home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
,,A szél kihívásaira a fa gyökérzetével válaszol'
Tóth Lívia
2005.11.01.
LX. évf. 44. szám
,,A szél kihívásaira a fa gyökérzetével válaszol'

Bogdán József atya Szabó Attila fotójaKálmány Lajos Szeged-Felsővárosban, tímárcsaládban született. Piarista gimnáziumban tanult, az érettségi után édesanyja kívánságára a temesvári papneveldébe iratkozott. 1875-ben szentelték pappá, majd Magyarpécskára rendelték segédlelkésznek. Itt kezdte...

Bogdán József atya Szabó Attila fotója

Kálmány Lajos Szeged-Felsővárosban, tímárcsaládban született. Piarista gimnáziumban tanult, az érettségi után édesanyja kívánságára a temesvári papneveldébe iratkozott. 1875-ben szentelték pappá, majd Magyarpécskára rendelték segédlelkésznek. Itt kezdte népköltészeti gyűjtőmunkáját, amelynek első termékét Koszorúk az Alföld vadvirágaiból címmel már 1877-ben kiadta Aradon. 1878-ban követte a második kötet, amely további állomáshelyeinek, Csanádapácának, Battonyának és környéküknek a népköltészetét mentette meg az utókornak. Püspökei csaknem évente helyezték új községekbe, megfordult Szajánban, Törökbecsén, Apátfalván, Szőregen, Csanádpalotán, Mezőkovácsházán, Csókán, Magyarszentmártonban, Németeleméren. Fáradhatatlanul gyűjtötte, és újabb könyvekben jelentette meg a nép szellemi kincseit. Az életpályája elé gördülő akadályokat részben a gyűjtőmunkája képezte. Csókán például erkölcstelenséggel vádolták, mert sikamlós verseket jegyzett le, de talán nem is volt olyan szolgálati helye, ahol a tevékenységével vagy a szokásaival meg ne botránkoztatta volna a falu vezetőit, ha mással nem, szembeötlő, a renddel nem törődő temperamentumával. 1906-ban agyvérzés érte. Lassan gyógyult, ezért nyugdíjba küldték. Hazatért szülővárosába, és ismét munkához látott. 1914-ben három könyve is az olvasókhoz került. A gondozásában látott napvilágot Ipolyi Arnold népmesegyűjteménye, a Hagyományok két kötete pedig a saját gyűjtését tartalmazta. A 2. kötet alcíme: Borbély Mihály mondása után. E könyv egyetlen mesemondónak, az egyházaskéri írástudatlan juhásznak a mesekincsét tárja az utókor elé. Szegénységben, elhagyatottságban halt meg 1919-ben. Hagyatékából több kötet jelent meg.
Egyházaskéren 1997 óta emlékeznek meg Kálmány Lajos paptudósról, néprajzkutatóról, a modern folklorisztika megteremtőjéről és mesemondójáról, Borbély Mihályról. Az idei rendezvényen részt vett Sipos Ilona konzul, a Magyar Köztársaság szabadkai főkonzulátusának képviseletében, Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke, valamint a testvértelepülés, a magyarországi Királyhegyes küldöttsége.
A szentmisét Bogdán József törökkanizsai plébános celebrálta, aki egyben a falu papja is. Ihletett prédikációját egy Illyés Gyula-idézet köré építette, amely így hangzik: ,,A szél kihívásaira, a fa gyökérzetével válaszol.' Elmondta, hogy ezen a vidéken még mindig sokan szenvednek a létbizonytalanságtól és a félelemtől, a fiatalok viszont gyökértelennek érzik magukat. A múltunkba, a történelmünkbe, az anyanyelvünkbe kell kapaszkodnunk, mert különben nem tudunk megmaradni, és a szél elsodor minket. Példaként szolgálhatnak azoknak a ,,nagy' embereknek a tettei, akik tájainkon éltek és alkottak, de egymásból is erőt meríthetünk.
A katolikus templom falán lévő emléktáblára elhelyezték a főkonzulátus, a VMMSZ és a Magyar Nemzeti Tanács koszorúját, Borbély Mihály családja és a helybeli Aranybogár Művelődési Egyesület tagjai pedig a kopjafánál rótták le kegyeletüket. A csókai Móra Ferenc Művelődési Egyesület asszonykórusa népdalcsokrokat adott elő, Raffai Judit néprajzkutató, a szabadkai Városi Múzeum munkatársa pedig Kálmány Lajos tevékenységének a jelentőségéről beszélt.
- A 19. században a néprajz elsősorban Erdély felé koncentrált, ő volt az első, aki erre a térségre indult gyűjteni, ezért a vajdasági néprajz megteremtőjének is nevezhetjük. Olyan műfajokat is figyelembe vett, amit addig a néprajz elhanyagolt, például a katonadalokat, a történelmi és eredetmondákat, a meséket. Az élen járt abban is, hogy nyelvjárásban írta le a dolgokat, úgy, ahogyan elmondták neki. A javára írják azt is, hogy felfogta a mesemondó szerepét és jelentőségét. Már korábban is gyűjtött Egyházaskéren népdalokat, balladákat, mondákat, de 1913-ban itt találkozott Borbély Mihállyal, aki akkor nagyon fiatal volt, mindössze 31 éves. A kiváló mesemondótól több mint félszáz szöveget írt le, mert úgy vélte, egy-egy mesemondónak az egész repertoárját meg kell őrizni. Sajnos, azok, akik később, az ötvenes években keresték Borbély Mihályt, már elkéstek, mert 1952-ben meghalt.
A hatása nagyon nagy volt erre a térségre, hiszen az utána következő kutatásokat úgy is nevezhetnénk, hogy Kálmány Lajos nyomában. Fontos, hogy Egyházaskéren megtartják ezt az emléknapot, de ugyanilyen jelentős a Kálmány Lajos Népmesemondó Verseny is, amelynek a zentai döntőjére minden évben érkeznek olyan részvevők, akik az általa gyűjtött szövegeket mondják el. Tulajdonképpen ezzel járulunk hozzá a hagyomány tovább éltetéséhez - mondta az előadó.
Ezzel kapcsolatban álljon itt egy szerény megjegyzés: a hagyomány szellemében nem ártana már, ha a Kálmány Lajos-emléknap műsorában elhangzana egy meséje, amelyet Borbély Mihálytól jegyzett fel, esetleg a meghívott kórus is olyan dalcsokorral készülne, amelyet ő gyűjtött. Netalán éppen Egyházaskéren. Véleményem szerint a gyökerekbe való kapaszkodás sem éppen azt jelenti, hogy a vacsora mellett lakodalmas zenére kell mulatnia az ünneplő közösségnek.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..