A leány egy laza szmájlival indított. Vasárnap délelőtt volt, 9 óra 49 perc. A legényke két aprócska, első pillantásra egymástól függetlenített szóból formált őszinte vallomást. „Hiányoztál. Nekem” — mondta. „Aha!” — érkezett rá a válasz. És valami észrevétlenül beindult. Pedig mindössze kölcsönös szimpátia volt közöttük előtte. Szent Mihály havának jeles ünnepnapjától datálva. Akkortájt mindketten mérföldekre távol estek választott lakhelyüktől.
De azóta rengeteg minden megváltozott. Bennük is, és körülöttük is. Noha korábban is tettek hasonlókat — ki-ki a saját környezetében alkotva —, hamarosan újult erővel és bizakodással váltak alkotókká. Parányi fogaskerekek, kik becsülettel vállalt és végzett napi feladataik mellett a valódi küldetésük felkutatását is célul tűzték ki maguk elé. Fáradhatatlanul keresve és kutatva — szinte mindegyik lélegzetvétellel —, miképpen lenne lehetséges időálló pallót verni. Olyan hidat építeni az egymást váltó hatalmas folyamok, völgyek, szakadékok és egyéb akadályok felett, amelyen át nemcsak digitalizált gondolataik, fényképeik és hangjuk, de fizikai valójuk is seperc alatt egymás hajlékába tudna jutni. Vagy legalábbis a lehető legzökkenőmentesebben. Felvértezve türelemmel, kitartással, hittel és szeretettel. Annak rendje-módja szerint. Mint tették azt szép emlékű felmenőik is, akik maguk is fatornyos hazájukon kívülről kerestek társat és hitvest önmaguknak.
Aha! Kicsiny, bűvös szócska, mely a mesebeli paszulyszemekhez hasonlatosan szinte egy éjszaka alatt terebélyesedett égig érő fává. Ágain táplálékot készítő, naptól, széltől és egyéb „égi áldásoktól” állhatatos biztonságot és védelmet nyújtó levelekkel. Nem törődve azzal, hogy mely évszakot is jelzi per pillanat a naptárak képe!
Aha! Igen, legszebb álmainkat valójában ébren álmodjuk. Akkor, amikor nemcsak sóhajtozunk, de merünk is a nyomukba eredni. Mint tette ezt történetünk két parányi fogaskereke is. Ténylegesen kilépve a rájuk telepedő virtuális világból. Vállalva ezáltal az esetleges kudarcot és az elbukást is. Elvégre azok éppúgy benne voltak abban a bizonyos pakliban, mint a siker. Egymástól elválaszthatatlanul. Akár a lyukak a legkiválóbb minőségű ementáli sajttól.