Sokan most megszólnak, hogy nem lehetek ilyen naiv, de én most a mi csoportunkról írok, nálunk ez a szokás, és egészséges a kapcsolat a vadászok között. Nem is olyan régen még érinthetetlenek voltunk, sokan irigykedtek is ránk emiatt, de hát az az ő bajuk. Régen országunk elnöke nagy vadász volt, nem nagyon mert belénk kötni semmiféle civil szervezet vagy hasonló akadékoskodó társaság, mert rövid úton helyre lettek rakva. Akkor jött a nagy demokrácia, és vele együtt a zöldek is megjelentek, akiknek sohasem jó semmi, és a lényeg, hogy bosszantsanak bennünket. Valójában világszerte ez a felállás, nem csak itthon.

Több száz éves tradíciókat ápolunk, de hiába, ezeknek a zöldeknek csak az a fontos, hogy nekünk, vadászoknak keresztbe tegyenek. Tisztelet a kivételnek, de szerintem még a vadászat alapfogalmait sem ismerik. Ha valami fegyveres incidens történik, mindig rajtunk csattan az ostor, pedig soha nem a vadászok az elkövetők — és 99%-ban nem vadászfegyverről van szó. Minden vadász hivatalos vadászvizsgát tett, melynek egy része a fegyvertartás, fegyverkezelés, emellett tudjuk használni a fegyverünket, melyet legálisan, engedéllyel vásároltunk meg, nem kevés pénzért. Alapszabály, nem lövünk vadra, ha a legkisebb esélye is felmerül, hogy a vadásztársunk épsége veszélybe kerül. Egyszóval vad majd lesz másik, a baleset pedig a legutolsó, amit vadászaton hallani akarunk. A hatóságok legújabban megkövetelik a vadászoktól az orvosi vizsgán való részvételt, hogy felmérjék, milyen fizikai és pszichikai állapotban van az egyén. Ez rendjén van, megértettük. A vadászszekrényeinket le kellett cserélni fémszekrényekre, melyeknek külön zárható rekeszük van a töltények számára. A biztonság érdekében ezt is betartjuk.

Nem olyan könnyű manapság vadásznak lenni. Az első szűrő maga a csoport, mert nem veszünk fel a tagságba akárkit. Legtöbb esélye akkor van az újoncnak, ha valamelyik vadásztársunk jótáll érte, de ez sem garancia, mert a végén az egész tagság szavazni fog. Ha a csoport úgy dönt, hogy felvesszük, akkor jön egy év próbaidő, hogy az újonc lássa meg, nem csak a lövöldözésről szól a vadászat. Közben a jelölt vadászvizsgát tesz, és a diploma sikeres megszerzése után befizeti a tagsági díjat, stb. Kérelmezni kell a fegyvervásárlási engedélyt, melyet a rendőrség ad ki, a bíróságról bizonylat kell, hogy nem körözik az illetőt, és nincs ellene semmilyen bűnvádi eljárás. Ezek után ha megérkezik az engedély, csak akkor lehet fegyvert vásárolni. A vadászaton nyitott szemmel kell járni, nem kapkodni, és nem ártana követni egy öreg vadász példáját, mert akkor soha nem lesz semmi gond.

Erről most ennyit, folytassuk egy vidámabb témával, mely nem más, mint a vadászkiállítások, -bemutatók, -versenyek. Igyekszem minden évben tiszteletemet tenni a budapesti FeHoVa kiállításon, illetve az újvidéki vadászkiállítást sem szoktuk kihagyni, mert ezeken az ember nagyon sok új információt gyűjthet be. A FeHoVa egy nemzetközi kiállítás, ahol számos külföldi gyártó képviselteti magát. Sok prospektust gyűjtünk be, melyet aztán egész évben lapozgatunk, ha nincs jobb dolgunk. Meg szoktuk tekinteni a nemzetközi kutyakiállítást is, sok a látnivaló, szerintem még a nem vadászembernek is szórakoztató, amit a szervezők nyújtanak. Az a sok szép kiállítóhely a preparált állatokkal lenyűgöző látvány. A gasztronómiai standokról ne is beszéljünk, a vadhúsból készült finomságok, kolbászok, sonkák, tepertők, szalonnák… ez mind maga a csoda.

Több ország fegyvergyárai is képviseltetik magukat, most csak a legjelentősebbeket említeném. Az olaszoknál a Beretta, a németeknél, osztrákoknál a Mauser, a Blaser, a Walther és a Sauer a vezető cégek, melyek sohasem hiányozhatnak az ilyen nagyszabású rendezvényekről. Sok újdonsággal szokott remekelni a Winchester, a Remington és a Browning is. És sorolhatnám még napestig a gyártókat, mindegyik kimagasló minőséget nyújt nekünk, vadászoknak. Szintén szép számban jönnek a fegyveroptika-gyártó cégek, a céltávcsövek, távcsövek, éjjellátók kínálata is végtelen, csak a vadász pénztárcája szab határt. Az olyan kitűnő cégek, mint a Nikon, a Swarowski, a Leupold vagy a Meopta, kiváló minőségű termékeket készítenek, bármelyiket veszi meg a vadász, nem nyúlhat mellé. Nem feledkezhetnünk meg a lőszergyártó cégekről sem, melyek szintén minden ilyen rendezvényen ott vannak. Személyes kedvencem az olasz Mirage, mert a termékei csúcsminőségűek és gyorsak, mint a gondolat. Mostanában más országok is kezdenek felfejlődni a lőszergyártásban, mint például Görögország a Lambróval és Spanyolország a Rio sorozattal — ez utóbbi már szépen teljesített a libavadászaton, különösen jól vizsgázott a Magnum verzió. A görög Lambrót ebben az idényben fogom tesztelni, mert nem olyan egyszerű átállni egy új töltényre, sokat ki kell lőni, hogy véleményt tudjak mondani róla. Bízzunk benne, mert nagyon reklámozzák, hogy a kétkomponenses lőpor megteszi a magáét!