A Topolya a részletekben lakozik című pályázat a Topolyai Napok rendezvénysorozat része volt, az érdeklődők korhatár nélkül jelentkezhettek.

A beérkezett huszonnyolc pályaművet az idén első alkalommal két kategóriában értékelték. A Topolya arcai témában Búcsú Péter nyert, aki egy nyugalmazott filozófiatanárt kapott lencsevégre, a Topolya a részletekben lakozik kategóriában pedig Rózsa Szabina lett a győztes, aki a topolyai tó csendjét — a mólók tükörjátékát a vízen — örökítette meg.  

Péter arról beszélt, hogy az elmúlt években leginkább tájképfotózással foglalkozott, ritkán készített portrét, ezért ennek a díjnak különösen örül. Szerinte emberekről a legnehezebb jó fényképet csinálni.

— A környezetet lehet úgy alakítani, hogy az jobban mutasson a fotón, de egy emberi arcon, egy mozdulaton nem lehet változtatni. Nehéz olyan fényképet készíteni, amelyen minden jó. Vagy a fényből van kevés, vagy az alany mozdul meg, és emiatt homályos lesz a kép, vagy a háttér nem megfelelő. Az első díjas képemen minden összeállt, egy nem beállított, véletlen pillanatot kaptam el. A fotó a Topolyai Múzeum egyik kiállításmegnyitóján készült, amely, emlékszem, nagyon hosszúra nyúlt, ezért néhányan leültek a padra, hogy pihenjenek. Észrevettem, hogy a velem szemben ülő idős bácsira milyen csodálatosan rávilágít az ablakon beszűrődő napfény. Gyönyörű látvány volt! Ezt örökítettem meg.

Szabina a természetből választotta a témát.

— Az ember bensőséges kapcsolatot ápol az őt körülvevő környezettel, ezért szeretek tájat fényképezni. A topolyai ember számára a tópart meghatározó hely, nekem a szívem csücske. Nyáron oda járok, hogy a nap sugaraiban fürödjek, télen a befagyott tó jegén korcsolyázom. Tavasszal a parton nyíló virágokat, a fák ágait élvezem, ősszel pedig a lehullott leveleket rugdosom. Minden pillanatát szeretem. Topolya számomra a szülőföld, az otthon, a melegség.

Náray Éva, a Juhász Erzsébet Könyvtár igazgatója megnyitóbeszédében elmondta, hogy szerinte miért érdemes fényképezni, miért fontos fotókban megörökíteni az élményeinket, érzéseinket.

— Az egyik ok a dokumentálás, egy pillanat különlegességének a megragadása. A másik egy esztétikailag értékelhető, érzelmeket keltő látvány megragadása, a harmadik pedig saját gondolataink, személyiségünk kifejezése a kép által. Jó fotó akkor készül, ha ez a három tényező harmóniába kerül. Az elmúlt hat év fotópályázatain összegyűjtött több mint száz képpel a közös múltunkat őrizzük.

Ebben az évben az Egri Irén, Beretka Rind Erika, Penovác Endre és Sörfőző Kornél összetételű zsűri értékelte a pályaműveket. A Topolya a részletekben lakozik kategóriában Radovan Tešić második, Milica Tešić harmadik lett, különdíjat pedig Kovács Rita, Tóth Erzsébet, Triznya Dóra, Tóth Ede és Búcsú Péter kapott.

A fotókiállítást a hónap végéig lehet megtekinteni a topolyai könyvtár padlástermében.