Még mindig tél van, ezért nem szabad megfeledkeznünk az egyik legfiatalabb és legnépszerűbb téli sportágról, a snowboardról sem.
Az Észak-Amerikából származó sport néhány évtized alatt meghódította a világot. Főleg a fiatalok körében népszerű, ám valójában bárki hódeszkára pattanhat.
A legelső hódeszka 1965-ben született meg egy amerikai édesapa munkájaként, amikor is két sílécet kötött egymás mellé, és arra állította rá a fiát. A ’70-es, ’80-as években főleg a szörfösök, a hullámlovasok fejlesztették tovább, eleinte kerekek nélküli gördeszkákkal, aztán átalakított szörfdeszkákkal. 1985-ben szervezték meg az első világkupafutamot. Azóta hatalmas sikere van a téli sportok kedvelői körében.
Sportolás közben a vádli izmai, a hátsó combizmok és a négyfejű izmok irányítják magát a snowboardot, a boka és a láb izmai az iránytartásért, a hasi izmok pedig az egyensúlyért felelősek. Ezzel a sporttal körülbelül 480 kalóriát égethetünk el óránként.
Aki snowboardozásra adja a fejét, annak nem szabad spórolnia a felszereléssel és a ruházattal — még abban az esetben sem, ha a telelés idején csak néhány órát szeretne venni egy szakképzett oktatótól. Ahogyan a legtöbb téli sportban, itt is ajánlott a réteges öltözet. Semmi esetre sem szabad legalulra pamut anyagból készült ruhát húzni, mert magába szívja a nedvességet, és könnyen megfázhatunk. A második réteg az úgynevezett melegítő réteg, melyhez különféle vastagságú pulóverek nagy választéka áll rendelkezésünkre. Legfelülre a snowboardkabát kerül, alulra pedig a snowboardnadrág. Fontos megemlíteni a kiegészítőket, mint amilyen a snowboardzokni, a kesztyű és a sapka. A sportág leglényegesebb eleme pedig a hódeszka, melynek megvásárlásakor valóban nem szabad spórolni. Széles választék tárul majd elénk, ám ha kezdők vagyunk, akkor a deszkát ne a színe vagy a mintája alapján válasszuk ki. Egy kezdőnek puhább, lágyabb lapra van szüksége.
A felszerelés testalkat vagy magasság alapján való kiválasztása is fontos. Egy kezdő számára az az ideális méret, ha maga elé állítja a lapot, az pedig a kulcscsont és az áll közé ér. Ez az a méret, amely az elején könnyű kezelhetőséget nyújt a kanyarodás és a manőverezések során, illetve az egyenesekben, kis tempó esetén is megtartja a stabilitását. A középhaladó szinthez az áll és a száj közé érő lapok az ideálisak. Haladó szinten a magas tempóhoz szükséges lapstabilitást az orrig érő hosszúság növeli meg. A nagy lábon élők keressék a lapok közül a wide megjelölésű snowboardokat, hiszen ezek szélesebbek az átlagosnál, így egy nagy cipő sem lóg le róluk.
A deszkáknak van még egy fontos tulajdonságuk, mellyel biztosan találkozni fogunk a prospektusokban, üzletekben. Ez a lap fordulékonyságának mutatója, a rádiusz. A deszkák élei, piskóta alakjukból adódóan (az elején és a végén szélesebbek, mint középen), egy körívet írnak le. Ennek a körívnek a nagysága a fordulékonyságon kívül a tempóval is összefüggésben van. Ha tehát ez egy kis sugarú (6—8 m) kör oldalíve, akkor a deszka jobban hasonlít egy piskótára, ami kis ívű kanyarokat tesz lehetővé. Ha azonban a kör sugara 12—14 m, akkor nagy ívben kanyarodik a lap, és nagy sebességnél is uralhatjuk a kanyart.
Aki most fog először snowboardozni, az ne válasszon túl meredek pályát, a deszkán és a havas terepen ugyanis fokozatosan lehet megtanulni egyensúlyozni.
