Új takarmányfeldolgozó üzem Borcsaréten

Az Al Dahra Srbija cég, ahogyan az a címben is olvasható, új átdolgozóüzemet alakít ki Borcsaréten, azaz Kovilovón. A takarmányfeldolgozó üzem gazdasági-ipari komplexumának építése egy városi projektum, melynek kivitelezéséért egy belgrádi építkezési vállalat felelős. Várhatóan augusztus 12-e és 19-e között teszik közzé a végleges terveket, modellek formájában.

Mint az a nagyobb ívű projektumoknál lenni szokott, az üzem felépítését itt is több fázisban fogják megvalósítani, szám szerint ötben. Hét évvel korábban az Al Dahra tervei között öt ilyen típusú üzem telepítése szerepelt, ami az országunkba vetett erős bizalmat sugallja. A cég két évvel ezelőtt felvásárolta az egykori PKB vállalat komplexumát. A külföldi befektető tervei szerint a felvásárolt telken tíz biogázüzem létesítésén fognak fáradozni.

A napraforgó az átlagot hozza, a szója és a kukorica kimagaslóan jól terem

Egy igazán különleges mezőgazdasági év végéhez közelítünk. Voltak az idén hosszan tartó esőzések, kései fagyok, forró s kínzó szárazságok, valamint az elmúlt héten néhol kijutott egy kis ítéletidőből is. Ennek ellenére a különféle ágazatok termelőinek többsége elégedett a hozamokkal, legyen szó gyümölcsről, zöldségről vagy éppen szántóföldi növényekről.

A gazdák az idén a napraforgó tekintetében az átlagra számíthatnak, viszont a tengeri és a szója meglehetősen jól terem. A szakemberek szerint hazánkban átlagosan 3 tonnát várhatnak a napraforgóból, de a hozamok régiófüggőek lesznek. Többet az e héten kezdődő napraforgó aratásakor tudhatunk meg. A termény ára világviszonylatban 280 és 300 euró között ingadozik tonnánként, így ha hazánkban is hasonló lesz az érték, 33—35 dinárt fog érni kilónként. Ez azért lenne jelentős, mert a tavalyi 31-32 dináros árhoz képest akár 2—4 dináros emelkedést eredményezne, ez pedig, mondani sem kell, egy igazán lényeges pénzbeli különbség.

A szakemberek szerint az idén egy bécsi székhelyű cég fogja elvégezni a felvásárlás legnagyobb hányadát, így a többi konkuráló vállalatnak, hogy a ringben maradhasson, nagyobb árat kell majd fizetnie, ami megnövelheti a napraforgóért elkért pénzösszeget.

Szerbiában az idén 220 000 hektáron vetettek ebből a haszonnövényből, s e mennyiség fele külföldön lesz értékesítve. Országunk 20 000 és 50 000 tonna közötti napraforgót importál minden évben.

A női termelők leginkább traktort vásárolnak

Az IPARD-programnak köszönhetően jelentős támogatásban részesülhettek a hazai egyéni termelők, szövetkezetek és egyéb gazdaságok. Számos pályázatnál szembesülhettünk azzal, hogy a fiatal és a női termelők kedvezményezett helyzetben vannak a feltételek megadásakor. Ez tökéletesen érthető, hiszen egy erős magot alkotó szubtermelői csoportról van szó.

A Szerbiai Statisztikai Hivatal adatai szerint a női gazdáktól 279 kérvény érkezett az IPARD II. programjára, mely mellesleg a mezőgazdasági termelés fejlesztését teszi lehetővé a gazdaságokban. A legnagyobb érdeklődés a mezőgazdasági vontatók, avagy a traktorok vásárlására mutatkozik.

A legutóbbi IPARD-program pályázata keretében 393 millió dinárt ítéltek oda női gazdáknak, ebből eddig 165,5 millió dinárt folyósítottak. Érdekességként megjegyzendő, hogy a világ teljes népességének negyedét alkotják a vidéken élő nők, és róluk szól a nem is olyan távoli október 15-e. Ezt a napot 2008 óta a vidéki nők nemzetközi napjaként tartják számon az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Az ENSZ arra szeretné ezzel ráirányítani a figyelmet, hogy a hölgyek jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság és a vidék fejlődéséhez, a globális élelmiszer-mennyiség termeléséhez és a vidéki szegénység felszámolásához.

Illusztráció (Pixabay.com)