home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Ahol csend és nyugalom honol
Tóth Tibor
2021.02.15.
LXXVI. évf. 6. szám
Ahol csend és nyugalom honol

Tizenhét éves újságírói pályafutásom során már rengeteg vajdasági településen megfordultam, Pecesor azonban fehér foltnak számított. A közelmúltig, hiszen az elmúlt héten ellátogattam az Óbecse és Péterréve között fekvő településre, mely korábban a tanyavilágáról volt ismert.

Amikor Óbecse előtt balra fordultam a Pecesorra vezető útra, nem sejtettem, hogy nem lesz könnyű eljutnom a piciny faluba. Az első 3 kilométeren még kiváló út fogadott, viszont a falu központjáig hátramaradt 7 kilométeren lyukak, mélyedések nehezítették a haladást.

— Az út 7 kilométer hosszan katasztrofálisnak nevezhető — mondta Szerda Tibor, Pecesor Helyi Közössége Tanácsának elnöke. — Az ősszel mart aszfaltot kaptunk, mellyel megpróbáltuk betömködni a lyukakat, de a legkisebb csapadék után újra minden a régi. A legnagyobb gond, hogy ezt az utat mezőgazdasági útként tartják nyilván. A Péterrévére és Óbecsére vezető mezőgazdasági út felújítására a község nem irányozhat elő anyagi eszközöket, nem az ő hatáskörébe tartozik. A községi elnökkel már kerestük a megoldást, de eddig nem jártunk sikerrel. Az út felújítása mellett a tizenöt éves ivóvízhálózatunk is alapos javításra szorul.


 Szerda Tibor

Pecesor az 1960-as évekig tanyaközösségnek számított, akkoriban 200 szállás volt a falu körül, a lakosság száma pedig meghaladta a 800-at. A település névadója Pece Péter földbirtokos volt, aki 1923-ban negyedholdnyi területeket osztott szét a munkásai között. Akkoriban két kocsma is működött a faluban, a bolt már az ’50-es évek közepén megnyílt, a kultúrotthon pedig 1958-ban épült. A ’70-es években egyre többen Óbecsére és Péterrévére költöztek, az igazi csapás azonban az 1972. évi tagosítás (komaszáció) volt a tanyák számára, tudatos leépítésük ugyanis ekkor kezdődött. A lakosság száma megfeleződött, ma mintegy 200-an élnek a településen, a falu körül mindössze négy-öt tanya áll még, ebből csak kettő lakott. A lakosság 90%-a mezőgazdasággal foglalkozik, a tejtermelést egyre inkább háttérbe szorította a juhtenyésztés, a haszonnövények közül kukoricát, búzát és napraforgót termesztenek, a szója és a repce még nem annyira elterjedt. A magánosítás előtt a pecesoriak mezőgazdasági kombinátokban és farmokon dolgoztak, idénymunkásként legalább százan keresték kenyerüket. A privatizáció következtében nagyon sok vállalat tönkrement, és volt olyan időszak, amikor alig akadt munkalehetőség a faluban és környékén. Mára javult a helyzet, mivel sokan dolgoznak a közelben lévő két, mezőgazdasággal foglalkozó magánvállalkozónál, többen óbecsei, moholi és péterrévei vállalatokba járnak, így elmondható, hogy a lakosság 70-80 százalékának állandó munkahelye van.


A mindig csendes és nyugodt Pecesor

A településen a helyi közösség mellett szövetkezet és egy vegyeskereskedés működik, az orvos hetente kétszer rendel a faluban, de az egészségügyi nővér minden munkanapon a betegek szolgálatában áll. Az óbecsei Samu Mihály Általános Iskola pecesori kihelyezett, összevont tagozatán elsőtől negyedik osztályig 8 diák tanul, és óvodába is ennyien járnak, 9 pecesori fiatal tanul Vajdaság valamelyik középiskolájában, 2-en pedig egyetemre járnak. Tavaly felújították a templomot, melyben március negyedik vasárnapjától november második vasárnapjáig havonta kétszer szentmisét szolgáltatnak, emellett falunapkor, karácsonykor és búcsú alkalmával is megtelik a templom. Bérmálkozás minden harmadik évben van a faluban, az idénre hármat terveztek.

Egyetlen civil szervezet sem működik, hiszen az embereknek a napi munka mellett nem sok idejük van mással foglalkozni.

— Hajdanán sportegyesületünk is volt, melynek keretében céllövészettel, sakkal és labdarúgással foglalkozhattak a sportkedvelők. A művelődési életet illetően fontos kiemelni, hogy 1997-ben klasszikustánc-iskola, majd két évvel később néptánciskola indult, de 1999-ben, amikor bevonultam katonának, mindkettő abbamaradt. Feleségemmel 2002-ben kisebb színjátszó és kézimunkacsoportot alakítottunk, de egy idő után ez is megszűnt, mivel akkoriban még nem létezett ennyi pályázat, sokkal nehezebb volt egy-egy csoportot működtetni. Úgy érzem, sokaknak nem fontos, hogy művelődési élet legyen a faluban, az emberek érdektelenek. Az óbecsei Petőfi Sándor Művelődési Egyesületből kijönnének néptáncot tanítani, de nem tudunk összegyűjteni tíz érdeklődőt sem. 2007-ben, az Amerikai Fejlesztési Alap (ADF) megjelenésével, az iskola és a helyi közösség épülete is fel lett újítva. Kultúrotthonunkat tavaly renováltuk, az épületet kívül-belül bemeszeltük, valamint kicseréltük az ablakokat és az ajtókat. A helyi közösség nem pályázhat anyagi eszközökre, civil szervezetet viszont nehéz, szinte lehetetlen működtetni a faluban — mondta a tanácselnök.

A tervekről szólva elsőként a településre vezető út felújítását nevezte meg, de munkahelyteremtő befektetőt is várnak, valamint a falusi turizmus területén is fogalmaztak meg elképzeléseket.


A helyi közösség épülete

— Helyben szeretnénk minél több munkalehetőséget adni. A falusi turizmus terén néhány éve egy kicsit megmozdult valami. A külföldi befektető nagyon szépen rendbe hozott egy környékbeli tanyát, viszont tartalommal nem töltötte meg, azaz nem gondoskodott turistákról. Falusi disznótort szerveznénk, melyen a turisták is részt vehetnének, ehetnének, ihatnának, illetve a termékekből is vásárolhatnának. Szükségünk lenne a turisztikai szervezetek támogatására, melyek a csoportokat hozzánk irányítanák. Tájház és Etnotanya létesítésének ötlete is felvetődött már. A turisták nézelődnének, a falubeliek által termelt házi termékeket kóstolgatnák. Nálunk mindig csend és nyugalom honol, nagy telkeket tudunk a befektetők rendelkezésére bocsátani, ahol lehet építkezni, terjeszkedni. Legfontosabb azonban az aszfaltút felújítása, hiszen mi általa csatlakozunk a világhoz — mondta a tanácselnök.

A Prosperitati Alapítvány pályázatain 3 helybeli mezőgépekre, 2-2 pedig tenyészállat-, illetve házvásárlásra nyert támogatást. Klebecskó Edina és férje 2018-ban vett házat az alapítványnak köszönhetően. A péterrévei származású fiatalasszony elmondta, kezdetben nem szeretett volna Pecesorra költözni, de férje a faluban nőtt fel, a munkahelye is ide köti, így végül ő is beleegyezett, hogy itt folytassák életüket.


Klebecskó Edina

— Kislányunk megszületése előtt nem találtam itt a helyem, de most már más a helyzet, el nem mennék innen. Pecesoron tervezzük a jövőt, kislányom már két és fél éves, a második gyermekünkkel pedig várandós vagyok. Kis falunk előnye, hogy mindenki ismer mindenkit, bármikor segítünk egymáson, szinte családként működünk. Nagyon szeretek Pecesoron — mondta, majd hozzátette, hogy a szerződés értelmében hét évig kell a házban élniük.

A faluból kifelé gördülve, a rossz állapotban lévő úton zötykölődve alig vártam, hogy magam mögött hagyjam a kátyús útszakaszt. Jómagam csak kétszer mentem végig az úton, a pecesoriak viszont naponta ezen a szakaszon kénytelenek közlekedni, dacolva a fokozott balesetveszéllyel.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..