Szerda Zsófi felvétele

Egy négyszámos EP után (As If You Could Mess This Up) nemrég megjelent az első nagylemeze is, a címe: Supersonic Overdrive. Rengeteg fellépés vár az együttesre a nyáron, a legfontosabb magyarországi fesztiválok programjában megtaláljuk a nevét, és az Exitében is ott volt. Beszélgetésünkre az újvidéki koncert előtt került sor.

* Jól tudom, hogy az Exit az első külföldi fesztiválotok?

Nóvé Soma: — Kérlek szépen, ez már a második külföldi fesztivál, melyen fellépünk, ha nem számítjuk bele a MIDEM fesztivált, mely inkább egy zeneszerzői show-case volt. A másik fesztivál, ahol voltunk, a csehországi kisvárosban, Plzeňben (Pilsenben) megtartott Rock for People.

* De azért megfordultatok már néhány helyen a világban, a zenéteket pedig nyugodtan mondhatjuk nemzetközi jellegűnek, hiszen mindenhol ugyanúgy értik.  Hol voltak az emberek a leginkább vevők rátok?

Deli Soma: — Még nem voltunk elég helyen ahhoz, hogy konkrétan tudjuk, melyik külföldi országban szeretnek bennünket a legjobban. Azt hiszem, egyelőre még otthon, Magyarországon kedvelik leginkább a zenénket. Igaz, amikor a Deezeren kijött az albumunk, Brazíliában hallgatták meg a legtöbben. Ott még nem voltunk játszani, de lehet, hogy arrafelé nagyon sokan kíváncsiak ránk.

* Azért írtok angolul, hogy mindenhol értsék a dalaitokat?

N. S.: — Jobban illik az angol ehhez a zenéhez. Ennél jobbat nem tudok mondani.

* Az a fajta rockzene, amelyet ti is játszatok, újabban elég népszerű mindenfelé a világban. Ti mit gondoltok, miért lehet ez?

D. S.: — Ha megnézed, a retróhullám valamilyen mértékben az egész világon végigsöpört. Az emberek szinte mindenből a retrót választják. Ezt a zenei revivalszériát is talán ennek lehet tulajdonítani.

* Hogy születik egy Middlemist Red-szám?

Ürögdi Ábel: — Valamelyikünk hoz egy témát, aztán arra közösen ráépítünk. Nincs olyan, hogy kész számok érkeznek, melyeket aztán csak meg kell hangszerelnünk: az egész zeneszerzési folyamat kollektív. Mindenki bármivel előállhat, még akár olyan ötlettel is, amely valamelyik másik tag hangszerére vonatkozik, mindenki hozhat témát, dallamot.

Papp Dávid: — A hangszerek ilyen keveredésére csupán egy számban van példa, a Black Lipsben, fel is van véve az albumunkra. A dalban felcseréltük a hangszereket, csak Nóvé Soma maradt énekesként a helyén: Deli Soma basszusgitáros dobol, Ábel, a dobos gitározik, én pedig, aki egyébként gitáron játszom, basszusgitározom. Valójában Ábel találta ki az egész számot, vagy ha azt nem is, de az alapriffet biztosan. Ezt leszámítva azonban nem nagyon nyúlunk bele abba, amit más csinál a hangszerén.

* A hatvanas-hetvenes évek rockzenéje, melyből sokat merítetek, lázadó művészet volt. Ti mintha kevésbé hangsúlyoznátok a lázadást, a polgárpukkasztást…

Ü. Á.: — A szövegvilágban nem tudom, miért hiányozna. Az igaz, hogy nem politizálunk.

D. S.: — Inkább a zenei rész foglalkoztat bennünket, semmint az üzenet, melyet közvetítünk a szövegeinkkel. Ahogy Ábel is mondja, nem folyunk bele a politikába, nem foglalkozunk olyasmivel, ami „pukkasztja a polgárokat”, mi inkább a zenében éljük ki magunkat. Nem mondjuk meg senkinek, hogy mit csináljon.

* Részt vettetek a cannes-i MIDEM fesztiválon, melyen a zeneipar meghatározó személyiségei is jelen vannak. Tágult azóta a mozgásteretek?

D. S.: — Valószínűleg a MIDEM adta meg a lehetőséget, hogy itt játszhassunk, az Exiten, valamint a pilseni fesztivált is annak köszönhetjük. Sikerült egy-két olyan kapcsolatra szert tennünk, amely kétségtelenül meg tudja nyitni az utat a nemzetközi színtér felé is. Egyelőre még semmilyen konkrétumról nem tudok beszámolni, eddig semmiféle olyan változás nem történt, amely felforgatta volna a mindennapi életünket.

* Nemrég egy nagylemezt adtatok ki. Ti hogyan látjátok, mi változott az EP-tekhez képest?

P. D.: — A nagylemez sokkal kiforrottabb lett. Amikor az EP-nket, az As If You Could Mess This Upot megírtuk, még egy nagyon fiatal együttes voltunk, és még egymást sem ismertük igazán. Persze most is nagyon fiatalok vagyunk, akkor azonban még idegenek is voltunk egymás szemében. Szerintem ugyanilyen progresszív újítást lehet majd észrevenni a következő lemezen is, és talán új hangszereket is.

D. S.: — Nagyobb volt a kísérletező kedv. A következőre talán még nagyobb lesz.

* Mit jelent a nevetek?

D. S.: — A Middlemist Red a világ legritkább virága. Úgy találtunk rá, hogy Soma beírta a Google keresőjébe: top 10 legritkább állat, de semmit sem talált. Ezután rákeresett a tíz legritkább növényre, és megjelent a Middlemist Red. Nagyon megtetszett nekünk a hangzása, ezért lett ez a nevünk.

* Szívem szerint az első kérdésem az lett volna a zenekarhoz, hogy Nóvé Soma éjszakára leveszi-e a fekete kalapot, melyet eddig mindig láttam rajta.

N. S.: — Az olvasók ezt nem látják, de most nincs rajtam kalap. Ez azért van, mert levágtam a hajamat, a kalap viszont a hosszabb hajamhoz illett. Igen régóta hordok kalapot. Valószínűleg azért, mert édesapám is mindig viselte. Ez mindig tetszett nekem. Amikor hosszú a hajam, este sem veszem le ezt a fejfedőt. De csak akkor. Most viszont rövid a frizurám, úgyhogy nincs mit levenni.

* Mit vártok az Exittől?

D. S.: — Most szembesültünk vele, hogy itt valójában éjfélkor kezdődik a legnagyobb buli. Este hatig, ugye, be sem engedik az embereket a fesztivál területére, mi meg este nyolckor játszunk. Ez nekünk egy egészen új információ. Nem biztos, hogy lesznek annyian a fellépésünkön, mintha otthon játszanánk este nyolctól.

* A nyári fesztiválok után mi a terv? Új album készítése?

Ü. Á.: — A következő albumnak még nagyon az elején járunk. Hangzásban talán meg fogunk újulni, de mindez még csak próbálgatás, és nem tudom, pontosan milyen irányt fog venni. Még nem írtunk új számot, ha valaki erre lenne kíváncsi, de szeretnénk majd sokkal nagyobb hangsúlyt helyezni a stúdióbeli munkálatokra, sokkal több időt hagyni magunknak, mint az előző alkalommal, többet akarunk kísérletezni. Az előző album is nagyon jól szól, csak sietnünk kellett mindennel, és ez valószínűleg a rovására ment. Utólag több időt kellett volna szánnunk egy-két részletre. Ezt a mulasztást legközelebb nem szeretnénk megismételni.

* Szokatlanul fiatalon máris sokat értetek el, ezért az emberek sokat várnak tőletek. Ez teher vagy inspiráció?

D. S.: — Inkább inspiráció. Az első albumunknál a nyomás abban nyilvánult meg, hogy nagyon sokan vártak tőlünk egy nagyobb volumenű anyagot a négyszámos EP után. Az egyetlen negatívum az időhiány volt. Azáltal, hogy fiatalon értünk el ilyen sikereket, nyilván kapunk hideget-meleget...

* Hogy kezdődött a zenekar története?

Ü. Á.: — Dávid és én már játszottunk együtt egy zenekarban, melyet 2012 nyarán elhagytunk, mert volt egy jobb elképzelésünk arról, hogy milyen zenét szeretnénk játszani. Ehhez több ember kellett, úgyhogy részben emiatt jelentkeztem a Kőbányai Zenei Stúdióba, és a gólyatáborába is elmentem. Végül nem vettek fel, de a táborban találkoztam a két Somával. Deli Somát, a basszusgitárosunkat felvették, az akkoriban még csak gitározó Nóvé Somát viszont nem. Megmutattam nekik, milyen zene lehetne az irány, és kiderült, hogy ők is hasonló stílusban mozognak otthonosan. Az első próbákon már egészen jó összhang volt közöttünk. Azóta ez csak jobb. Emberileg is, zeneileg is megismerjük egymást.

* Sokszor pszichedelikus rockként beszélnek a zenétekről. Egyetértetek ezzel a megállapítással?

D. S.: — Sok esetben fontos megnevezni azt, amit játszol. Azzal nem feltétlenül értünk egyet, hogy mi pszichedelikus rockot játszunk, de még a Facebook-oldalunkra is ez van kiírva, mert valahova azért mégiscsak be kell magunkat sorolni. Szeretünk kísérletezgetni, és ha a következő album már nem pszichedelikus rock stílusú lesz, akkor majd elgondolkozunk, hogy valami mást kell-e esetleg kiírnunk.