Szabadka főterén a nemzeti összetartozás napján avatták fel dr. Bíró Károly szobrát. A város kétségkívül legsikeresebb polgármestere több mint száz évvel ezelőtt a jövő Szabadkáját teremtette meg. A Szabadkai Városi Képviselő-testület még 2020. május 28-án hozott egyhangú döntést három új köztéri szobor felállításáról, köztük Bíró Károlynak, Szabadka egykori polgármesterének egész alakos szobráról. Emléke előtt sok évtizedes adósságot törlesztett a város, egykori házán ugyanis nincs emléktábla, és utcát sem neveztek el róla. A Pásztor István, a VMSZ elnöke kezdeményezésére és a Bíró Károly Alapítvány indítványozásával felavatott szobor Lantos Györgyi és Máté István alkotása.
Bíró Károly 1902 decemberétől 1918 novemberéig volt Szabadka polgármestere, tizenhat évig állt a város élén, ezzel Mamuzsich Lázár után, aki tizennyolc évig volt polgármester, ő volt a második leghosszabban hivatalban lévő városvezető Szabadkán. Nemcsak hosszú polgármesterkedésével írta be magát a város történelmébe, hanem azzal is, hogy Szabadka ez idő alatt nyerte el mai küllemét. Tervszerűen, szecessziós stílusban igyekezett egy modern városképet kialakítani. Az ő nevéhez fűződik a szabadkai városháza, melyet 1912. szeptember 15-én adták át rendeltetésének, de ugyanaznap avatták fel Palics legmeghatározóbb épületeit is: a víztornyot, a Vigadó épületét, a zenepavilont, valamint a női fürdőt. A felsorolt épületek mindegyikét Komor Marcell és Jakab Dezső, a budapesti építészpáros tervezte, csakúgy mint a szabadkai zsinagógát, mely szintén Bíró polgármestersége idején épült fel.
— Bíró Károly mától újra a szabadkai mindennapok része. Egy lesz közülünk, ahogyan mindig is az volt — emelte ki a szoboravatás alkalmával Pásztor István.
A VMSZ elnöke ünnepi beszédében a korabeli sajtót idézve mutatott rá Bíró Károly gondolkodásmódjára: a néhai polgármester sem a városháza felépítésére, sem pedig Palics rendezésére nem úgy tekintett, mint eredményre, hanem mint lehetőségre.
— A VMSZ, a Bíró Károly Alapítvány létrehozója, példaként tekint a modern Szabadkát megteremtő polgármesterre, azonosul azokkal az értékekkel, amelyeket Bíró Károly is képviselt. Célunk a város belső erőforrásaira támaszkodva, az itt élő emberek mentalitásának tiszteletben tartásával olyan közép-európai városi miliő megteremtése, amely élhető várost, biztos egzisztenciát, erőteljes fejlődést jelent. Úgy vélem, ezt vállalni, képviselni tettekkel és felelősséggel érdemes. A politikai együttműködés és partnerkeresés is tettekre és felelősségre alapozódik. Ugyanilyen Bíró Károly szobrának és a hozzá kapcsolódó kompozíciónak az elhelyezése. Erőteljes jelentéssel és üzenettel. Legalábbis nekem ez az egyértelmű szándékom. Ez az üzenet pedig nem más, mint az egyértelmű beszéd a közös múltunkról — hangsúlyozta Pásztor István. Hozzátette, hogy a VMSZ jövőorientált és együttműködésre építő, kompromisszumkereső politikai párt. Ez azonban nem jár együtt a történelem elfeledésével, ahogyan a múlt átírásával sem. És a csoportérdekek mentén történő alkuk megkötésével sem.
Bíró Károlynak hosszú élete volt. Végigélt két világháborút. A nevéhez bűn nem tapadt. Sem a háborúban, sem közéleti, polgármesteri tevékenysége alatt. Menesztése után visszavonult a közélettől, a II. világháború kezdetén a vidéki birtokán lévő kastélyába költözött, melyet később a bevonuló partizánok földig romboltak. Nélkülözve halt meg nyolcvannyolc éves korában, 1952. február 21-én, a városházától alig 500 méterre lévő házában. A Bajai úti temetőben helyezték végső nyugalomra, sírján ez áll: „Fénylő csillag lett, amely el nem homályosul soha.”
A szerző felvétele
Kép:
Pásztor István és a szobrot megáldó Msgr. Miocs József, a szabadkai Paulinum rektora
Fényképezte: Kartali Róbert
