A település lakosainak száma 3500-4000 főre tehető, a magyarok száma 300 körüli. Volt olyan időszak, amikor a magyar ajkúak száma a település összlakosságának 19%/-át tette ki, ma ez a szám 10-12% körüli. A magyarok mellett szerbek, horvátok, bunyevácok, jugoszlávok, valamint néhány roma és német család él a településen. Munkalehetőség a mezőgazdaságon kívül nincs, a korábbi jól működő vállalatok egytől egyig tönkrementek. Több év után magyar nemzetiségű képviselő jelenleg nincs a helyi tanácsban.

— Az őrszállási magyarságot az 1939-ben megalapított Ady Endre Művelődési Egyesület fogja össze, melynek épületét tartományi pénzekből 2008-ban újítottuk fel — mondta Pekter Miklós, a VMSZ helyi szervezetének elnöke, akit épp az otthoni munka dandárjában látogattunk meg. — Különféle eseményekre kiadjuk, ebből fedezzük működését. Emellett még a templomot és a temetőt is rendbe hoztuk, hiszen ez az a három hely, ahol a magyarság össze tud gyűlni. Feleségem két mandátum erejéig tagja volt a helyi tanácsnak, a legutóbbi választások alkalmával azonban esélye sem volt bekerülni, hiszen a választási helyek a falun belül úgy lettek kialakítva, hogy a magyaroknak esélyük se legyen labdába rúgni. De nem adjuk fel, hiszen tartományi támogatásból felújítottuk az idén kétszáz éves Boldogságos Szűz Mária Szent Neve katolikus templomunk tornyát és orgonáját, s a tartományi nagyberuházási alaptól kapott ígéretek szerint 2016. október 4-ére, a következő templombúcsúra elkészül a templom külső része is — mondta Pekter.

Pekter Miklós

Munkalehetőség híján a fiatalok nagy része nem Őrszálláson képzeli el a jövőjét. Az egyetemet, főiskolát végzettek többsége útra kel, csak azok maradnak, akiknek a családi gazdaság jövedelmet nyújt. Reményt a regőcei határátkelő megnyitásában látnak, melyről azonban még szó sincs.

— Harasztinál (Rastinánál) terveznek határátkelőt, de ott egyetlen magyar sincs. Jobb lenne itt megnyitni az átkelőt, hiszen Gádoron, Regőcén, Őrszálláson és Nemesmiliticsen is élnek magyarok. Ha a tőlünk 3 km-re lévő Bácsszentgyörgyre szeretnénk utazni, akkor ezt csak jókora, legalább 80 km-es kerülővel tehetjük meg. A határátkelő létrejöttével a faluban beruházásokra kerülne sor, és a fiatalok munkához jutnának. Próbáljuk összetartani a település magyarságát, rendszeresen részt veszünk a környéken élő magyarok által szervezett eseményeken. Egy újságíró barátom mondta egyszer, hogy jaj azoknak, akik ott élnek, ahol az autóbusz megfordul! Mi épp ott élünk — állapította meg.

A helyi általános iskolának tíz éve 560 diákja volt, ma 150-en koptatják az iskolapadokat. Magyar nyelvű osztály sosem működött a településen.

Az idén kétszáz éves a Boldogságos Szűz Mária Szent Neve katolikus templom

Nincs honnan új tagokat toborozni

A helyi magyarok leginkább az Ady Endre Művelődési Egyesületben találkoznak. A 130 tagú szervezetben két szakosztály: kézimunka- és fényképészcsoport működik. Az egyesület a 60-as, 70-es években volt a legaktívabb, amikor Locsa Antal és ifj. Locsa Antal egyengették az útját.

Trenka Zsolt a kisfiával

— Év közben tánciskolát és egy bált szervezünk. Táncra az idén harminc általános és néhány középiskolás járt. Tíz-tizenöt embert nem nehéz megmozgatni, a többiek viszont meglehetősen passzívak. Kiváló kapcsolatot ápolunk a környékbeli magyar művelődési otthonokkal, rendszeresen eljárunk egymáshoz bálba, megtekintjük a környező egyesületek színdarabjait. Zombor város művelődési osztálya havi rendszerességgel támogat bennünket, ebből tartjuk fenn magunkat, illetve abból, amit lakodalmakon, születésnapokon keresünk. Jó volna új tagokat toborozni, de nincs honnan, hiszen a fiatalok elmennek — mondta Trenka Zsolt, aki három éve az egyesület elnöke.

A 2008-ban felújított Ady Endre Művelődési Egyesület

Állandó befektetést igényel

Kurta Sándor a feleségével, Terézzel és négy gyermekével 150 holstein tehenet tart, melyből 80 anyaállat. A szabadkai tejgyárnak naponta 1000-1500 liter tejet adnak át.

— A fő bevételi forrásunk a tejtermelés. Emellett földjeinken kukoricát, búzát, herét, napraforgót is termesztünk. A tejtermelésből meg lehet élni, de rengeteg követelménynek kell megfelelni. Szinte állandóan a tehenek között kell lenni, betartani a különféle higiéniai előírásokat, vigyázni kell, hogy a tejbe ne kerüljön baktérium — mondta Sándor gazda.

Kurtáék naponta 1000-1500 liter tejet adnak át (Szabó Attila felvételei)

A tejet 30 dinárért adják át, ez elfogadható árnak számít.

— Annak idején egy-két tehénnel kezdtünk, majd fokozatosan egyre többet vásároltunk. A farmot hitelből létesítettük. A házasságkötésünk után megszülettek a gyerekek, és mivel mindannyian szeretjük a tejet, úgy gondoltuk, belevágunk a tejtermelésbe, hiszen legalább tudni fogjuk, mit iszunk. A 2005-ben létesített farm a gyerekeké lesz, mi már nem fogjuk bővíteni — mondta Teréz.

A tejtermelés állandó befektetést igényel. A különféle dokumentumok, engedélyek beszerzése gyakran több napot vesz igénybe. Sándor gazda az új kombájn megvásárlásakor két napot töltött el az engedélyek beszerzésével, és ott is falat emeltek előtte, ahol előzőleg minden akadálymentesnek látszott.

— A tejtermelésnek van jövője. Csak ne kerülne az országba olcsó, gyenge minőségű, külföldi tej és tejpor. A farmon feldolgozóüzemet lehetne létesíteni, melyben túrót, tejfölt, sajtot gyárthatnánk. A lehetőség megvan, de hogy mi lesz belőle, azt majd a gyerekek döntik el. Az alap már elkészült, a gazdaság továbbfejleszthető — mondta Sándor gazda.

Az őrszállási magyarok életében a környék magyarságával való kapcsolattartás egyfajta kapaszkodó, hiszen tőlük még az autóbusz sem megy tovább.