* Mint minden sportágban, a birkózásban sem tartottak versenyeket március közepétől. Milyen hatással volt ez az időszak a sportágra?

— A válogatott felkészülése a kijárási tilalom feloldása után azonnal megkezdődött, és zökkenőmentesen folyt. Az országos bajnokságok lebonyolítását szeptember végén kezdtük, addig nem tartottunk egyetlen versenyt sem, mivel a decemberi, Belgrádban megrendezendő felnőtt-világbajnokságot semmilyen veszélynek nem szerettük volna kitenni. Az eddig lebonyolított három országos bajnokságon meglepően jó birkózást láttunk, főleg a serdülők versenyét jellemezték magas színvonalú összecsapások, egyes súlycsoportokban tizenkilenc birkózó lépett szőnyegre. Mindhárom megmérettetésen több mint húsz egyesület vett részt, tehát ezek a klubok a karanténidőszakban is dolgoztak, a versenyzés pedig már nagyon hiányzott a fiataloknak. Az országos felnőttbajnokságon látszott a válogatott birkózók fizikai készenléte, hiszen bennük sokkal több munka van, nekik kell a legfelkészültebbnek lenniük.

Bálint Zoltán (a szerző felvétele)

* Kijelenthetjük, hogy decemberben Belgrádban felnőtt-világbajnokságot rendeznek?

— Bizakodóak vagyunk. Még a november 6-ai döntésre várunk, ahol a Birkózó-világszövetség elnöksége mondja ki a végszót. A vb ugyanakkor lenne, mint a világszövetség választási közgyűlése, ahol az eddigi elnök, Nenad Lalović újraválasztása is napirenden szerepel. A közgyűlés megtartásának és annak, hogy a világbajnokságra 62 ország jelezte részvételi szándékát, elégnek kell lennie ahhoz, hogy a vb valóban meg legyen rendezve. A koronavírus-járvány miatt külön feladatok hárulnak ránk, szervezőkre. A versenyzők a repülőtér—hotel—sportcsarnok—hotel—repülőtér útvonalon közlekednek, tehát próbáljuk minimálisra csökkenteni a mozgásterüket, és természetesen minden olyan járványügyi előírást be kell tartanunk és tartatnunk, amelyet a szerb kormány előír. Mindenkinek negatív PCR-teszttel kell érkeznie, és hazautazás előtt mindenkin elvégzünk még egy tesztet.

* Tavaly októberben tették le a Vajdasági Birkózóakadémia alapkövét. Hogy haladnak a munkálatok?

— A munkálatok az elvárások szerint haladnak. Az időjárás is kedvező, és a kivitelezők is tisztában vannak azzal, hogy az augusztus 10-ei határidőt szigorúan be kell tartani. Jelenleg a durvább építészeti munkák, a földmunkák, a betonozás, falazás, malterozás folyik, ennek a 40%-ával elkészültünk, már az emeleti rész falazása is megkezdődött. Hamarosan a tetőtartó szerkezetek felszerelését is elkezdik a mesterek. A napokban kapcsolatba lépünk azzal a kilenc birkózóegyesülettel, amely magyar gyerekekkel is foglalkozik, ezek pedig a két zombori klub, a bácskertesi egyesület, a szabadkai Spartacus, a magyarkanizsai Potisje, a Zenta, a felsőhegyi Hercules, a moholi Partizan és a nagybecskereki Proleter. Az említett klubok képviselőivel egy találkozót szervezünk, melyre Süle Lászlót, a budapesti Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány kurátorát is várjuk, aki ismertetetné az akadémiát működtető alapítvány munkáját, majd bejárnánk az épületet. Szerves részei vagyunk ennek az akadémiai rendszernek, szinte ugyanabban a rendszerben fogunk dolgozni, mint a budapesti akadémia. Egyesületeinkkel szoros együttműködést képzelünk el. Fontos, hogy az alapsejtekben, tehát az egyesületekben dolgozó sportvezetők és edzők tudatosítsák magukban, hogy az akadémia mindenki hasznát fogja szolgálni. Mi nem csapatot építünk, nem akadémiai csapatot hozunk létre, hanem az egyénbe fektetünk be, egy-egy sportoló karrierjét próbáljuk irányítani és magasabb szintre emelni. A birkózók saját egyesületük tagjai maradnak. A gyerekek előtt megnyílik a magyar és a szerb birkózóválogatottban való szereplés lehetősége is. Feladatunk a magyar válogatott erősítése, de az is fontos számunkra, hogy a szerbiai válogatottban továbbra is legyenek vajdasági magyar birkózók. Az akadémia szakmai munkája bizonyos szinten a Magyar Birkózó Szövetség szakmai stábjának hatáskörébe tartozik, de az itteni birkózóiskolák jellegzetességeit sem adjuk fel.

* Hogyan esett a választás Magyarkanizsára?

— Hat-nyolc éves történetnek a végére került pont, amikor a magyar kormány úgy határozott, hogy Magyarkanizsán épüljön meg az akadémia. A magyar és a szerb szövetség is felismerte, hogy csakis az akadémiai rendszerben működő sportiskolák és az ott kemény munkát végző fiatalok képesek harcba szállni a keleti országokból érkező birkózókkal. Ők már régóta ebben a rendszerben nevelik a gyerekeket. Klubjaink nagy részében nincsenek olyan anyagi és szakmai feltételek, mint amilyenek az akadémián lesznek. Az új rendszer elindítása egybeesett az Egy szőnyegen, egy nyelven elnevezésű akcióval, vagyis a Magyar Birkózó Szövetség kitárta kapuit a határon túli, magyar állampolgárságú birkózók előtt, akik részt vehetnek a magyar országos bajnokságokon. Már több vajdasági magyar birkózó megnyerte a magyar bajnokságot, és érmeseink is szép számmal vannak. A magyar szövetség a határon túli magyarok közül velünk valósítja meg a legszorosabb együttműködést. Ezen felbátorodva a Potisje Birkózóegyesületben arról beszélgettünk, milyen jó lenne, ha Magyarkanizsán épülne meg az akadémia. Kezdetben nem is akadémiára gondoltunk, hanem a magyarkanizsai birkózás otthonát szerettük volna megteremteni. Mivel az önkormányzat támogatta elképzeléseinket, konkrét tervekkel álltunk elő. Meggyőztük Németh Szilárdot, a Magyar Birkózó Szövetség elnökét a magyar akadémiai rendszer bővítéséről, illetve arról, hogy a határon túli birkózók lehetőséghez juthassanak. Hosszú lobbizás után bekapcsoltuk a történetbe Nenad Lalovićot, a világszövetség elnökét, majd az anyag Orbán Viktor asztalára került, és a miniszterelnök végül a támogatásáról biztosította a programot.

* Tartalmilag mi minden kap helyet az épület falai között?

— Az akadémia egy kis edzőtábor, mely egy sport- és egy kollégiumi részből áll. Egyelőre kötöttfogással és női birkózással foglalkoznánk, a szabadfogásnak nem látjuk a létjogosultságát. Legfeljebb 28-30 fiatallal tudnánk hathatósan dolgozni. A gyerekek az akadémián laknának, itt edzenének, innen járnának iskolába, versenyekre, és ide is térnének vissza. A 800 négyzetméter alapterületű sportcsarnokban három szőnyeget tudunk elhelyezni. Emellett öltözők, edzőterem, konditerem, szauna, relaxációs medence, irodák, raktárhelyiségek, orvosi szoba rendelővel, edzőszoba, tanulószoba, étterem és VIP-páholy is helyet kap az épületben, és a Potisje Birkózóklubnak is lesznek saját helyiségei. A terem multifunkcionális lesz, hiszen az alapítvány üzemeltetése szempontjából fontos a saját bevétel. A kollégiumi rész kapacitása 49 fő.

* Milyen távlati célokat fogalmaztak meg az akadémiával kapcsolatban?

— Céljaink megegyeznek a budapesti akadémia céljaival. A kollégiumban állandóan 15-20 szabad ágyunk lenne, vagyis más közegekből érkező birkózók is edzőtáborozhatnának itt. Amellett, hogy a magyar és a szerb válogatott különböző korosztályait kiváló feltételek várják majd itt, nagyon sok edzőpartnerről is tudunk gondoskodni számukra, ami a birkózásban rendkívül fontos. A nemzetközi körforgásba is be szeretnénk kapcsolódni. A világszövetség egy szolidaritási alapot működtet, melyből a birkózás tekintetében kevésbé fejlett országok válogatottjait utaztatja, fedezi számukra a világversenyeken való részvételt, a szakemberek fizetését. Szeretnénk bekerülni a nemzetközi edzőtábor-hálózatba, hogy az említett program keretében képzett, nagy tudású edzőket hozhassunk ide, akik bizonyos ideig az akadémián tartózkodnának, dolgoznának. A hálózathoz való csatlakozással évente több nemzetközi edzőtábornak adhatnánk otthont. Az itt edzőtáborozók az edzőpartnereink lehetnek, ahogy mi is az övéik, ami csakis a színvonal emelkedésével járna.