Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése

Az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának a tárgyalói megállapodásra jutottak arról az éghajlat-politikai célról, amely szerint az unió 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Az uniós tanács tájékoztatása szerint az Európai Bizottság már tavaly szeptemberben bemutatta az erre vonatkozó, 2030-ig megvalósítani kívánt, új éghajlatvédelmi tervét. A most született megegyezés a készülőben lévő „klímavédelmi törvénybe” illeszkedik majd. A közlemény szerint az Európai Unió éghajlattal kapcsolatos jogszabályi kereteit az elkövetkező harminc évre meghatározó megállapodás segíti azt a célt, hogy az unió 2050-re éghajlatsemlegessé váljon. Az ideiglenes megállapodás számos elem bevezetésével erősíti az éghajlatváltozás elleni küzdelem európai kereteit. Ezek között az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése mellett megállapodtak abban is, hogy a kibocsátáscsökkentésnek elsőbbséget kell adnia a fennmaradó szennyezés elnyelésével szemben.

Az atomalku megóvása

Az Európai Unió vezetésével elkezdődött egy tárgyalássorozat Bécsben arról, hogy miképp lehet lebonyolítani a hathatalmi megállapodás teljes körű és hatékony végrehajtását az összes fél részéről. A tárgyalások egyik célja, hogy az Egyesült Államok visszatérjen a 2014-ben kötött többhatalmi megállapodáshoz, melyből az akkori amerikai elnök, Donald Trump 2018-ban kiléptette országát, visszaállítva ezáltal az Irán elleni kereskedelmi szankciókat. Trump elnök lépésére válaszolva a közel-keleti ország felhagyott a kötelezettségvállalásai teljesítésével, és ismét belefogott a nukleáris programja fejlesztésébe. Trump utódja, Joe Biden elnök kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Államok visszatérne a szerződéshez, ha Irán feltételek nélkül betartja a megállapodásban foglalt kötelezettségeit. Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az egyeztetések után arról beszélt, hogy jó esélyt lát az Egyesült Államok visszatérésére, és Irán is nyitottnak mutatkozik a szerződésben rögzített feltételek teljesítésére. Az EU sajtóközleménye szerint a tárgyalások a következő hetekben is folytatódnak.

Új koronavírus-mutációt találtak Texasban

A texasi A&M University kutatói új koronavírus-mutációt fedeztek fel. A BV-1 variánst egy kampuszon kívül élő hallgató nyálmintájában találták, aki március 5-én koronavírus-pozitív volt — közölte az egyetem. A kutatók más egyéneknél nem észlelték az új vírustörzset, de genetikai felépítését tekintve aggasztónak nevezték, mert ellenálló lehet az antitestekkel szemben. „Jelenleg nem ismerjük ennek a változatnak a teljes szignifikanciáját, de a mutációi kombinációját tekintve hasonlóságot mutat a nemzetközileg ismert egyéb aggályos vírusváltozatokkal” — közölte Ben Neuman, az egyetem globális egészségkutató komplexumának vezető virológusa. Hozzátette: „Ez a változat egyesíti a gyors terjedéssel, a súlyos betegséggel és a semlegesítő antitestekkel szembeni nagyfokú ellenállással kapcsolatos genetikai markereket.”