„Van bizonyos sziget ott,

a zajongó tengeri árban,

szemben Egyiptommal –  

Pharosz, ez neve annak a földnek.”

A történelem egyik legnagyobb hadvezére hódításai során több mint hetven várost alapított, és nevezett el saját magáról. A Földközi-tenger déli partja is a birodalmához tartozott. Krisztus előtt 331-ben létrehozta az egyiptomi Alexandriát. Ez a város lett az Alexandriák közül a legnagyobb és legjelentősebb. Ezer évvel később az arabok uralma alá került, de ők is megtartották a város ősi nevét. Ritka, hogy miután leigáznak egy települést, megtartják annak eredeti elnevezését. Az itt élő népek 2300 éve úgy gondolják, hogy ez a megfelelő név a városuk számára. Az öregebb arabok szívesen emlegetik Iskandariyaként, mely a makedón vezér neve arab nyelven. A fiatalabbak inkább csak Alexnek becézik. Nagy Sándor kultusza ma már nem oly erős, de ennyi idő távlatából az itt élt fáraók neve is megkopott már. Nem úgy az utolsóé, pontosabban az utolsó fáraónőé, Kleopátráé, aki minden bizonnyal a város valaha élt legnagyobb szülötte volt. Egyenes ági leszármazottja volt I. Ptolemaiosz fáraónak, aki Nagy Sándor egyiptomi hadjáratait vezette. A Ptolemaida-család volt Egyiptom XXXIII. és egyúttal utolsó dinasztiája i. e. 305 és i. e. 30 között. Ez idő alatt Alexandria Egyiptom fővárosa volt.

A Káitbej-erőd

Alexandriáról mindenkinek a valamikori könyvtár és a világítótorony jut eszébe. Lényegében ez a két építmény tette a várost halhatatlanná. 5-6 kilométer van a két épület között, ez a város magja huszonhárom évszázada. Ma már egyik sem áll, de különböző formában mégis mindkettő tovább él. Az alexandriai könyvtárat a Ptolemaioszok alapították i. e. a III. században. Muszeionnak nevezték, mely múzsák csarnokát jelent. Ez volt az ókori világ legnagyobb (kutató)könyvtára. Feladata az volt, hogy segítse az alexandriai tudósokat, csillagászokat, matematikusokat. Itt gyűjtötték össze 700 év templomi és könyvtári tekercseit, papiruszait, rézkarcolatait, hieroglifáit. Fénykorában 500 000 tudományos dokumentumot és irodalmi művet őriztek benne. Egy időben minden hajóról, mely a városba érkezett, összeszedték a tekercseket, és a hajók addig nem mehettek tovább, amíg mindet le nem másolták. A mai modern bibliotéka néhány teremben 8 millió kötet befogadására alkalmas. Több száz gyors internetkapcsolattal bíró számítógép áll a kutatók, tudósok, egyetemisták rendelkezésére. Külön részleg van a vakok és gyengénlátók, valamint a gyermekek számára. Multimediális központja, miniplanetáriuma és -múzeuma is van – néhány régi nyomdagép állít emléket a valamikori, híres alexandriai nyomdászoknak. Olvasóterme nem egy hagyományos értelemben vett csendes helyiség. Az alexandriai, modern olvasóterem egy hatalmas, többszintes tér, rengeteg számítógéppel. A könyvtár jelképe egy nyitott könyvet megformáló fapad, régi, ismert, egyiptomi idézetekkel. Papiruszmúzeumában több eredeti Homérosz-részletet őriznek, de időszakos kiállítások alkalmával is sok értékes tekercset tárnak a látogatók elé. A könyvtárépület néhány euróért körbejárható.

A pharoszi (vagy alexandriai) világítótorony 100–130 méter magas lehetett, így a két gízai piramis után a világ harmadik legmagasabb építménye volt. Az ókori világ hét csodájának egyikeként tartották számon. Fontosságát jelezte, hogy képe szerepelt a római pénzérméken, melyekre a császárok mellett csak a birodalom legimpozánsabb építményei kerülhettek fel. A Földközi-tengerben, Pharosz szigetén épült, nem messze az afrikai parttól. Három részből állt: az alapja kocka volt, a középső része nyolcszögletes, a teteje pedig henger alakú. Körkörösen futó rámpa vezetett a torony tetejére, ezen szállították fel a tüzelőanyagot. Napközben tükrök segítségével irányították a napfényt a hajók felé, éjjel pedig tűzzel navigálták a hajósokat. Szintén a Ptolemaioszok építették az i. e. III. században, és az 1303. évi földrengés semmisítette meg. Helyén ma a XV. században emelt Káitbej-erőd áll, melybe beleépítették a világítótorony néhány kőtömbjét és márványkockáját, melyeket sikerült kiemelni a tengerből. Az erőd falairól és bástyáiról a legszebb a kilátás Alexandriára és a végeláthatatlan tengerre. Napjainkban nemzetközi kutatócsapatok fejlett technológiával pásztázzák a tengerfenéken lévő kőtömböket, hogy digitálisan rekonstruálhassák a világítótornyot. Eredményeikből háromdimenziós modelleket készítenek. Új tények előkerülése esetén folyamatosan pontosítják a modellt.

Az el-Sokafa katakomba

Egyiptom késő ókori csodái közé sorolják az el-Sokafa katakombát is. A II–III. században temettek ide. Feltehetően egy gazdag család temetkezési helye volt. Három szarkofágot, emberi csontokat és egy ló maradványait őrizték a vájatok 25 méter mélyen. A katakomba az egyedi díszítéséről híres. 1900-ban fedezték fel, amikor egy szamár beleesett a lejárati aknába. Néhány évtizeddel később európai régészek újabb romokat fedeztek fel. Egy épület alapozása alkalmával faragott márványoszlopok és gránittömbök kerültek a felszínre. Kiderült, hogy egy római kori amfiteátrum és fürdőkomplexum maradványait találták meg. A 13 oszlopsoros épület 700-800 férőhelyes lehetett. A rómaiak emelték, de később a bizánciak és az arabok is használták. Ez Egyiptom egyetlen fennmaradt római stílusú színháza.

A legalább 5-6 millió lakosú Alexandria egy hosszú, de keskeny város. Északról a tenger, délről a mocsaras Nílus-delta szab gátat terjeszkedésének. Így csak kelet–nyugati irányban bővülhet. Ez a tengely napjainkra 25 kilométer hosszan követi a partvonalat. Majdnem ilyen hosszan fut végig rajta a Corniche sétány, a város főütőere. Nem múlik úgy el perc, hogy ne lehetne leinteni egy taxit, kisbuszt, városi buszt mindkét irányba. De Alexandria Nagy Sándoron, a könyvtáron, a fároszon, a finom konyhán és a káoszon túl a népszerű sárga villamosairól is ismert. A menetjegy ára átszámítva 10 dinárba kerül, de inkább az élmény, mint a kényelmes közlekedés végett szállnak fel rá az utasok. A szerelvények koszosak, büdösek, csikorognak, az ülések helyetti deszkadarabok hiányosak. Menetrend, megállók és pontosság nem létezik, a járatszámot a vezető felmutatott ujjainak száma jelzi. De autentikussága miatt mindenki felpattan ezekre a villamosokra, mivel páratlan városnéző opció.

A fáraók után a rómaiak uralkodtak a városban