Az utóbbi időben ismét arról szóltak a hírek, hogy hol az egyik, hol a másik településen zárják be a tejátvevő állomásokat, illetve jobbik esetben csak felfüggesztik egy időre a tej átvételét, általában arra hivatkozva, hogy a több kistermelő által összehordott áru minősége nem felel meg a követelményeknek.
A tejtermelők viszont értetlenül állnak a dolog előtt. Azt állítják, hogy mindent ugyanúgy csinálnak, mint korábban, ezért ha régen nem volt gond a minőséggel, akkor nem értik, hogy lehet most. Vannak, akik arról beszélnek, nyílt titok, hogy az üzem azt szeretné elérni, hogy csak a 300-400 fejőstehenet tartó, korszerűen felszerelt farmokról vegyék át a tejet. Olyan helyekről, ahol a mennyiség miatt érdemes hűtőrendszerrel felszerelt tárolómedencéket kihelyezni. Továbbá azt is beszélik, hogy a tejgyárak olcsó tejport vásárolnak külföldön — ahol pl. az orosz szankciók miatt árufelesleg halmozódott fel, és dömpingáron kínálják —, a termékeket pedig ebből az olcsó tejporból készítik.
Időközben, március 31-én — harminc év után — megszűnt a tejkvótarendszer az EU-ban. A gazdák most már annyi tejet termelhetnek, amennyit csak akarnak. Mindez így összességében a vajdasági termelőkre is kihat. Már látszik, hogy ha a folyamat nem változik meg, rövid időn belül fel kell számolni a kis- és a középgazdaságokat. Az EU-ban, illetve annak elődjében még 1984-ben vezették be a kvótarendszert a tejtúltermelés miatt.
A kvóták eltörlését a tejtermelők rajtra készen várták az EU több országában is. Írország, Németország és Hollandia is növelte a termelését. Mindez máris elindított egy folyamatot: a környező országokból behozott tejjel telítődik az egyébként sem túl erős hazai piac. Országunk támogatási rendszere is valójában az ipari méretű gazdaságokat segíti. A kis- és a közepes gazdaságok fennmaradása valóban kérdésessé vált.
Topolyán saját tejüzemben gondolkodnak
A topolyai tejtermelők is tisztában vannak a fent említett folyamatokkal, ezért is döntöttek úgy, hogy egyesületet alapítanak. Az év elején ez meg is történt, eddig mintegy százan csatlakoztak a hivatalosan Szarvasmarha-tenyésztők, Tejtermelők és Állattenyésztők Egyesülete néven bejegyzett tömörüléshez. A tagok nem tétlenkedtek, azonnal munkához is láttak, mostanra már elkészítették egy kisebb tejüzem megépítésének a tervezetét.
A tejtermelők az önkormányzat és a fejlesztési ügynökségek segítségével források után kutatnak, hogy a saját tejüzemmel kapcsolatos elképzeléseik mihamarabb valóra váljanak. Az üzem megépítésére úgy tekintenek, mint egyetlen megoldásra a kistermelők megmaradását illetően.
Balassa Endrének, a Pannonreg Regionális Fejlesztési Ügynökség topolyai irodavezetőjének koordinálásával elkészült egy napi 12-13 000 liternyi tej feldolgozására alkalmas üzem részletes terve. A tejtermelők szerint azért fontos egy saját tejüzem létrehozása, mert mintegy száz tejtermeléssel foglalkozó családi gazdaság — ezzel együtt pedig félezer ember — biztos jövőjének és megélhetésének zálogaként tekintenek rá. Az elképzelések szerint a saját tejüzemben — korszerű higiéniai előírásoknak megfelelő körülmények között — házias, egészséges termékek készülhetnének. A tejtermelők véleménye szerint árban is versenyképesek lennének, hiszen bizonyos tejüzemek éppen a napokban csökkentették a tej felvásárlási árát, az üzletekben azonban nem változott. Úgy vélik, hogy a hozzáférhető árakon kívül a minőség is szavatolná a tervezett tejüzemben készült termékek eladhatóságát. Példaként emlegetik azt a minitejüzemet, amely olyan sikeres, hogy a városban már a második házias termékeit kínáló üzletét nyitotta meg.
A termelők közbenjárására Plohl Edvin, a topolyai községi képviselő-testület elnöke egy kerekasztal-beszélgetésre invitálta a kezdeményező egyesületek képviselőit, illetve meghívta dr. Molnár Viktor tartományi mezőgazdasági segédtitkárt és Szabó Józsefet, a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap igazgatóját. A vendégeknek bemutatták a tejfeldolgozó üzem tervét. A beruházás 460-500 000 euróba kerülne, a pénzt pedig kedvező hitelek és különféle szubvenciók formájában szeretnék előteremteni.
Dr. Molnár Viktor ismertette a tartományi titkárság pályázatait. Szerinte a gazdaságok nagyjából felének kisebb területe van, az ő túlélésük kulcsa a legális működést lehetővé tevő jogi háttér, valamint a jó minőségű házi termékek előállítása és értékesítése lehet. Örvendetesnek nevezte, hogy a termelők összefogva próbálnak meg megoldást találni. Azt is elmondta azonban, hogy egy ekkora üzem megépítése jelentős mennyiségű pénzt igényel, melyet tartományi forrásokból nemigen lehet előteremteni. Felvetette viszont a kisebb feldolgozó üzemek létesítésének lehetőségét is. Szabó József az általa képviselt alap hitelvonalait mutatta be, majd megígérte, hogy lobbizni fog annak érdekében, hogy külföldi támogatókat találjon a topolyai tejüzem megépítéséhez.
A topolyai, de nyilván a máshol élő tejtermelők is attól tartanak, hogy ha késlekedik a megoldás, akkor tönkremehetnek. Működésüket ellehetetleníti a tejgyárak változó kritériumrendszere és a bevezetőben vázolt körülmények. Bellányi János, a tejtermelők egyesületének elnöke és Franjo Mandić, az egyesület alelnöke is mielőbbi megoldást sürgetett. Azt is elmondták, hogy a terveik megvalósításában számítanak a Mezőgazdasági Iskola és a Megatrend Tudományegyetem Bioélelmiszer-termelői Karának támogatására.
