Miközben a külföldi szakemberek bevonását a kormányátalakításba a haladók retorikája a minőséggel indokolja, aggasztó folyamatok indultak meg a közéletben. A múlt héten hatályon kívül helyezték a Drašković elleni merénylet vádlottjainak ítéletét, a külügybe nyílt kapun át térnek vissza a miloševići rezsim emberei, a hét aranyköpése a leköszönő berlini szerb nagykövettől származik, aki szerint a németek jó része Szerbiát tradicionális ellenségként éli meg, és azt is megtudhattuk, hogy a statisztikai adatok szerint Szabadka az egyik legszegényebb város az országban. A Blic napilap közben akciót indított a közlekedési törvény megszigorítása érdekében.
Hogy kerülnek be külföldiek a kormányba?
A Večernje novosti úgy értesült róla, hogy a kormányátalakítással kapcsolatos személyi kérdések csak azután kerülnek napirendre, hogy Aleksandar Vučić befejezi a tárgyalásokat a külföldi szakértőkkel. A napilap értesülései szerint a haladók elnöke elismert brit, közép- és észak-európai szakemberekkel folytat megbeszéléseket. A törvény értelmében az államigazgatásban dolgozó személyeknek szerb állampolgársággal kell rendelkezniük. Bogoljub Milosavljević professzor a Danas napilapnak mindezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy ezt a kérdést vélhetőleg az állampolgárság gyorsított megadásával fogják megoldani, és hogy ilyesmire már a múltban is volt példa. (Večernje novosti, Danas)
Szabadka a legszegényebb?
Valjevo, Szendrő és Szabadka áll az ország legalacsonyabb életszínvonalú városait számba vevő lista élén. A Köztársasági Statisztikai Hivatal által végzett kutatás természetesen a másik végletet is kimutatta: a vásárlóerő Pancsován és Belgrádban a legnagyobb. A kutatás szerint Szabadkán a nettó átlagkereset 38 747 dinár, a fogyasztói kosár pedig 68 748 dinár. (Blic)
Szerbiában továbbra is a titkosszolgálat uralkodik
A múlt hét legnagyobb botránya mindenképpen az a bírósági döntés volt, amelyik hatályon kívül helyezte a Vuk Drašković ellen 2000 júniusában végrehajtott sikertelen gyilkossági kísérletben bűnösnek talált három titkosszolgálati ügynök ítéletét. Drašković mindezt úgy kommentálta, hogy az ítéletet az a Sonja Manojlović bírónő hozta, aki Milorad Bracanovićnak és a titkosszolgálat egykori vezetőinek a védelmezőjeként híresült el. „Ez az ítélet egyben Slavko Ćuruvija gyilkosainak a védelmét is jelenti, mert mindannyian részt vettek a Ćuran fedőnevű akcióban is” — tette hozzá a Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke. Drašković a B92 televíziónak azt is kijelentette, hogy az ítéletet maga a titkosszolgálat készítette elő, s erre nemcsak Sonja Manojlović személye utal, hanem Milanović ügyész is, aki annak idején azokat az újságírókat üldözte, akik a miloševići rendszert ellenezték, illetve ő volt az, aki nyilvánosan védte a Szablya akcióban letartóztatott zimonyi bűnbanda tagjait. (Blic, B92)
A diplomáciában is javában zajlik a visszarendeződés
A Politika napilap arról ír, hogy Tomislav Nikolić államelnök három új nagykövetet is kinevezett az elmúlt időszakban. Az egyetlen szépséghibája a dolognak az, hogy mindhárman a miloševići rendszerben is szolgálatot teljesítettek. Ezeket az értesüléseket a külügyminisztérium is megerősítette. A régi káderek visszahívásának megindokolásában az szerepel: azért volt rá szükség, hogy ezek a személyek a „nehéz idők”-ben elősegíthessék a szerb diplomácia fejlődését. Mrkić külügyminiszter szerint mindehhez az is hozzájárult, hogy az elmúlt időszakban nem fordítottak kellő figyelmet a káderállomány feltöltésére és frissítésére. (Politika, Tanjug)
A németek nem felejtették el a háborút..
Ivo Vosković, Szerbia leköszönő berlini nagykövete hazája európai uniós integrációs esélyeit elemezte a Frankfurtban megjelenő Vestinek adott interjújában, amit a Tanjug hírügynökség ismeretetett. A nagykövet szerint Európában a helyzet most nem olyan kedvező, mint egy évtizede, azonban, ha komolyan dolgozik az ország vezetése, reális, hogy Szerbia nyolc-tíz éven belül az Unió tagjává váljon — vélte az interjúban a nagyökvet. Eddig rendben is volna, azonban azt is kijelentette, hogy Németországban igen erős azoknak a befolyása, akik Szerbiát tradicionális ellenségnek tartják, mert két háborúban is különböző oldalon állt a a két nemzet, s ezt Németországban sokan nem felejtették el. Hogy a leköszönő nagykövet mindezt csupán belső, szerbiai fogyasztásra szánta, vagy komolyan is gondolta, az nem derült ki az interjúból. (Tanjug)
Csak ötéves tapasztalattal lehessen terepjárót hajtani!
Rendhagyó akciót indított a múlt héten a Blic napilap. Azt szeretné elérni, hogy a kezdő gépjárművezetők számára a jogosítvány megszerzésének első öt évében tiltsák meg az 1400 köbcentinél nagyobb és a 70 kilowattosnál erősebb gépjárművek vezetését. A napilapot a kezdeményezéssel kapcsolatban már az első napon támogatásáról biztosították a közlekedési szakemberek, a Közlekedésbiztonsági Intézet, a felelős minisztérium, azonkívül a közlekedési törvényen dolgozó szakemberek is. Az akciót egyébként azért indították, mert a statisztikai adatok szerint a legtöbb halálos kimenetelű baleset a jogosítvány megszerzésének első, illetve harmadik évében történik. A helyzetet súlyosbította a gépjármű-behozatal liberalizációja, valamint az autók árának a csökkenése is, ami sok esetben oda vezetett, hogy a fiatalok számára is elérhetővé váltak a nagy teljesítményű, erős motorral felszerelt gépjárművek. Most a törvényhozókon van a sor. Kérdés, hogy van-e minderre politikai akarat. (Blic)
