— Pénteken a gyermek-néptáncegyüttesek zárták a fesztivált a város főterén. Minden nap sikeres volt — nyilatkozta lapunknak Bodrogi Hajnalka, a Népkör ügyvezető igazgatója. — Minden nap egy kicsit más jellegű volt. A koncertekkel igyekeztünk lefedni a legváltozatosabb zenei ízléseket, ez a táncos produkcióban, illetőleg a családi gyermekprogramokban is megmutatkozott. Örömmel vettem, hogy még Magyarországról, a határ menti övezetből is látogattak át nézők, és nagyon élvezték ezeket a magas színvonalú művészi produkciókat. A szabadkai közönség nagyon hálás. Értékeli és jelenlétével meghálálja azt a sok munkát, amelyet a csapattal belefektetünk ebbe a feladatba, hiszen tudjuk, hogy mi a helyzet körülöttünk a nagyvilágban, és nem könnyű ezekben az időkben bármit is megszervezni. Ezúton szeretném megköszönni munkatársaimnak, Polyákovity Izabellának, Rumenyákovity Szilviának, Szécsi Viktóriának, Bodrogi Béla fesztiváligazgatónak, valamint Pfajfer Erikának az egész éves munkájukat, és hogy egy csapatként tudunk lélegezni és gondolkodni. Hiszen nekünk az Interetno Fesztivál szervezése szinte egy egész évet vesz igénybe. Az idei programok bebizonyították, hogy megvan a környező országokban és Vajdaságban is az a művészi színvonal, amelynek köszönhetően az emberek élvezni tudják ezt a fesztiválhangulatot. Persze nagyon szép távoli vidékek kultúráját fogadni, pompás és egzotikus, de most sajnos olyan világot élünk, hogy nem lehet olyan szabadon utazni, mint a világjárvány előtt. De mi nagyon bizakodóak vagyunk, hogy a jövőben ez újból megvalósítható lehet, hiszen nem tarthat ez állandó jelleggel.

Etnopolisban az Aranykapu játszóház minden évben tárt karokkal várja a játszani vágyó gyermekeket. Nagy az érdeklődés iránta a szülők és a gyerekek részéről. Szécsi Viktória elmondta, hogy az idén mi volt a legnépszerűbb játék.

— A gazdasarok aratta a legnagyobb sikert, kukoricát morzsolhattak ugyanis a gyerekek, a csutkából pedig várat építhettek. A pöttyös edényekben és fazekakban folyamatosan főztek — mesélte, és külön örömmel töltötte el, hogy ez az újítás ekkora sikert aratott. Hozzátette, hogy mindennap körülbelül száz gyermek fordult meg a játszóházban.

Vörös Imelda az unokahúgával és az unokaöcsével érkezett a játszóházba. Már évek óta követi a fesztivált, és a gyerekekkel visszatérő vendégek. Kiemelte, hogy azért kedveli, mert a játékok természetes anyagokból vannak.

— Ötletet is merítettem már, volt régen a játszóházban egy fateknő, és abból lehetett halászni mágneses halakat. Utánajártam, hogy hol lehet hasonlót vásárolni, mivel annyira jó volt, és ez otthon is egy nagy kedvenc.

Vörös István sok ügyességi játékot kipróbált, ahol golyókat kellett eljuttatni a célba, illetve a bowlingot és a vázadíszítést is. Vörös Romina néptáncol, és ezért is szereti ezt a fesztivált. A játékok közül sok kedvence akad, ám az egyik különösen elnyerte a tetszését:

— Kaptunk egy vázát, mely papírból készült, és ezt ki kell díszítenünk, valamint a bowling is tetszik.

A budapesti Góbé Zenekar is a fellépők között volt. Tagjai akusztikus hangszereken játszanak népdalokat, könnyűzenei stílusok között kalandozva. Olyan „népi popzenét” alkotnak, amely szórakoztató és kortárs, de megőrzi tradicionális gyökereit. Várai Áron, az együttes énekes-frontembere lapunknak elmondta, hogy remekül érezték magukat a fellépés alatt, és a visszajelzések is nagyon jók.
— Talán más energiák szabadulnak fel bennünk, amikor álló közönséggel találkozunk, mely táncol, viszont azért sokszor előfordult már, hogy ülős koncertet csináltunk, voltunk a budapesti Müpában is, ahol már találkoztunk ilyen jellegű közönséggel. Oldalt viszont sok embert láttam, aki táncolt. Nagyon jó visszajelzés volt, hogy az emberek így is szerették, és nagyon lelkesen tapsoltak, illetve azt is láttuk, hogy egyesek ülve táncolnak.

A fesztiválról senki sem tért haza üres kézzel. Fából faragott termékek, horgolt plüssállatok, karkötők, táskák, ételek-italok, minden megtalálható volt a város főterén, amit csak az ember megkívánt. Dvorácskó László szabad művészként tevékenykedik. Szebbnél szebb, fából készült termékeket kínált.
— Itt lényegében minden vevő megtalálja magának a megfelelő tárgyat. Én fával dolgozom, aki a fát szereti, az eljön hozzám. Vannak évről évre visszatérő vásárlóim, akikkel jó kapcsolatot ápolunk. Én nem panaszkodom a keresletre, igyekszem mindenki igényét kielégíteni a termékeimmel, és olyasmit előállítani, ami hasznos a mindennapi életben.

Ollári Ilona első alkalommal árult a fesztiválon.

— Amigurumikat gyártok. Ez egy japán technikával készült horgolás, babaalvókákat, illetve kesztyűbábokat is készítek filcből. Mindkettőből adtam el szépen. 

Volt, aki a családjával érkezett, illetve olyan is, aki külföldről tért haza a fesztivál idejére. Ez a rendezvény egy remek kikapcsolódási lehetőség az emberek számára.

Szabó Piroska az unokáival jött a fesztiválra.
— A fesztiválra mindig a komaasszonyomhoz megyek, aki már évek óta foglalkozik fazekassággal. Itt állítja ki a saját termékeit, én pedig jövök neki egy kicsit segíteni árulni. De be kell vallanom, nagyon élvezem, hogy itt vagyok. Színes, jó hangulata van az egész fesztiválnak, és az unokáim is nagyon élvezik.

A rendezvény az idén is fergeteges hangulatot teremtett Szabadka belvárosában. Nívós előadások és jóízű ételek-italok tették teljessé a nyárestéket.