A 2023-beli tervek valóra váltása az idei évre csúszik át, kérdés, e tekintetben sikeresebb esztendő lesz-e 2024. A helyi járulékot nyolc éve vezették be tízéves időszakra, ám időközben csökkentették a befizetendő összeget, hogy ne terheljék túl a polgárokat. 4,4 millió dinár áll a számlán, az elmúlt időszakban ennyit sikerült félretenni, ám ez meg sem közelíti az említett fejlesztésekhez szükséges kiadásokat. A helyi közösség vezetője abban bízik, ezúttal társítani tudják majd eszközeiket pályázati pénzekkel.

Horvát Gergely

— A martonosi főutcára kell összpontosítanunk, mert nagyon rossz állapotban van a Tito marsall utca, egész föl, a Horgos felé vezető útig. Az utcáink lassan járhatatlanok, nagyon kevés aszfaltos utunk van, pedig mindent megteszünk annak érdekében, hogy az áldatlan, középkort idéző helyzeten javítsunk. Legutóbb 2022-ben folytak a faluban aszfaltozási munkálatok, akkor a temető melletti utca kapott burkolatot mintegy 250 méteren, és az út kiszélesítése is megtörtént. Ezt a helyi járulék mellé társított önkormányzati támogatásnak köszönhetően tudtuk megtenni. A kishomoki buszmegálló terve kész — az is pénzbe került —, nagyon sok előírásnak kell megfelelni, ezért drága beruházásról van szó. A kishomokiak és a vezetőség is azt szeretné, hogy mielőbb tető alá kerüljön, hiszen az iskolás gyerekeknek biztonságos és a mindenkori időjárási körülményeknek megfelelő megállóra van szükségük. Kishomok két utcájának aszfaltozását is előirányoztuk, ezzel minden ottani polgár elégedett lenne, hiszen összesen három utcája van ennek a kis, alig százlakosú településnek, a harmadik ugyanis, a Szlatinai út már aszfaltozott, annak köszönhetően, hogy községi regionális út.

A helyi közösség patinás épülete

Kishomokon 2017-ben újították fel a régi iskola épületét a helyi járulékból és az önkormányzat támogatásával, az így létrejött Faluház takaros épülete előtt csoda szép, kis karácsonyfa díszelgett, a martonosi helyi közösség patinás, műemléknek számító épülete előtt pedig óriási adventi koszorú, mely a hagyományokhoz híven a pravoszláv ünnepeket is köszönti. Martonoson az utóbbi években jelentősen megváltozott a lakosság összetétele. Egyre több a koszovói roma család, miközben a magyarok zöme Magyarországon vagy Nyugat-Európában — jobbára Németországban — dolgozik. 

A százlelkes Kishomok faluháza

— A lakosság 35–40 százaléka elment, a fiatalok szinte mind. Ide meg úgy kell vadászni a munkaerőt, a kétkezi munkást. Négy nagy fűszerszárító egység van, mely munkát ad(na) az embereknek, viszont aki képes az önálló munkavégzésre, annak már van állása, főként külföldön. Szakképzett munkaerőt sajnos szinte lehetetlen találni, és ez nem csak martonosi probléma. A közmunkaprogram iránt sincs érdeklődés, senki sem akar 22 000 dinárért dolgozni.

Felújításra szorulnak a martonosi utcák

Kishomok két utcája is aszfaltozásra vár

Beszélgetőtársam jó hírekkel akkor tudott szolgálni, amikor a rendezvényekre, a kulturális életre és a civil egyesületekre terelődött a szó. Úgy fogalmazott, ezen a téren egészen más a helyzet, hiszen más forrásokból érkeznek a pénzek: a Magyar Nemzeti Tanácstól, illetve a magyar államtól a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. közvetítésével, és az önkormányzat is támogatja a rendezvényeket. 

Megszépült a művelődési ház

— Anyaországi támogatásokból, illetve az MNT-nek köszönhetően újult meg az elmúlt években a művelődési ház, s a rendezvényeinket is meg tudjuk tartani a támogatásokból. Kishomokon július utolsó hétvégéjén van a falunap, mely a nagyobb eseményeink közé tartozik. Martonoson a nemzetközi halászléfőző versenyt augusztus első hétvégéjén szervezzük meg, a Mária Neve-templom búcsúja szintén jelentős ünnepnek számít, akárcsak az októberi fatimai ünnepség, de a szeptember végi, október eleji körömpörköltfőző verseny is hatalmas rendezvény, hiszen több mint 50 csapat vesz részt rajta. Az adventi időszakban minden hétvégén megszervezzük a közös gyertyagyújtást, legutóbb a kultúregyesület adta meg a hátteret a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásából, így az alkalmi műsor után mazsolás fonott kaláccsal, forralt borral, teával vártuk az érkezőket. A martonosi általános iskolába a helyi járulékból befolyt pénzből mindig ellátogat a Mikulás vagy a Télapó, és minden gyermeknek visz ajándékcsomagot — a kishomokiaknak is.

Martonos egyik büszkesége a barokk stílusú templom

A martonosi iskolába 84 gyerek jár, óvodába pedig mintegy 40-en. Kishomokon 18 iskolaköteles — alsós vagy felsős — gyermek él. A civil élet is gazdag, aktív a Mortinus Faluvédő Egyesület, akárcsak az 1923-ban alakult Testvériség Művelődési Egyesület, jól működik a horgászegyesület, a motorosklub, tevékenyek a nyugdíjas-egyesület tagjai. A faluban cserkészek is vannak, Caritas-szervezet működik. A magyarkanizsai zeneiskolának köszönhetően helyben képezhetik magukat a gyerekek. Dicséretre méltó a Martonosi Önkéntes Tűzoltó Egyesület szerepvállalása is.

Vendégváró tábla fogadja a Martonos központjába érkezőket