A Palicson élő kétgyermekes édesanya már gyermekként többféle sportot kipróbált, és az volt a vágya, hogy felnőttként is a sport legyen a hivatása. Tizenkét évesen az evezést választotta, amiből gyorsan szerelem lett.

— Kizárólag pozitív emlékeim vannak a gyerekkori evezésről, nagyon tetszett, hogy az időnk nagy részét a természetben, vízközelben töltjük, és gyakran maradtunk edzés után is úszni, csapatépíteni. Megérte keményen edzeni, mert ha jó eredményeket értünk el, akkor versenyekre utazhattunk, ami azért is volt nagy élmény, mert világot láttunk. Más időket éltünk, nem volt lehetőség hétvégén beülni az autóba, és elmenni kirándulni, mint manapság. Azt gondoltam, hogy a sport mindig is az életem része lesz, ezért a középiskola után elvégeztem egy tanfolyamot, hogy edzőként dolgozhassak, de úgy tűnt, hogy nincs jövője, ezért elfogadtam egy más jellegű munkaajánlatot, így az evezés egy időre kikopott az életemből. Aztán, amikor két fiam lett, tudtam, hogy szeretném, ha sportolnának valamit, de az evezést nem lehet tizenegy-tizenkét éves kor előtt elkezdeni, hiszen a hajók miatt szükség van a megfelelő fizikumra és magasságra is, úgyhogy kosárlabdázni vittem őket Szabadkára. Miután a nagyobbik fiam tizenegy éves lett, azt javasoltam neki, hogy végezze el a két-három hónapos evezősiskolát, hátha megtetszik neki ez a sportág, és így is lett, megszerette a társaságot és az evezést is — meséli Hajnalka, aki bevallotta, hogy már akkoriban nagyon szeretett volna elkezdeni ismét evezni, de először a gyermekét próbálta terelgetni, illetve kibontakoztatni ezen az úton.

Verseny közben

Rövid idő alatt szembesült azzal, hogy más szülők is evezőlapátot ragadnak, így egy év elteltével visszatért a szeretett vízi sportághoz. Elmondása szerint nem volt egyszerű visszanyerni a kondícióját, de sokat segített számára az, hogy elkezdett egészségesebben táplálkozni, és fokozatosan építette fel az állóképességét.

— Az úszáshoz hasonlóan az evezés is minden izmot megmozgat, ezért fontos, hogy az egész testet eddzük, felkészítsük. Az edzéseink nemcsak evezésből állnak, hanem futásból és súlyzós gyakorlatokból is. Az evezős gyerekek többsége nem szereti a futást, de erre is szükség van a megfelelő felkészülés érdekében. A vízen, evezés közben is vannak gyorsító- és erőnléti gyakorlatok, viszont rövid a szezon, nem tudunk egész évben kint lenni. Télen evezőgépen, vagyis ergométeren edzünk, illetve konditerembe járunk, és futunk. De valamilyen szinten nyáron is korlátozva vagyunk, mert a 40 fokos hőségben nem megyünk a vízre, inkább csak kora reggel vagy estefelé. Erősen szeles időben sem szerencsés evezni.

Hajóvivés női módra

Hajnalkától azt is megtudtuk, hogy a több mint százéves egyesület rendkívül jó kapcsolatot ápol más evezősklubokkal, ennek köszönhetően pedig számtalan külföldi versenyre hívják. A szerbiai megmérettetéseken is rendszeresen részt vesz a palicsi klub, ehhez pedig a szülők is hozzájárulnak azzal, hogy kifizetik az útiköltséget vagy a versenyen való részvételt.

— Jó látni, hogy a gyerekek nagyon várják, hogy utazhassanak. Rendszeresen járunk egyebek között Mohácsra, Szolnokra, Kalocsára, Budapestre versenyezni, és ezekkel az utakkal lehet is motiválni a gyerekeket. Szerencsések vagyunk a Palicsi-tóval, mert nagy a víz sűrűsége, és aki itt megtanul evezni, az mindenhol jól fog teljesíteni. A hátránya az, hogy mivel nagy a tó, bármerről is fúj a szél, valamelyik részén biztos, hogy hullámokat csinál.

Az utánpótlás-nevelés állandó cél

Ottjártamkor Hajnalka megmutatta azokat az érmeit, amelyekre különösen büszke. Az eddigi eredményei közül a 2000-ben megszerzett 2. hely a legkiemelkedőbb, melyet a Balkán-bajnokságon ért el párban Korom Mónikával. Egyfajta küldetésének érzi, hogy a legkisebbekbe is elültesse a sport szeretetének magját.

— Mivel hirtelen edzőhiánnyal kellett szembenéznie a klubnak, ezért megkérdeztek, hogy volna-e kedvem csatlakozni az edzők társaságához. A támogatásukról biztosítottak, hogy segítenek finanszírozni az edzői képzést, így gondolkodás nélkül igent mondtam. Azt tudni kell, hogy tavaly Szabadka Város Sportszövetsége, egy sikeres pályázatnak köszönhetően, a nyári szünidő alatt több helyszínen ingyenes tornákat szervezett a gyerekeknek. Palicson is várta az alap-tornagyakorlatokból álló foglalkozás az öt-hat-hét éves gyerekeket. Én is önkénteskedtem, beálltam az edzői csapatba, és nagyon élveztem, kihívásként éltem meg. Azt láttam a gyerekeken, hogy hatalmas mozgásigényük van, viszont a mozgáskoordinációjuk fejlesztésre szorul. Volt bennem izgalom és félelem, de gyorsan megtaláltuk a közös hangot a kicsikkel. Ez hozta az ötletet, hogy szervezzünk Palicson az öt-hat-hét éves gyerekeknek sportiskolát, hiszen ekkor még időben el lehet őket kapni, és bevezetni a testmozgás meg a sport több szempontból is hasznos világába. Nem titkolt szándékunk, hogy az utánpótlás kinevelése is cél, mert tizenkét éves korban lehet elkezdeni evezni — ekkor már vagy sportol valamit a gyerek, és nehezen vált, vagy pedig addig teljesen sportmentes életet élt, és nehéz rábeszélni őt a mozgásra. Ezért határoztuk el, hogy kezdjük el a kicsiket sportolásra nevelni, aztán ők majd később eldöntik, hogy melyik sportággal szeretnének foglalkozni, vagy a mozgásuk alapján látni fogjuk, hogy mi az, amit javasolni tudunk nekik. Nagyon örülök annak, hogy szép számban jelentkeztek gyerekek, 18-an vannak a csoportban, és úgy látom, élvezik az órákat. Igyekszem változatossá tenni számukra a tornaórákat, mindig vannak futógyakorlatok, hát- és hasizmokat átmozgató mozdulatsorok, illetve akadálypálya is, melyhez a sportszövetségtől kaptunk eszközöket. Ha melegebb lesz, akkor szeretnénk kivonulni a szabadba, kihasználni a palicsi lehetőségeket, és a sportpályákon tornázni — tudtuk meg Hajnalkától, aki elmondta, hogy folyamatosan várják az újabb fiatalokat.

Az érdeklődők a 064/20-52-321-es telefonszámon, valamint az e.hajni@yahoo.com e-mail-címen tudnak jelentkezni.

Az érmek egy része