A könyvbemutatón Jenovay Lajos örömmel nyugtázta, a nagybecskereki Petőfiben ismét egy jól ismert vendéget fogadhatnak, dr. Várady Tibort, akinek a legújabb kötete szorosan köthető az egyesülethez, mivel Farkas Geizának, Kiss Ernő aradi vértanú dédunokájának ügyeivel foglalkozik, az ő életébe kaphatunk betekintést.

— Farkas Geiza volt az, aki a Petőfire hagyta a magánkönyvtárát. Ez az alapja a mostani könyvtárnak, mely az egyesület megalakulása óta, 1945-től folyamatosan működik.

Sági Varga Kinga, a kötet szerkesztője beszélgetett a szerzővel.

— Várady Tibornak a szépirodalmi kötetei már évtizedek óta a Forum Könyvkiadó gondozásában jelennek meg. Az első kötet az 1970-es években látott napvilágot, majd volt a szépirodalmi tevékenységében némi szünet, és a 2010-es években elkezdett írni egy sorozatot, a dokumentumprózákat. Ez a sorozatnak már az ötödik része, mindegyik kötetnek az alapját azok a szövegek, perdokumentumok adják, amelyek a Várady ügyvédi irattár archívumából kerültek elő. Mindig el szoktam mondani, hogy ezek a kötetek valahol a szerző hivatásának és szenvedélyének a találkozását jelképezik. Ő nemzetközi jogászként ismert, évtizedeken át ezzel is foglalkozott, és ezek a tapasztalatok azok, amelyekkel ki tudja egészíteni ezeket a régi dokumentumokat, ezek segítségével tudja olvashatóvá és érdekessé tenni őket. Úgy tudom, a szerző folyamatosan írja a történeteit, és amikor majd összeáll egy újabb kötetnyi szöveg, akkor beszélgetünk róla.

Várady Tibor a könyv több mozzanatára is kitért, a cím történetéről is szólt.

— Maga a cím is, hogy Mi legyen a bronz utazóórával?, egy végrendeletből kiszedett mondat, melyet Kiss Ernő aradi vértanú dédunokája írt. Mivel október 6-a közelében vagyunk, ezért is nagyon szép, hogy éppen most szervezték meg ezt az eseményt. Egy kicsit különc dédunokája volt Kiss Ernőnek, aki örökölte az eleméri kastélyt és a szentmihályi birtokot is, és harminchét éves korában készített egy körülbelül 24 oldalas végrendeletet, melyben mindent leírt, ami ott volt Kiss Ernő eleméri kastélyában. A többi közt egy bronz utazóóra is. A könyvben az iratok alapján sok minden kiderül Kiss Ernő birtokáról, továbbá a leszármazottal kapcsolatos perek, a sorsuk, valamint az is, hogy Farkas Geiza dédunoka a vajdasági magyar kultúréletben milyen szerepet töltött be. Nagyon érdekes barátai voltak, ezért valamiképp ezek a barátok és ez a világ is bekapcsolódik a könyvbe, főleg az iratok kapcsán. A könyvnek a központja Becskerek, Szentmihály, Elemér. Még mindig nagyon sok átnézetlen irat van, ezért remélem, ha a sors is megengedi, folytatom ezt a sorozatot — mondta Várady Tibor, majd arról is beszámolt a közönségnek, hogy az újabb kötetének alapja egy tordai perirat.

A szerző a fülszövegben még ezt is jegyzi: „Közben egyre erősebb zsongást érzek. Az iratokból kiszabadult sorsok, események, viták, mosolyok, megrendülések, üldöztetések, menekülések, költözések, befejezések, folytatások, töprengések, tanácstalanságok most friss lendületet kapnak. És mielőtt tennék valamit, regénydarabokká alakulnak.”