home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
A sumer—magyar nyelvrokonság
(Forrás: http://multikult.transindex.ro)
2015.02.18.
LXX. évf. 7. szám
A sumer—magyar nyelvrokonság

A sumer—magyar nyelvrokonság elmélete a XIX. és a XX. század népszerű teóriái közé tartozik. Kezdetben egyidejűleg létezett a sumer—magyar népi rokonság elméletével. Később a sumer—magyar nyelvrokonság híveinek egy része elvetette a magyar és a sumer (sumír) nép rokonságát, de fenntartotta a nyelvrokonság elméletét. Manapság mindkét változat él.

A XX. században a sumernyelvrokonság-pártiak megpróbálták összekapcsolni a finnugor nyelvrokonság elméletét a sajátjukkal. Elfogadták, hogy a magyar a legközelebbi rokona a finnugor nyelveknek, a finnugor nyelveket azonban a sumerból vezették le. Egy másik változat szerint a finnugor nyelvek a magyarból származnak, a magyar viszont a sumerból ered.

A sumer elméletcsoportnak a magyar nép eredetére vonatkozó következtetése, hogy a magyarok sumerek, és Mezopotámiából, Mezopotámia peremvidékéről vagy a Kaukázus tágabb környékéről származnak, ahol érintkezésbe kerültek más mezopotámiai eredetű népekkel. Az elméletet a múlt század közepén cáfolták meg, addig több ismert francia és angol tudós hitt a magyar rokonságban. A sumer elmélet leghíresebb magyar képviselője Bobula Ida volt, aki Ohióban írta meg híres angol művét, a Sumerian Affiliationst. A könyvben megrajzolta a vándorlás útvonalát Mezopotámiából Magyarországra, és kidolgozta az ősmagyar—sumer vallás gondolatát, melyet a szétszóratás időszakában mágusnak nevezett sumérok megőriztek, sőt a bibliai háromkirályokat is mágusmagyaroknak tartotta. A sumer tant a Buenos Aires-i magyar kolóniában fejlesztették tovább. A Sumír-Magyar Tudományos Társaság vezetője, Badiny-Jós Ferenc miután elsajátította Bobula Ida nézeteit, kinyilatkoztatta, hogy a századforduló zsidó származású finnugristái állami támogatással összefogtak az igazság eltaposásáért. Badiny-Jós igazsága pedig nem más, mint hogy Jézus és Mária magyarok voltak, a Boldogasszony a sumer anyaistennő. A tudományos társaság vezetője végül az ősvallást is újraalapította, saját magát pedig főpappá nyilvánította.

A japán–magyar nyelvrokonság

Az elmélet az elmúlt évszázadok során több nyelvkutató munkájában is felbukkant, támogatói pedig napjainkban is vannak (pl. Grespik László). Hívei Heinrich Julius Klaprothnak az 1823-ban megjelent Asia Polyglotta című munkájából indulnak ki, melyben a szerző a japán nyelvet egyebek között a finnugor nyelvekkel is összeveti.

Magyarországon 1942-ben Pap Ferenc végzett leegyszerűsített japán—magyar szó-összehasonlításokat. A kérdéssel azonban id. Prőhle Vilmos sokkal elmélyültebben foglalkozott. Az 1943-ban megjelent munkájában megállapította, hogy a japán nyelv csak az egész finnugor nyelvcsaláddal együtt hozható kapcsolatba a magyarral. Szóegyeztetésekkel nem is foglalkozott, inkább az általános struktúráról tett megjegyzéseket. Véleménye szerint a japán mint urál-altaji (finnugor) nyelv valódi rokonságot mutat bizonyos urál-altaji nyelvekkel. Kazár Lajos is hasonlóképpen gondolkodik, azaz a japán nyelvet a finnugor nyelvek keretében hasonlítja a magyarhoz. 

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..