A törökbecsei Hungária
Tóth Lívia
2021.10.06.
LXXVI. évf. 40. szám
A törökbecsei Hungária

A hétvégén Törökbecsén, a Gyöngyösbokréta és a Durindó fesztiválon jártunk. És ha már ott voltunk, a köztemetőben felkerestük a Hungária-szobrot. Nemcsak azért, mert nagyon szeretem, és viszonylag rég volt alkalmam közelről megszemlélni, hanem azért is, mert illik a mai gyásznapunkhoz, október 6-ához, amikor az aradi vértanúkra emlékezünk.

A szép arcú, magyar koronás Hungáriát, „aki” egyik kezében címeres pajzsot, a másikban koszorút tart — most is piros-fehér-zöld szalag maradékát lengette rajta a szél —, az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc tiszteletére emelték. Törökbecse polgársága hálás kegyelettel állíttatta azoknak a nemzetőröknek és honvédeknek a hamvai fölé, akik 1848. október 13-án vesztették életüket a város védelmében.

Horvay János (1873—1944) alkotása 1904 óta áll a bánáti település temetőjében. A művész 1902 és 1908 között évente két-három szoborportrét, -csoportot készített Kossuth Lajosról, a szabadságharc vezéréről. Adatokat találhatunk arra vonatkozóan, hogy a New York-i szobrot is ő formázta, Vajdaságban pedig a műterméből a magyarittabéi Kossuth-szobor került ki, melynek helyén 2016 óta egy hasonmás látható, az eredetit ugyanis ellopták.

A törökbecsei Hungáriát 2009-ben láttam először, amikor a magyarcsernyei származású Biacsi Karolina kőszobrász-restaurátor gondos kezekkel megújította. Akkor hallottam, hogy a koronáról eltűnt a ferde kereszt, és a kardmarkolat is hiányzik — valószínűleg mindkettő fémből készült. A pótlás megtörtént, de mint az a legfrissebb fotókon is látszik, a korona keresztjével ismét gond van.

2009 októbere azért is volt különleges nemcsak a törökbecsei, hanem a vajdasági magyar közösség számára is, mert a megszépült Hungárián kívül a templomkertben felavatták gróf Leiningen-Westerburg Károly vértanúhalált halt honvéd tábornok mellszobrát, Györfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását. Az eredeti, egész alakos, Radnai Béla nevéhez fűződő Leiningen-bronzszobrot az I. világháború után bontották le, de egészen 1954-ig megvolt, amikor feldarabolták, eladták, és az árán sportfelszerelést vásároltak.

Mindkét szobor sorsa tanulságos, és arra késztet bennünket, hogy nagy tisztelettel emlékezzünk az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc vértanúira.


Gróf Leiningen-Westerburg Károly vértanúhalált halt honvéd tábornok mellszobra (Fotó: Hodolik Boglárka)

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Heti Jegyzet rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..