A beszélgetés kezdetén Novák Katalin arra a kérdésre adott választ, hogy Magyarországon milyen eredményeket hozott a családtámogatási rendszer, sikerült-e már hatni a népességszám növekedésére.

— Nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte általános probléma, hogy nem születik elég gyermek. A fiatalok tervezik ugyan, hogy majd lesz gyermekük, de aztán jönnek az egyéb elképzelések, gyakran kifutnak az időből, és nem vállalnak annyi gyermeket, amennyit terveztek. Ez a helyzet Magyarországon is, és ennek az áldatlan állapotnak, népességfogyásnak üzentünk hadat a családtámogatási programunkkal. Azt szeretnénk elérni, hogy ha Magyarországon egy fiatal pár egymásra talált, és úgy gondolják, itt az ideje a családalapításnak, akkor ne legyenek anyagi akadályok előttük. Éppen ezért minden lehetséges támogatást megadunk nekik a gyermekvállaláshoz. Ennek a célkitűzésnek megvannak az eredményei, hiszen Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a házasságkötések száma és a gyermekvállalási kedv, miközben csökken a terhességmegszakítások és a válások száma. Elmondhatom, hogy ami a demográfiai folyamatokat illeti, elindultunk egy pozitív irányba. A legfontosabb az, hogy ma nagyobb érték egy felelősen vállalt magyar gyermek, mint az korábban jellemző volt.

* Mik a támogatási rendszer legfontosabb pontjai, melyekre akár Szerbia is példaként tekinthet?

— A magyarországi adórendszer és az otthonteremtés segítése fontos pillérei a családtámogatásnak. Tudjuk, az anyagiak sokat számítanak, hiszen amikor a gyermekvállalást tervezgetik a fiatalok, mindenkinél előkerül a kockás papír, számolgatnak, belefér-e még egy gyermek, van-e hova születnie az újabb utódnak, van-e gyerekszoba… Vagy a nők, akik továbbtanulnak, és huszon-egynéhány évesen rádöbbennek, hogy már családot kellene alapítaniuk, de még nem csináltak semmit az életben, ezért elodázzák ezt a döntést. Ilyenkor fontos megadnunk a lehetőséget, hogy ha gyermeket szeretnének, akkor megtehessék, és ha emellett a karrierjüket is építeni kívánják, a munkájuknak is élni akarnak, akkor a kettő ne zárja ki egymást, vagy éppen ha először koncentrálnának a munkájukra, és utána a gyermekvállalásra, ez se okozzon gondot. Ezért például az idén július 1-jétől ha egy dolgozó nő gyermeket vállal, akkor az első fél évben több pénzt fog hazavinni családtámogatásként, mint amennyit korábban a munkájával megkeresett. Ilyen, úgy gondolom, a világon egyedülálló lehetőségeket kínálunk az édesanyáknak.

* A fiatalok számára a fészekrakás, az otthonteremtés is nagy fejtörést okoz, és szívesen fogadják, ha ebben segítik őket.

— A saját tulajdonú otthont rendkívül fontosnak tartjuk, hiszen leginkább az ad biztonságot az embereknek, ha a saját ingatlanjukban élhetnek. Magyarország Kormánya a saját tulajdonú otthon megszerzését támogatja, akkor is, ha gyermeket terveznek a fiatalok, és akkor is, ha már vannak gyermekeik. Nemcsak a házaspárok, hanem a gyermekeiket egyedül nevelő szülők, illetve az együtt élő párok is igényelhetik ezt a segítséget. Az otthonteremtés részben arról szól, hogy anyagi támogatást adunk a saját otthonnak a felépítéséhez vagy megvásárlásához, áfakedvezménnyel segítjük az új építésű otthonoknak a vásárlását, sőt, áfa-visszaigénylési lehetőség is van. A vissza nem fizetendő anyagi támogatás mellé kedvező hitelt is nyújtunk. Az idén indult el és rendkívül nagy népszerűségnek örvend az otthonfelújítási program, amely azoknak szól, akik nem szeretnének költözni, inkább a meglévő otthonukat csinosítanák, korszerűsítenék. Ehhez kaphatnak a magyar államtól 3 millió forintos vissza nem fizetendő támogatást, valamint akár egy hozzá kapcsolódó hitelt is. Ha valaki nagycsaládra vállalkozik, vagy már nagycsaládban él, 10 millió forintot kaphat családi otthonteremtési kedvezményként (CSOK) az otthon megvásárlásához, ehhez jön hozzá a 15 millió forintos kedvezményes hitel. Ha új házat vásárolnak CSOK igénybevételével, akkor ezt illetékmentesen és ráadásul áfamentesen is tehetik. Mondhatom azt, hogy egy nagycsaládos számára igen sok lehetőség van, főleg akkor, ha vidéken vagy kisebb településen tervezi megvalósítani az otthonteremtést, hiszen ebbe önállóan, saját kezdőtőke nélkül is belevághat.

* Az anyaország a határon túl születő magyar gyermekek családját is támogatja.

— Nemcsak büszkék vagyunk minden megszületett magyar gyermekre, hanem anyagilag is segítjük őket. Itt, a Délvidéken is megtapasztalták a magyar családok, ha világra jön egy magyar gyermek, akkor a Köldökzsinór programnak köszönhetően egyszeri anyasági támogatásban részesülnek. Emellett babakötvényt is lehet a gyermek nevére indítani. A magyar állam minden évben kiegészíti a szülők félretett pénzét, így amikor a fiatal tizennyolc évesen elindul a nagybetűs életben, ezt egy olyan kezdőtőke birtokában teheti, amelyet a családja és az anyaországa nyújtott számára. Ez a köldökzsinór üzenet minden újszülött magyarnak: számon tartunk, és számítunk rád. Úgy látom, itt, a Vajdaságban sokan ismerik ezt a lehetőséget. Ha megszületik egy magyar kisbaba, jelentkeznek a konzulátuson a szülők, és igénylik az anyasági támogatást meg a babakötvényt gyermekük számára.

* Vajdaságban nagy gond a népességfogyás, de a magyar közösség számának csökkenésére a kevés gyermek születése mellett más tényezők is hatással vannak, például az asszimiláció. Mit tehetnek az itteni szervezetek, pártok, hogy segítsék az itt élő magyar családokat?

— Valóban sok olyan hatás ér bennünket, amely abba az irányba húz, hogy felejtsük el a magyarságunkat, az anyanyelvünket, adjuk fel a keresztény kultúránkat, a magyar kultúrát váltsuk fel globálisra, nemzetközire vagy minimum európaira. Nagyon fontos, hogy ennek az eszmének az elutasításában továbbra is kitartók legyünk! Lehet, hogy ez most könnyebbnek tűnik, mint, mondjuk, harminc-negyven évvel ezelőtt, de nem így van. Legalább olyan nehéz ma megőrizni a magyarságunkat, a magyar nyelvet, kultúrát, a kereszténységet, mint korábban. Jó lenne elérni, hogy büszkék tudjunk lenni arra, hogy magyarok vagyunk. Hogy minden ellentétes hatás ellenére emelt fővel valljuk, a magyar nemzethez tartozunk, egy olyan nemzethez, amely nem ismeri az országhatárokat, a nemzetépítést országhatárokat átívelő módon valósítja meg.

* Viszont az említett országhatár, főleg ilyenkor nyáron, nehezen átjárható. Van-e megoldás, tudnak-e segíteni a családoknak, melyeknek egy része itt él, a másik Magyarországon?

— Pásztor elnök úrral is beszéltünk erről a problémáról, hiszen hozzá is érkeznek napi szinten a jelzések, hogy azoknak, akik ingáznak a két ország között, vagy távolabbra mennek, megterhelő ez a hosszú sorban állás. Keressük erre a megoldást, de sajnos a kezünk részben meg van kötve a schengeni határ miatt. Ezért is dolgozunk gőzerővel azon, hogy Szerbia mielőbb EU-s tagállam legyen. Nagyon sok erőfeszítést teszünk, a magyar fél, valamint Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa is ugyanezért az ügyért dolgozik, de sajnos nem mindenki számára egyformán prioritás ez a kérdés. Szerbia felvételével Európa természetes rendjének irányába tehetünk egy fontos lépést, s akkor majd a határon sem kell órákat várakozni, ha meg akarjuk látogatni egymást.

Novák Katalin, Magyarország családokért felelős tárca nélküli minisztere a Palicson mondott ünnepi beszédében arra is kitért, hogy magyarnak lenni áldozathozatallal is jár. Mit mondjunk a gyermekeinknek, miért fogadják el az ezzel járó megpróbáltatásokat?

— Mondjuk azt, hogy a magyar nemzethez tartozás nem csupán a magasztos gondolatokban vagy az elérzékenyült történelmi visszatekintésekben van, hanem abban az alapvető igazságban is, hogy magyarnak kell lennünk, mert együtt erősebbek vagyunk, együtt többre jutunk. Tartozunk ezzel elődeink emlékének és az utódainkban élő jövőnek is.