Az ünnepi asztal tökéletes díszei lehetnek a gyönggyel díszített, a szalvétatechnikával ékesített, a hímzett, a kézzel rajzolt és festett kalocsai mintás vagy éppen a gravírozott tojások, a nyuszi-, csibe- vagy virágmintásak, hagyományos piros vagy kék, halványlila, rózsaszín, zöld vagy üde narancs- és citromsárga színben pompázva.

Éva öt éve készít húsvéti tojásokat, eleinte a maguk örömére, a családnak, rokonoknak, ismerősöknek, majd egyre jobban belejött, elsajátított több technikát — a hagyományos írókázást, a viasszal írást a felsőhegyi Csonti Melinda népi iparművésztől tanulta —, így mára szinte kis családi vállalkozássá nőtte ki magát a kikapcsolódásként kezdődött kézműveskedés. Több hónapos munkát igényel az ezervalahány dísz elkészítése, tizenkétszer-háromszor is a kezébe kell vennie egy-egy tojást, mire kosárba kerül a végeredmény — magyarázza.

— Már a karácsonyi ünnepek után elkezdem készíteni a húsvéti tojásokat, melyeket még az előző évben be kell készíteni a következő szezonra. Ötvenesével, százasával megvásároljuk a liba-, kacsa-, tyúk- és titinke-, azaz törpetyúktojásokat, tavaly sikerült két strucctojást is beszerezni. Hatalmas munka ennyit kifúrni és kifújni! Gravírozógéppel lyukasztjuk, majd kompresszorral távolítjuk el a belsejét, ebben a férjem segít. Utána háromszor átmosom a tojásokat, majd klóros vízben több órán át fertőtlenítem, alaposan megszárítom, és csak ezután látok hozzá a kreatív munkához. Háromszor alapozom fehérrel. Minden egyes darabot külön-külön, kézzel festek be egyszínűre, vízbázisú festékkel a szalvétatechnikára, akrilspray-vel a gravírozásra szántakat, hogy szép fényesek legyenek. Ezután jöhet a díszítés, majd a masnizás. Nagyon szeretem gobelinmintával kigyöngyözni a libatojásokat, és a szalvétatechnikát mézeskalács-stílusban kombinálni szintén nagy öröm számomra.

A gravírozott tojások Éva férjének ügyességéről tanúskodnak.

— Annyira szereti csinálni, meglepődtem, amikor elkészült az első néhány darab, olyan szépek lettek. Örömét leli benne, sikerélmény, időtöltés számára. Születésnapjára kapott tőlünk egy gravírozógépet, visszavonul órákra a műhelyébe, annyira elmélyül ebben a munkában.

A koronavírus-járvány előtti években több kirakodóvásáron kínálta a remekműveket a zentai Rozetta Kézműves Társaság, illetve a két éve alakult magyarkanizsai Meta Terra Polgári Egyesület tagjaként. Piacokon is értékesít, illetve a közösségi oldalak kínálta lehetőségeket is kihasználja. Kelendőek a hímes tojások, bár a járvány okozta helyzet miatt az árakat némileg módosítani kellett.

— Szívből csinálom, és másoknak is szeretek boldogságot szerezni. Számomra nagy öröm, ha valaki az én munkáimmal díszíti az ünnepi asztalt. Nagyon szeretek humánus megmozdulásokban részt venni, Pál Gajódi Olivér gyógyíttatására is több hímestojás-kosarat felajánlottam. Az egyik csomag Angliába került, egy ott élő magyar hölgy nyerte meg a licitet, ez mindkettőnknek nagy boldogságot hozott. Most is készítek egy csomagot, melyet jótékonysági célra ajánlok majd fel. Ha nincsenek itt az unokák, egész nap kézműveskedem. A tojásfestés nappal történik, a minták kifestését viszont mindig estére, éjszakára hagyom, lámpafény és kellemes zene mellett csinálom, amikor már a kilencvenéves édesanyám és a férjem is nyugovóra tér. Hajnali 2 óráig is fenn vagyok, igaz, korábban nem is tudnék elaludni, így szépen kitöltöm az időmet. Hatalmas megnyugvást, örömet hoz az életembe, szerintem sokat segít abban, hogy ilyen fitt legyek, pörögjek. Sokszor értetlenül hallgatom a friss nyugdíjasokat panaszkodni, hogy nem tudnak mit csinálni egész nap a megszokott munkahelyi kötelezettségek nélkül. Pedig annyi örömteli tevékenységet találhat az ember magának!

Éva négy éve nyugdíjas, előtte nővérként dolgozott az egészségházban. Otthonukban a húsvét — akárcsak a karácsony — meghitt ünnepnek számít. Az édesanyjától vette át a vendéglátás hagyományát, húsz éve nála jönnek össze a szerettei. Lánya és fia is családos, így három unokája arcára varázsolhat mosolyt az ünnepi vacsorával, ebéddel. A locsolkodóknak persze saját készítésű hímes tojás jár.

— Szüleimnek köszönhetően a család életének mindig is része volt a kézműveskedés. Anyukám gyönyörűen hímezett, apukám vesszőből kötött kosarakat, a nővérem pedig varrónő volt. Valamikor nagyon sokat hímeztem, horgoltam, kötöttem, üvegfestéssel foglalkoztam, majd tíz évvel ezelőtt a kishegyesi Kátai Tanyán megismerkedtem a gyöngyfűzéssel, ez lett a nagy szerelem az első pillanattól. Az internet a lehetőségek tárházát nyitotta meg előttem a tanuláshoz. Minőségi, cseh Preciosa gyöngyökből készítek hagyományos és modern ékszereket vagy akár karácsonyra gyönggyel bevont gömböket. Újra kellene születnem, hogy mindent, amit tervbe vettem, meg tudjak valósítani!