Absztrakt kitérővel a figuralizmustól a figuralizmusig
Gyurkovics Virág
2013.07.17.
LXVIII. évf. 29. szám
Absztrakt kitérővel a figuralizmustól a figuralizmusig

Vajon milyen út vezeti el a művészt a figuralizmustól a figuralizmusig, ha közben az absztrakt művészet esszenciáját is megízleli? Erre Csikós Tibor vajdasági származású, jelenleg Svédországban élő festő- és grafikusművész pályafutása adja meg a választ. Külföldön szerzett tapasztalatai pedig számos érdekességgel és újdonsággal szolgálhatnak az olvasóknak. Csikós Tiborral a bácskossuthfalvi 9+1 Nemzetközi Művésztelep Mesterműhelyén beszélgettem.

* Pályafutásában meghatározó helyet foglal el a kísérletezés. Honnan indult és merre tart útja során?
— Tanulmányaimat 1981-ben fejeztem be a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. A mesterem Gerzson Pál volt, akivel kisebb konfliktusba is kerültünk, mert nem jártam végig azokat a festészeti stúdiumokat, amelyeket megkövetelt tőlem. Amikor a tanulmányaim véget értek, és hazatértem Kanizsára, akkor visszakanyarodtam a főiskolán tanultakhoz, és nagyszerű motívumokat találtam: Vajdaságban készült, eredeti népviseleti alkotásokat és bohócbábukat — ezeket festettem meg csendéletszerűen. Körülbelül három évig készítettem ilyen munkákat, majd azután valamilyen párhuzamos jelenséget kerestem, egy megnyilatkozásaiban attraktív valamit. Ezek lettek a motoros képek. Közben pedig elérkezett a párizsi ösztöndíjidőszak. Ekkor újra iskolás lettem, és grafikát tanultam Stanley William Hayter műhelyében. Ő egy absztrakt felfogású képzőművész volt, és ilyenfajta látásmódot is tanított. Művészete olyan erősen hatott rám, hogy több mint egy évtizedig strukturális absztrakt festményeket és grafikákat készítettem. A grafikával az a baj, hogy műhelyt igényel, annak felszereltsége és azok a munkakörülmények pedig, amelyeket teremt, befolyásolják az alkotást. Ezért vannak szakadozások a grafikai tevékenységemben, de egyfajta kontinuitás is megfigyelhető benne, és amint a strukturalista absztrakt és redukáló, minimalista felfogásnak vége szakadt, ismét megjelent munkámban a figuralitás. Ez már a két stílusirány ötvözete, egy újabb felfogásban.

* Ehhez különleges grafikai eljárást is alkalmaz. Miben rejlik a technika sajátossága?
— Ez Stanley William Hayter attraktív technikája. Viszkozitásnyom-tatásnak nevezik, mert a színekbe különféle mennyiségű olajat kever a grafikus, így másmilyen lesz a festék viszkozitása (folyékonysága), és vagy keveredik, vagy nem keveredik a szín. Erről kapta az eljárás ezt a nemzetközileg is használt elnevezést, a megalkotója, S. W. Hayter azonban nem helyeselte, ezért ő egyidejű színes nyomtatásnak nevezte el. Ezzel meg az a baj, hogy hosszú, és elég komplikált egy grafika alá kiírni, hogy egyidejű színes nyomtatás, ezért a grafikusok rövidebbet kerestek, s így született meg a viszkozitás eljárás elnevezés. A technika a klasszikus mélynyomású eljárásoknak — a rézkarcnak, a hidegtűnek, a metszetnek — és a magasnyomásnak — a linómetszetnek — a kombinációja, ezek találkozásában rejlik az új lehetőségeket kínáló technika sajátossága. A viszkoztásnyomtatás azonban csak akkor eredményes, ha a magasnyomás transzparens (átlátszó), mert csak akkor tünteti át az alatta levő festéket. Ez egy igazán forradalmi és nagyjelentőségű eljárás volt a maga idejében, az 1930-as években, és lassan terjedt el, elsősorban a mester tanítványai révén.

* Említette, hogy ismét megjelent művészetében a figuralitás. Milyen motívumokat keres mostanában?
— Ez nem egy konkrét vonal, hanem voltaképpen egy széleskörű útkeresés, mely a hiperrealizmustól a már megtanult figuralitáshoz vezet. Az ember állandó keresésben és változásban van. Általában a képeimen is ez jelenik meg valamilyen átvitellel: a mélyebben megélt szituációk, mindaz, amit tapasztalok és átélek. Ez történhet magánéleti és társadalmi szinten egyaránt, hiszen az ember mindenre reagál. Az absztrakt művészetben természetesen nem politikai mondanivalót fogalmazunk meg, de benne lehet az is, csak nagyon szublimáltan.

* Miért épp Svédország?
— Teljesen véletlenül, magánéleti okok miatt: a feleségem ott kapott állást.

* Milyen az ottani közönség?
— Svédország fantasztikusan jó befogadó közeg. Nem tapasztaltam még hozzá hasonlót, habár éltem már Franciaországban is. Bizonyos mértékig sikerült beilleszkednem, igaz, a képzőművészeti életbe nem annyira, mert az elég nehéz. Az érvényesüléshez ott is meg kell mászni a ranglétra minden fokát. Jóval könnyebb azoknak a képzőművészeknek, akik ott végzik a tanulmányaikat. Én 45 éves koromban kerültem oda, ezért ez a folyamat nekem éppen csak hogy elkezdődött.

* Az itthoni képzőművészeti tevékenységhez képest más-e az ottani?
— Igen, más: egy kicsit szabadabb, nincsenek megkötések, habár lehet, hogy éppen ez hiányzik egy kicsit. Az iskolák hiányának tulajdonítható, hogy — itteni szemmel nézve — gyengébb a művészetük.

* Ott nem ragaszkodnak annyira az akadémikus művészethez?
— A svéd művészek nem tudnak rajzolni. A képzőművészek Kínától kezdve Magyar- vagy Lengyelországon át minden olyan országban tudnak rajzolni, ahol a Szovjetunió megvetette a lábát. Látszik a műveiken egyfajta iskolázottság és műveltség. Ez a svéd alkotókra nem jellemző. Ők olyan hibákat ejtenek (például a láb nem illeszkedik a törzshöz), amilyeneket az itteniek már a tanulmányuk legelején sem követnek el. Svédországban előfordul olyasmi is, hogy valaki a land art csúcsait ostromolja, közben pedig nem tud megrajzolni egy álló figurát. Az ilyen művészt itt nem ismernék el, ott viszont igen.

* Akkor az ön művészete ott akár kuriózumnak is számíthat, hiszen kiválik a képzőművészek tömegéből...
— Igen, ez érdekes. Grafikusként tagja vagyok egy ottani alkotóháznak, melyben különböző műhelyek vannak. Egy alkalommal a grafikusokkal részt vettem egy közös kiállításon. Ezen a kiállításon valamiféle szerencse folytán sikerült kiemelkednem a többi alkotó közül: egyrészt azért, mert sorsolás útján nekem jutott a legfőbb hely a kiállításon, és több munkával is szerepeltem (színes grafikákat állítottam ki, a többiek pedig csak hagyományos technikákkal készült alkotásokat), másrészt pedig azért, mert én terveztem a kiállítás plakátját. Eredetileg egyvalakinek a munkáját tervezték a szervezők a plakátra rányomtatni, de mivel én Újvidéken alkalmazott grafikus voltam, elvállaltam a plakátmunkát, és mindenkinek a munkáját ráapplikáltam. Számomra ez egy egyszerű feladat volt, számítógépen szinte egy éjszaka alatt elkészítettem, mégpedig úgy, ahogyan annak idején Újvidéken megtanultam. A svédek roppant meg voltak vele elégedve.

* Alkotóként hogy érzi ott magát?
— Mindazonáltal vannak nagyon jó svéd képzőművészek is. Ennek az országnak nincsenek olyan erős képzőművészeti hagyományai, mint Franciaországnak vagy Hollandiának, de egy fejlett európai ország, és szolid képzőművészeti kultúrával büszkélkedhet, végtére is jó közegnek tartom.
* Ennek ellenére keresi még a hazai közeget is…

— Tíz éve vagyunk ott, mégsem szakadtam el teljesen a hazámtól. Rendszeresen hazajárok, voltak kiállításaim itt is meg Magyarországon is, tehát igyekszem kapcsolódni a régióhoz. Ott is próbálkozom, de szerényebb eredménnyel.

* És hogy érzi magát itthon?
— Remekül, köszönöm szépen, ilyen szép idő ott nincsen! Mindössze 15-16 fokos a hőmérséklet, és gyakran esik az eső, ezért igazán pihentető változatosságot jelent ez számomra.

* Gondolom, művésztelepek azért ott is vannak...
— Igen, egy svéd művésztelepen is tölthetném az időmet, de én a nyaramat nem tudom Svédországban elképzelni, hanem csak itt. És mivel megtehetem, inkább ezt választom.
 

Képgaléria
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Művelődési Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..