emina. Jó volt a párosukat ismét színpadon látni, a tőlük megszokott profizmussal hozták a két komikus (helyenként tragikus) karaktert. A gyanús albérlő, Petar szerepében Mendrei Zsolt f. h., lányuk, Sonja bőrébe pedig Greguss Lilla bújt. Sonja nem gondolja az albérlőről, hogy veszélyes lenne, egy kicsit tetszik is neki a férfi, saját apjának elmeállapota azonban egyre inkább aggasztja. Lassú őrület az, amibe a két testvér hajszolja magát, s az előadás szépen bemutatja férj és feleség, szülők és gyermekük viszonyát is. Đura Čvorovićot, Ilija testvérét Kőrösi István alakítja, aki partnere az őrületben, s a fizikai erőszaktól sem retten vissza.

Szórakozás, izgalmak, összeesküvés-elmélet, humor a köbön. 

Fordító: Vígi László, zeneszerző: Pavle Zvekić, színpadi mozgás: Andreja Kulešević, a kólóválogatás szerzője: Marko Stanković.