Mondhatjuk, hogy volt logika a tervben. Hiszen ha nem tudnak hozzájutni a legfontosabb gépekhez, nem tudják elkészíteni a legmodernebb csipeket sem. Csakhogy a valóság nem mindig a tervek szerint működik. Július végén érkezett a hír, hogy Kínában megkezdődött az első saját fejlesztésű, úgynevezett immerziós DUV litográfiai gépek sorozatgyártása – igaz, az idén mindössze 5 berendezés készülhet el, jövőre pedig körülbelül 20. Ez persze elsőre nem tűnik soknak, viszont már maga a gyártás megkezdése is fontos mérföldkő. Nem azért, mert ezek a gépek már most versenybe szállnak a világ legjobbjával, hanem mert azt mutatják, hogy Kína egy olyan technológiát kezd saját maga előállítani, amelyet korábban szinte kizárólag külföldről tudott beszerezni.

A litográfiai gépeket gyakran a csipgyártás legfontosabb eszközeinek nevezik. Ezek rajzolják rá a tranzisztorok elképesztően apró mintázatait a szilíciumlapkákra. Minél pontosabb egy ilyen berendezés, annál kisebb és gyorsabb csipek készíthetők vele. Éppen ezért vált a világ egyik legfontosabb technológiai vállalatává a holland ASML, mely hosszú évek alatt szinte megkerülhetetlen szereplő lett ezen a piacon. A DUV-nál fejlettebb EUV litográfiai rendszereket ma is kizárólag ez a vállalat képes gyártani. Egyelőre.

Amikor az exportkorlátozások életbe léptek, Kína hirtelen abban a helyzetben találta magát, hogy többé már nem juthatott hozzá a csipgyártás egyik legfontosabb eszközéhez. Első pillantásra ez súlyos csapásnak tűnt. A kínai kormány azonban egészen másként reagált: egyszerűen nem maradt más választása, soha nem látott összegeket kezdett önteni a hazai félvezetőiparba, kutatóintézetekbe és berendezésgyártókba.

Egy ilyen litográfiai gép nem olyan, mint egy új okostelefon vagy akár egy új processzor bemutatása. A sorozatgyártás bejelentése mögött évek fejlesztése, több százezer alkatrész és rendkívüli mérnöki munka áll. Egyetlen berendezés ára 100 millió dollár is lehet, és önmagában az még nem elég, ha működik. A csipgyárak számára az a döntő, hogy hónapokon, sőt éveken át ugyanazzal a pontossággal tudjon dolgozni – ha ugyanis a legkisebb eltérés is becsúszik, egész gyártási sorozatok válhatnak selejtté.

Persze senki sem állítja, hogy Kína ezzel egyik napról a másikra utoléri a világ élvonalát. Az első kínai DUV-gépek várhatóan lassabbak lesznek, megbízhatóságuk is elmarad a holland konkurensekétől, ráadásul még hosszú tesztelési időszak is vár rájuk. A legmodernebb, néhány nanométeres csipek gyártásához továbbra is az EUV-technológia számít nélkülözhetetlennek, ebben pedig a holland ASML még mindig jókora előnyben van. Ennek ellenére a piac reagált a hírre. Az ASML részvényei estek, mert a befektetők nem azt figyelik, mi történik ma, hanem azt, mi történhet öt vagy tíz év múlva. Ha Kína fokozatosan képes lesz kiváltani a saját gyártósorain a külföldi berendezéseket, az hosszú távon a nyugati cégeknek már jelentős üzleti veszteséggel járhat.

A technológiai embargók célja általában az, hogy lassítsák a rivális fejlődését. Rövid távon ez gyakran működik is. Ám hosszabb távon könnyen előfordulhat, hogy éppen ezek a korlátozások kényszerítik ki a saját megoldások megszületését. A történelemben nemegyszer előfordult már, hogy olyan fejlesztések indultak el, amelyek „békeidőben” talán még hosszú évekig várattak volna magukra.

Lehet, hogy a kínai gépek ma még nem igazán veszélyesek az ASML számára. De néhány évvel ezelőtt sok szakértő még azt is elképzelhetetlennek tartotta, hogy tíz éven belül sorozatgyártásba kerüljenek. Most azonban már nem az a kérdés, hogy elkészülnek-e, hanem az, mikor érik utol a hollandokat.