Bár a lakosság elöregedőben van, nem csak a fiatalok és a gyerekek aktívak, minden korosztály kiveszi a részét a munkából, gazdagítva a kulturális és a közösségi életet. A mesemondók mellett színjátszó szakkör is tevékenykedik, de a néptáncosok és a kórustagok is aktívak. A faluban az edukatív programoknak is nagy hagyományuk van. A tábort pedig reklámozni sem szükséges, hiszen a külföldön élő ludasiak is úgy időzítik a nyári szabadságukat, hogy gyermekeik részt vehessenek a hagyományőrző és környezetismereti foglalkozásokon. Ludas a Kárpát-medence minden pontján ápol testvértelepülési kapcsolatokat, fellépnek egymás rendezvényein, ezzel is gazdagítják a művelődési programkínálatot.

A mesék csodás világának a megismerése

A Ludas Matyi Művelődési Egyesület tevékenységéről és a közelgő programokról Vásárhelyi Terézt, az egyesület elnökét kérdeztük.

— 1997-ben az akkori fiatalok alapították meg a Ludas Matyi Művelődési Egyesületet. Volt egy űr, mert előtte a népi tanítók foglalkoztak színjátszással, néptáncoktatással Ludason, de ez megszűnt. Ezt az űrt a Ludas Matyi töltötte be, és hatalmas lendületet vett a szakcsoportok szervezése. Nagyon hamar híre ment az egyesületnek, az egész falu felkarolta, szinte mindenki tagja volt, és tevékenykedett benne valamilyen szinten. Majd voltak hullámvölgyek, de a mostani vezetőség tizenhárom éve vette át az irányítást, a szervezést, és azóta mi néhányan folytatjuk. Nyolc—tízen alkotjuk a kemény magot, de a többiek is besegítenek. Most 1000 körül van a lakosság száma, Ludas elöregedő falu, három-négy-öt gyerek van egy generációban. Az általános iskolába negyedik osztályáig helyben járnak, mi ezekre a gyerekekre tudunk támaszkodni, mert ötödiktől már elmennek Palicsra iskolába. Az alsós gyerekek a legaktívabbak, és a szülők. Igény van a programokra, ezért mi megpróbálunk minél több szakcsoportot működtetni. Két néptánccsoportunk van, a gyerekek néha cserélődnek, de a csoportok működnek. Van egy lánykórusunk, nagyon szépen énekelnek a tagjai. Színjátszó csoporttal is dicsekedhetünk, mert Ludason a színjátszásnak nagy hagyománya van, régebben felnőttszínjátszás létezett a faluban. Most gyerekcsoportunk van, emellett működik a mesemondó csoport is, mert a ludasi mesemondás le is van védve mint kulturális örökség. Itt régen mesefák éltek, kukoricafosztáskor vagy a fokhagyma fonásakor az emberek mesét mondtak. Ezt most a gyerekek viszik tovább. Raffai Judit néprajzkutató fel is dolgozta a helyi mesemondás hagyományát. Szót érdemel az asszonykórusunk is, mely az egyesület megalakulása óta tevékenykedik. A felnőtt kórustagok az egyesület oszlopos tagjai, ők azok, akik mindenhol ott vannak, sütnek-főznek, vendéget fogadnak, takarítanak. Most is tíz tagja van a kórusnak, hetente próbálunk. Egy kis településen ennyi szakcsoportot fenntartani nagyon nehéz, mert kevesen vagyunk. Egyikről sem mondunk le azonban, mindegyiket működtetjük, mert minden gyerek mást szeret.

* Milyen újdonságok történtek önöknél mostanában?

— Büszkén mondhatom, hogy fáradságos és hosszú munkával sikerült az asszonykórusnak autentikus viseletet varratni. Ez azért nagy szó, mert egy kupuszinai vagy doroszlói viselet hosszú évek óta el van ismerve, de Ludason eddig nem volt, viszont most már a szakma is elfogadta. Nekünk bunyevácos viseletünk van, mert itt nagy számban éltek bunyevácok. A magyarok átvették a bunyevácok viseletét, különösen a csíkos zefírt, melyet ők aratáskor hordtak, a magyarok pedig nagyünneplőként. Az évek során végigérdeklődtük Európát Párizstól kezdve Eszéken át Zágrábig és Belgrádig, de ezt hét éve nem gyártják, sőt, még hasonlót sem. Végül Bezdánban találtunk egy szövödét, ahol több száz éves gépeken készítik.

* Milyen egyéb tevékenységet folytatnak?

— A Ludas Matyi Művelődési Egyesület adja ki a Ludasi Hírharangot, mely több mint húsz éve létezik. Én szerkesztem ezt az újságot a segítőimmel. Minden fontos eseményről beszámolunk, köszöntjük az újszülötteket, a diplomásokat, a legidősebb ludasiakkal készítünk interjút, de foglalkozunk sporttal, hagyományokkal, tehát minden megjelenik, ami itt történik, vagy a faluhoz kötődik. A másik nagyon fontos dolog a ludasi tábor, mely egyidős az egyesülettel, és számunkra is egy csoda. Valamikor régen szülői igényre született meg. Akkor a környéken még nem nagyon volt tábor, és nem léteztek pályázatok, támogatások sem. A szülők megszervezték, és főztek is a gyerekeknek. A tábor pedig egyre csak bővült, a környező településekről is jöttek, meg már külföldről is érkeznek résztvevők. Az idén 140 gyerek volt, és ezzel rekordot döntöttünk.

A gyermekek kedvelik a színjátszást
Ludasi tábor rekordszámú résztvevővel

* Milyen az együttműködés más egyesületekkel?

— Amióta ez a csapat vezeti az egyesületet, az egész Kárpát-medencében sikerül kulturális kapcsolatokat építeni. Folyamatosan szervezünk Kárpát-medencei szintű rendezvényeket, és mi is utazunk. Főleg a testvértelepülésekkel működnek ezek a kapcsolatok. Például a kárpátaljai Téglással a Ludas Matyi hozta össze az együttműködést. Legutóbb ők voltak nálunk, de mivel most a férfiak nem jöhetnek, kárpátaljai gyerekek és asszonyok érkeztek hozzánk. A Kárpát-medence elszakított részein mindenhol egy kicsit más már a kultúra, máson van a fókusz, másként színezte át a multikulturális lét az életet. Nagyon sokat lehet egymástól tanulni. Felvidéki kulturális kapcsolatunk is van, Horvátországban is jártunk kétszer, most őket hívjuk meg, de nagyon aktív magyarországi kapcsolataink is vannak. Érsekhalmával például a kezdetek óta együttműködünk. A Ludas Matyi szerepe most is jelentős, ahogy mindig is az volt az elmúlt huszonhét évben. Nemcsak Ludason és Vajdaságban, de Kárpát-medencei szinten is. Nagyon sok tehetség az egyesületünkben kezdett tevékenykedni, itt találta meg az irányzatot, melyet követ. Tény, hogy elmennek, de van, aki visszajön, és az egyesületben kamatoztatja a tudását, tehetségét. Elégedett vagyok a munkával, mert a vezetőség és a tagok mellett a többiek is sokat segítenek a faluból.

* Milyen programokra készülnek az őszi-téli hónapokban?

— Nemrég volt a Napsugaras Ősz, mely a helyi közösség és az iskola rendezvénye, de természetesen a mi szakcsoportjaink is felléptek. Nemrég zajlott le a Márton-napi néptánctalálkozó, és készülünk a karácsonyi műsorra, mely december 22-én lesz. Minden évben szervezünk hagyományos karácsonyi műsort, melynek a keretét a hitoktatónk és a kántornőnk által vezetett lánykórus és az asszonykórus adja. Mi vagyunk azok, akik betanulunk karácsonyi verseket, énekeket, színdarabot vagy betlehemezést a gyerekekkel. Minden évben más a tematikája a programnak, mely mindig szép és hangulatos. Február 9-én, a farsang idején lesz a Ludas Matyi születésnapja. Nem túlzás, hogy nálunk mindig történik valami, sőt, mondhatom azt is, hogy alig győzzük.

Fűzérfonó asszonykórus (a Ludas Matyi Művelődési Egyesület felvételei)

A Libabál csoport a Kőketáncon

A villőző leánycsoport

Pántlika néptánccsoport