Amikor ezt mondta, az ott álló szolgák közül az egyik arcul ütötte Jézust, és így szólt: „Így felelsz a főpapnak?"

— A bal arcféltekének járomcsontja jobban kirajzolódik, hangsúlyosabb, mint a másik.

Akkor Pilátus elvitette Jézust, és megkorbácsoltatta.

— A képmáson körülbelül 120 korbácsütés okozta seb, a római háromágú flagrum nyomai azonosíthatóak. Ez megfelel annak a rómaiak által is őrzött hagyománynak, amely a Biblia más részeiben is fellelhető.

A katonák tövisből koronát fontak, a fejére tették, és bíborruhát adtak rá.

— Az egész hajas fejbőrön jól láthatóak azok a sebek, amelyeket a fejet borító szúrós vesszők okoztak. A homlokon a jellegzetes formája miatt feltűnő, fordított hármas alakú vérfolyás is ennek tudható be.

Kényszerítettek egy arra menő embert, cirénei Simont, Alexander és Rufusz apját, aki a mezőről jött, hogy vigye a keresztet.

— Jézus a hagyományok szerint elesett a kezéhez kötözött kereszt vízszintes részével (patibulummal), és így kificamíthatta jobb vállát. Ezért volt szükség egy emberre a tömeg soraiból, aki vállára vette a nehéz kivégző eszköz hordozható részét. A hátoldali képmásnál jól látható, hogy a jobb és a bal váll nem szimmetrikus.

Ott megfeszítették őt, és vele másik kettőt, jobbról és balról, középen pedig Jézust.

— A csuklóseb (nem a tenyér közepébe verték a szöget) azon a ponton jelenik meg, ahol a test megtartja a súlyát. Elsősorban ez a seb keltette fel a XX. század első felében az anatómusok, az orvosok és a patológusok figyelmét. Az itt látható vérfoltok ugyanis igencsak meghaladták egy középkori hamisító tárgyi ismereteit, sőt az első tanulmányozókét is: a sebtől két vérpatakocska indul, melyek körülbelül 20 fokos szöget zárnak be egymással. Ezt eleinte nem tudták mire vélni. Csak utólagos kísérletek igazolták, hogy a keresztre feszítettek fulladásos halált haltak. A fájdalmas levegővételhez kétféle testhelyzetet vettek fel, ennek következménye volt a kétirányú vérfolyás. A keresztről való levétel, a szög eltávolítása után pedig egy harmadik, kör alakú vérfolt is keletkezett. A saroknál és a talpnál jól látható vérfoltok megerősítik a kivégzés leírt módszerét.

Az egyik katona lándzsával átszúrta az oldalát, melyből azonnal vér és víz jött ki.

— Az oldalsebből kiáramló folyadék nyoma jól megfigyelhető a frontális képen. A vizsgálatok szerint a döfés áthatolhatott a tüdőn, ahonnan a felgyülemlett és akkor kiáramló tüdővizenyő okozhatta a jelenséget. A két lator lábszárát, fulladásos halálukat meggyorsítva, még a szokáshoz híven eltörték, míg a beálló ünnepre való tekintettel Jézus halálának beálltáról így győződtek meg.

Ő pedig gyolcsot vásárolt, levette őt, belegöngyölte, elhelyezte egy sziklába vágott sírboltba, és követ hengerített a bejárata elé.

— A közhiedelemmel ellentétben a zsidók akkor nem így temetkeztek, hanem ruhába öltöztették a holttestet. A torinói vászon léte, némely vélemény szerint éppen az elsietett temetés eredménye. A vászon nélkül nem őrződött volna meg ugyanis Jézus testének és sebeinek képe.

Amikor elmúlt a szombat, a magdalai Mária és Mária, a Jakab anyja, valamint Salómé illatos keneteket vásároltak, hogy elmenjenek, és megkenjék Jézus testét.

— A lepelbe göngyölt ember teste nincs megmosva és megkenve, ennek a feladatnak elvégzésére mentek ki a sírhoz a nők vasárnap reggel. Erre a temetéskor nem volt mód a péntek este beálló nagy ünnep miatt. A keletkezett sebek — a kegyeleti rítus kényszerű elodázása miatt, a feltámadásra való tekintettel — mind eléggé jól kivehetőek a vásznon.