''Teremtsünk gyermekeinknek óvodát, iskolát, ahol mozgásuk szabadon, lelkük biztonságban, szellemük nyitottan és szárnyalóan fejlődhet.”
Rudolf Steiner
Nehezen képzelhető el megfelelőbb helyszín egy Waldorf-féle szellemiségben megtartott óvodai/iskolai naphoz, mint a ludasi iskola és annak udvara. Ennek a helyszínnek a varázsát vehette figyelembe dr. Máté Emese filológus, amikor az V. Nemzetközi Oktatási és Sporthorizontok konferencia keretében szervezni kezdte Waldorf-napot. A május 12-én megtartott, munkaszombatra egyáltalán nem hasonlító foglalkozáson aktívan részt vettek Emese tanítványai, a Szabadkai Szakirányú Óvóképző Főiskola mindhárom évfolyamának hallgatói, jövendő óvónők. És bármily szokatlannak tűnik, leendő óvó bácsi is volt közöttük. A Naša Radost iskoláskor előtti intézmény ludasi kirendeltsége, a Hattyú Óvoda jó házigazdának bizonyult: Kopasz Éva óvónő felkészítésében a gyerekek alkalmi verseket mondtak el a gólyákról, a nádasról, a szarkákról, vadgalambokról... és a csendről. Tomáskovity Rózsa noszai óvónőtől a csuhémadárkák megformálását tanulhatták el a jelenlevők, Szekeres Ottó pedig madárgyűrűzéssel egybekötött ornitológiai élményelőadással nyűgözte le hallgatóit. A Furiosó Lovasklubban ki lehetett próbálni a lovaglást, Dencs Sándorral pedig a vendégek körbekocsikázhatták Ludas utcáit. Szűcs Ferenc szakácsművészetét a fonom marhapörkölt dicsérte.
Gyerekek, szülők, leendő és gyakorló óvónők közös programokban, csodás természeti környezetben, és máris közelebb kerültünk a Waldorf-féle készségfejlesztő módszerek, a ''testben-lélekben kiegyensúlyozott” szellemiség megértéséhez. A nap vendégei, a Szegedi Szabad Waldorf Óvoda és Iskola vezetői, tanárai és növendékei pedig készségesen válaszoltak a kérdésekre, nemezeltek, játszottak együtt a házigazdákkal.
Szerbiában még kevéssé ismert a Waldorf-módszertan, így a témához fűződő ismereteimet próbáltam gyarapítani Fabulya Editnek, a szegedi Waldorf Társaskör Egyesület elnökének és Egri Ágnesnek, a Szegedi Szabad Waldorf Iskola képviselőjének, tanárának segítségével.
A múlt: Az első Waldorf-iskolát 1919-ben nyitották meg Németországban a Waldorf Astoria gyár támogatásával, elsősorban saját munkásaik gyerekei, valamint szegény gyerekek részére. Az oktatási módszer atyja Rudolf Steiner, aki a gyermekközpontú nevelést próbálta megvalósítani. Magyarországon a két világháború között működött Waldorf-iskola, de később a diktatórikus szocialista rendszer ezt nem engedélyezte (későbbi beszélgetésünk során ennek oka egyértelművé válik).
A jelen: Ma már mind az öt kontinensen vannak ilyen szellemiségben működő oktatási intézmények, s míg Nyugat-Európában ez már egy hagyományosan elfogadott, addig Kelet-Európában még csak most terjedő pedagógiai módszer. Az rendszerváltás után, 1989-ben nyílhatott újra Waldorf-intézmény, ma pedig már 40 óvoda és 26 Waldorf-iskola működik az anyaországban. Főleg civil szervezetek tartják fenn őket a szülők támogatásával, de ma már állami normatívára is számíthatnak, azzal, hogy az elfogadott Waldorf-kerettervet tartaniuk kell. Ez a keretterv sarokpontokat tartalmaz, nem korlátokat. Fontos információ, hogy Waldorf-iskola létrehozása mindig alulról jövő kezdeményezésből, szülők-pedagógusok közös elkötelezett igényéből alakul ki.
A Waldorf szellemiség megértéséhez Edit és Ágnes a főbb irányelvek elmagyarázásával próbált segíteni. A Waldorf-pedagógia lényege a gyerek- és nem a tananyag-központúság, a pedagógus és a gyermek személyiségének összehangolása, a gyermek életkorának, képességeinek, tempójának megfelelő foglalkozás, a helyi sajátosságok beépítése, szabadság, a mozgástér biztosítása időben és térben, a tapasztalati tudás előrehelyezése a lexikális tudással szemben, a gyakorlatiasságra, önálló gondolkodásra, komplex helyzetfelmérésre, nyitottságra nevelés, azaz ezen képességek kibontakoztatása és nem visszaszorítása, a gyermeket érdeklő témában való elmélyülés lehetősége, a természeti környezetben való oktatás... És nincs tűzzel-vassal, erőszakkal kötelező!
Kezdtem érteni a lényeget, de néhány keresztkérdésem még akadt: Kémiatanítás? Először a kísérlet, aztán a következtetés levonása. Történelem? Eljátsszák a gyerekek a különféle korok történéseit. Például az olimpiát. Egyetemi felvételi? Arra hagynak egy évet, ami aztán csak arról szól, célirányosan.
Magyarországon már vannak végzett waldorfosok, Edit riportot készített velük, kereste a bizonyosságot. És megkapta: a Waldorf-szellemiségben nevelkedett fiatalok tudatosabbak, nyitottabbak, kezdeményezőbbek. Kiegyensúlyozottak, egyenrangú kapcsolatokat keresnek és építenek. Önálló, építő gondolataik vannak, amelyekkel hozzá tudnak tenni a közösséghez, a társadalomhoz.
Nekem a bizonyosságot Dianna, az a szegedi kislány szolgáltatta ott a ludasi iskola udvarán, aki dr. Veselin Bunčićnak, a szabadkai óvóképző igazgatójának kérdésére felnőtteket is megszégyenítő értelemmel elmondta, hogyan írnak/rajzolnak zsírkrétával, méhviaszkrétával, ceruzakrétával, majd libatollal és tintával, és végül töltőtollal. Az igazgató közben a gyerekek által kreált tankönyvben a szivárványszínű, pontosan megrajzolt mértani alakzatokban gyönyörködhetett.
Ott, akkor, a ludasi iskola udvarán, a nádtető alatt, a langyos tavaszi napsütésben, a tó neszeinek háttérzenéjében.