Mégsem lesz az idén mezőgazdasági vásár
2020-ban elmarad az Újvidéki Mezőgazdasági Vásár. Korábban már hírt adtunk róla, hogy az általában májusban megrendezett eseményt szeptemberre halasztanák. Ismert okokból és a kilátástalan jövőképből adódóan az eseményt 2021-re tették át.
Mivel temérdek kiállító jelezte részvételi szándékát, a szervezők az elmúlt öt év legsikeresebb vásárára számítottak. Felkészültek arra, hogy minden egyes védőintézkedést betartassanak annak érdekében, hogy ne maradjon el a köztiszteletben álló esemény. Mivel a rendezvény a szabadban valósult volna meg, könnyedén elérhették volna, hogy 4 négyzetméteren csak egy látogató tartózkodhasson, továbbá azt is tervezték, hogy belépéskor mindenki lázát megmérik, és a jegyek mellé maszkokat ajándékoztak volna. Az a gond, hogy a legtöbb külföldi cég nem kíván részt venni ilyen eseményeken, hiszen szeretné elkerülni a fertőzésveszélyt.
A 87. Újvidéki Mezőgazdasági Vásár ezért minden bizonnyal az online térben fog megvalósulni, mint sok más hasonló rendezvény. A vásárt előreláthatóan 2021. május 15-e és 21-e között tartják majd meg a megszokott formában. A Lorist — Idegenforgalmi, Halászati, Vadászati és Sportfelszerelés-kiállítást ugyancsak októberben szerették volna megtartani a nagyközönségnek, viszont annak is kérdéses lett a sorsa. 2021 már remélhetőleg más lesz.
Az unió teje Afrikába folyik
A nyugat-afrikai tejgazdálkodók képtelenek versenybe szállni az Európai Unióból származó tejtermékekkel. A Burkina Fasó-i Ouagadougouban él Hamidou Bandé, aki felcseperedése idején, az 1970-es években sosem gondolta volna, hogy honfitársai valaha is idegen országból származó tejet fognak inni, hiszen az volt az elfogadott, hogy az iskolás gyermekek a nomád tenyésztők teheneiből frissen fejt tejet fogyasztották. Bandé édesapja is termelő volt, sőt, még a helyi feldolgozóknak is szállított a napi adagból, melynek minden cseppje gond nélkül értékesült. Manapság azonban helyi szinten már nem képes eladni a tejet. Csordája mintegy 300 tehenet számlál. A tejgazdálkodás ma már inkább húsgazdálkodássá alakult át, de még így is előfordul, hogy termékeit csak más államokban tudja eladni.
A Politico hírportál cikkéből kiderül, hogy a helyi termelők értékesítési csatornái teljesen átalakultak, mert az európai termelők a saját, uniós viszonylatban gyengébb minőségű tejüket Afrikába szállítva próbálják pénzzé tenni. A szóban forgó tej növényi zsírokkal, például pálmaolajjal dúsított. A helyi gazdálkodók problémái tehát jelentősek, hiszen képtelenek versenybe szállni ezekkel a termékekkel, melyek már szinte elárasztották a piacot, és sokkal olcsóbbak.
A gazdák jövőképe bizonytalan. Fontos kiemelni, hogy az afrikai szarvasmarhák napi tejhozama nagyon alacsony, az esős évszakokban mindössze 4 liter. Az európai jószágok ezzel szemben akár 28 litert is képesek produkálni.
A kereskedelmi adatok alátámasztják, hogy az EU termeli a világ tejkészletének legnagyobb részét, 2018-ban 145 millió tonnányit. Második az USA 99 millió, majd India következik a maga 76 millió tonnájával.
Az Európai Bizottság szóvivője elmondta, hogy az unióban termelt tej 90 százalékát a lakosság el is fogyasztja, s csak 10 százalékát exportálják, leginkább Észak-Amerikába és Ázsiába, sajt formájában.
Fotó: politico